Back to top

Európai szárazfölditeknősök - Fajok összehasonlítása

A Kistermelők Lapja hasábjain már bemutattuk a görög, mór, szegélyes és a sztyeppi teknősök alapvető igényeit, tartástechnológiáját. Most a fajok közti jellegzetes különbségeket, közös tartásuk lehetőségeit ismertetnénk.

Az említett négy faj közül a görög teknős (Testudo herrmanni) a legismertebb, nem véletlenül ezt tartják a legtöbben. Igényei alapján az különbözteti meg a többi fajtól, hogy kedveli az esős időjárást is – a nyári záporok idején különösen aktív. A fajnak sikerült alkalmazkodnia a hazai, kissé szélsőséges klímához, arra azonban ügyelni kell, hogy a szárazabb időszakban biztosítsunk dagonyázási lehetőséget, különösen a fiatal egyedek számára.

Görög teknős

A mór teknős (Testudo graeca) alapvetően abban különbözik a görögtől, hogy a meleg, szárazabb időszakokat jobban kedveli, nem viseli olyan jól a nyirkos időjárást. A tapasztaltabb teknőstartók szerint a négy faj közül ez a legintelligensebb. Sokak számára gondot okoz a görög és a mór teknősök megkülönböztetése. Első ránézésre valóban nagy a hasonlóság a két faj között, ám néhány bélyeg összevetése alapján leegyszerűsödik a fajfelismerés. A hátpáncélon található úgynevezett gerincpajzsok a mór teknős esetében szélesebbek. Másik, hogy a mór teknősök mellső lábainak elülső felét teljes egészében nagyméretű pikkelyek fedik, míg a görög teknősöknél csak 1-2 sor nagy pikkelyt találunk, a többi apróbb.

A görög teknősök páncélján a farok felett található utolsó szegélypajzs osztott, ez a mór teknősöknél egy darabból áll. Ez utóbbi ismérv az idősebb állatok esetében olykor csalóka, mert a fajtársak okozta behatások miatt ez a felület kopott lehet, így nem feltétlenül vizsgálható.

A legegy­értelműbb megkülönböztető jegy az, hogy a görög teknősök farokvégén egy – karomra emlékeztető – szarutüske található. A mór teknősöknél ez hiányzik, viszont esetükben a két hátsó láb tövénél van 1-1 szemölcsre emlékeztető képlet, mely megnagyobbodott pikkelyekből áll. A görög és a mór teknősök színezete és mérete egyébként rendkívül változatos lehet aszerint, hogy milyen – élőhelyekre jellemző – populációból származnak, esetleg mely alfajhoz tartoznak.

A szegélyes teknős (Testudo marginata) jóval nagyobbra nő az előbb említett két fajnál. Hosszúkás formájú páncéljának mérete akár a 35 cm-t is elérheti, melynek hátsó szegélye kifejlett korban szoknyaszerűen kiterebélyesedik. Méretéből adódóan több tojást is rakhat, mint a görög és a mór teknős. Előbbi faj általában 4-10, míg utóbbiak csak 3-6 tojást tojnak. Ez persze csak az adott év első fészekaljára vonatkozik, hiszen a továbbiak már jellemzően csekélyebb számú tojást tartalmaznak. A mór teknősökhöz hasonlóan a szegélyes teknősök is inkább a szárazabb, napsütéses időszakokban érzik igazán jól magukat. Küllemük kiskorukban leginkább abban különbözik a többi fajétól, hogy az említett szarukarmok és dudorok hiányoznak róluk, valamint a lábaikon és azok tövénél, illetve a nyakukon a bőrfelületek világos színezetűek.

A sztyeppi vagy ismertebb nevén kirgíz teknős (Agryonemys horsfieldii), Európában is honos. Lapos páncélformája alapján jól elkülöníthető rokonaitól. Jellemző rájuk, hogy a nászidőszakban a hímek olyan agresszívak is lehetnek, hogy nemcsak öklelik és felborogatják a riválisaikat – mint azt a többi faj is teszi –, hanem akár harapnak is,

és igen komoly sérüléseket okozhatnak ezzel még a nőstényeknek is. Jellemzőjük még, hogy remekül ásnak, és hamarabb elvonulnak telelni a fűcsomók alá, mint a többi faj. Így ősszel legyünk résen, mert könnyen szem elől téveszthetjük őket.

Az európai szárazfölditeknős-fajok társításáról azt mondhatjuk, hogy viszonylag jól tolerálják egymás jelenlétét, amíg kellő méretű és tagoltságú tér áll rendelkezésükre. Ne legyenek zsúfoltan! Ügyeljünk azonban arra, hogy az agresszívabb viselkedésük miatt 1 hím számos nősténnyel legyen együtt. Így nem ugyanazokat az egyedeket zaklatja majd. Vegyük továbbá figyelembe, hogy a szegélyes a mór teknőssel, ritkábban pedig a görög és a sztyeppi teknőssel hibrid utódokat hozhat létre, ami kerülendő. Az ilyesmit megfelelő csoportosítással és odafigyeléssel előzzük meg!

A szerző korábbi cikkei a témában:

Tavasztól őszig a szabadban

Páncélos fűnyíró: a sarkantyús teknős

Dr. Bubó küldönce a háznál

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Katonákból lettek gazdálkodók - nem is akármilyenek!

Létezik egy szervezet, mely a mezőgazdaság iránt nyitott, leszerelt amerikai katonáknak nyújt segítséget. A veteránok pályázaton keresztül a többi közt tenyészállatokhoz és járművekhez juthatnak hozzá, illetve különféle képzéseken is részt vehetnek.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.