0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Marhatereléstől a versenyekig – A vadnyugat lova

A vadnyugati életérzés megtestesítője a Quarter Horse (QH) – azaz a negyed mérföldes ló. Nevét a negyed mérföldes lóversenyről kapta, ami nagyon hasonlít az európai galoppversenyekhez, csak ezt a lovak rövidebb távon, körülbelül 400 méteren futják.

A QH fajta alapját a spanyol hódítók Amerikába bevitt lovai és az angol telepesek által érkezett versenylovak adták. Ezekkel a lovakkal marhát tereltek, esetenként hatalmas távolságokat tettek meg.

A fajta robbanékonyságát, gyors fordulékonyságát a western-reining szakág versenyein ma is meg lehet csodálni.

A QH mindenféle színben előfordulhat. Gyakrabban sárga, pej, fakó és palomino színűek, de vannak feketék és szürkék is. Korábban a többségében fehér jegyekkel született QH-kat paint horse-ként lehetett regisztrálni. Azóta változott a szabályozás, eszerint az ilyen QH-lovak regisztrálhatók az amerikai tenyésztő szervezetnél, de a származási lapon feltüntetik, hogy az egyed nem kívánatos tulajdonságokkal rendel­kezik.

A QH Magyarországon és a világban

– Itthon a fajtát a nyolcvanas évek elején az osztrák Hans Peter Reiss és a svájci Victor Fröschl kezdte tenyészteni Bakonysárkányon és Lapapusztán. Körülbelül ekkor kezdett a fajta Európában is egyre népszerűbbé válni. Az eredetileg észak-amerikai lovak csak a nyolcvanas években kerültek nagyobb számban Európába. A fajta egészen addig munkaló volt, az amerikai életérzés térhódításával kezdett a QH is előtérbe kerülni – meséli Drén Csaba állatorvos, a Magyarországi Quarter Horse Tenyésztők Egyesülete tenyésztésvezetője, aki a szervezet alapítása óta kontrollálja a magyar tenyésztést. Mint mondja,

a QH a legnagyobb létszámú fajta a világon, most 6 milliónál jár a törzskönyves, regisztrált példányok száma.

Ez a valaha volt, összes törzskönyves QH, ebből 2,5–3 millió ló ma is él. A méneskönyv zárt, de az angol telivér automatikusan belistázható az előtörzs­könyvbe, ahonnan teljesítmény alapján kerülhet át a főtörzskönyvbe.

Tenyésztés és munka

– Tenyésztése nem engedélyhez kötött, adott esetben csak a piac szabályozza számukat, ebből is következik az, hogy sokszor érzelmi alapon születnek a tenyésztési döntések. Magyarországon 600-800 egyedet törzskönyveztettek, ez a szám közelében sincs a németországi állománynak, ahol nagyjából 50 ezer ló él, míg Európában összesen 200-300 ezer QH lehet. A fajtát eredetileg munkára tenyésztették, sok helyen a mai napig eredeti rendeltetése szerin használák. Amerikában a QH a nagybetűs ló, erre a fajtára találták ki az összes sportot. Bár a standard engedékeny, de a QH alapvetően középtermetű, 140-150 cm, és negyed mérföldön tényleg a világ leggyorsabb lova. Amerikában a quarter horse racing most is nagyon felkapott, jelentős anyagi háttérrel. Ez a verseny nagyon hasonlít a mi galoppunkra, de Amerikán kívül nem terjedt el. Itthon sok ló a western-reining szakágakban versenyez, de egyre népszerűbbek a különböző lovas játékok.

Quarter Horse az iskolában

QH-t tenyészt Csontó Zoltán is, aki a természetes lóidomítás hazai megteremtője, amit Felsőörsön a Dobogó Lovasiskolában a mai napig gyakorol. Először egy nyugat-európai lovasbemutatón találkozott a fajtával, ahol a németországi Equitanan ez a fajta szerepelt a természetes lóidomítás, a Parelli-módszer és a western lovasbemutatókon is.

– Leginkább a nyugodtságuk és a dinamizmusok a legszembetűnőbb. Én 25 éve még szinte kezdő lovas voltam, és elég sokat küszködtem a lovammal. Nem értettem a lóidomításhoz, ezért mindig rácsodálkoztam, amikor láttam egy beidomított ló viselkedését.

Nem látszik, hogy a lovas milyen jeleket ad, laza a szár, a ló elengedett. Tetszett, hogy az egyik pillanatban hihetetlenül robbanékony ez a fajta, a következőben viszont nyugodtan áll és lógatja a fejét.

Bár akkoriban még nem volt lehetőségem QH-t venni, de a fajta miatt döntöttem úgy, hogy a lóidomítást megtanulom. Eljártam western tréningekre, és megtanultam a Parelli-módszert is. Néhány év múlva, amikor egy németországi ismerősöm felült a lovamra, szinte letaglózta, hogy milyen könnyedén, közben energikusan megy. 2002-ben döntöttem úgy, hogy a western lovagláshoz mégiscsak egy QH kell, ekkor vettem meg az első kétéves heréltemet, Lennoxot.

Idomítás mesterfokon

– Eleinte néhány lovas eseményen részt vettünk lovainkkal, és többeknek feltűnt, hogy a mi lovaink teljesen másképp viselkednek, mint a többi. Egyre többen kértek tanácsot, hogy hogyan oldjanak meg egy-egy problémát, és mivel tudtam segíteni, elkezdtem tanítani. Egyre több lett az érdeklődő, és mivel én is kedvet kaptam a lóidomításhoz, vettünk a falu szélén egy 13,5 hektáros területet. Erre kevésnek bizonyult a két ló, a terület inkább csikónevelésre tűnt optimálisnak. A megérzésem beigazolódott, a terület kiváló a csikók belovaglásához, és mivel a QH ára magas, így tenyésztésük üzletnek sem tűnt rossznak. Ezért vettem egy QH kancát, aminél azt tűztem ki kritériumnak, hogy fiatal, elrontatlan és jó temperamentumú legyen.

Tenyésztés és oktatás

– Most körülbelül 25 lovam van – igaz néhányat kaptam közülük, de volt év, hogy három csikó is született. Ha az ember nem adja el, akkor gyorsan nő a létszám. 2008-ban jött a gazdasági világválság, így nem lehetett a csikót eladni. Korábban vagy eljártam oktatni, vagy hozták a lovukat a lótartók. Azért, hogy megkeressék a tartási költségüket, itthon kezdtem el tanítani. Egymagam nem éreztem nagy indíttatást arra, hogy gyerekekkel foglalkozzak, de miután lettek fiatal kollegináim, ők végzik a gyerekek oktatását, saját lovaikon.

Nincs nyugodt ló

– Az elmúlt évek alatt elég sok lovat hoztak már hozzám belovagolni, vagy jöttek saját lóval oktatásra. Voltak közöttük olyan fajtatiszta lovak is, hogy ha minden ló olyan lenne, mint azok, én nem foglalkoznék lovakkal. Ennek ellenére én is osztom azt a véleményt, hogy a QH nem tartozik a nyugodt fajták közé. Természetesen a fajtán belül is különféle temperamentumú és idegrendszerű lovakkal lehet találkozni, de mindenkinek olyan lovat kell választania, ami illik a személyiségéhez. A lovad a tükröd – mondják, így az én QH szépségideálom is a nekem való lóhoz hasonlít. Én nem etetem túl a lovaimat, mert az elhízás a ló egészségére is káros, és könnyen a patájára megy. A sportosabb alkat tetszik, amelyik nem kifejezetten izomkolosszus, és kissé magasabb az átlagnál. Az izmolt lovak merevebbek, kötöttebbek, terepen nehezebben boldogulnak. Úgy hiszem, nekünk sikerült a sportosabb alkat felé tendálni, ha ránézek a lovaimra szép, egészséges, kiegyensúlyozott állatokat látok.

Forrás: Kistermelők Lapja