Back to top

Európai szárazfölditeknősök - Fajok összehasonlítása

A Kistermelők Lapja hasábjain már bemutattuk a görög, mór, szegélyes és a sztyeppi teknősök alapvető igényeit, tartástechnológiáját. Most a fajok közti jellegzetes különbségeket, közös tartásuk lehetőségeit ismertetnénk.

Az említett négy faj közül a görög teknős (Testudo herrmanni) a legismertebb, nem véletlenül ezt tartják a legtöbben. Igényei alapján az különbözteti meg a többi fajtól, hogy kedveli az esős időjárást is – a nyári záporok idején különösen aktív. A fajnak sikerült alkalmazkodnia a hazai, kissé szélsőséges klímához, arra azonban ügyelni kell, hogy a szárazabb időszakban biztosítsunk dagonyázási lehetőséget, különösen a fiatal egyedek számára.

Görög teknős

A mór teknős (Testudo graeca) alapvetően abban különbözik a görögtől, hogy a meleg, szárazabb időszakokat jobban kedveli, nem viseli olyan jól a nyirkos időjárást. A tapasztaltabb teknőstartók szerint a négy faj közül ez a legintelligensebb. Sokak számára gondot okoz a görög és a mór teknősök megkülönböztetése. Első ránézésre valóban nagy a hasonlóság a két faj között, ám néhány bélyeg összevetése alapján leegyszerűsödik a fajfelismerés. A hátpáncélon található úgynevezett gerincpajzsok a mór teknős esetében szélesebbek. Másik, hogy a mór teknősök mellső lábainak elülső felét teljes egészében nagyméretű pikkelyek fedik, míg a görög teknősöknél csak 1-2 sor nagy pikkelyt találunk, a többi apróbb.

A görög teknősök páncélján a farok felett található utolsó szegélypajzs osztott, ez a mór teknősöknél egy darabból áll. Ez utóbbi ismérv az idősebb állatok esetében olykor csalóka, mert a fajtársak okozta behatások miatt ez a felület kopott lehet, így nem feltétlenül vizsgálható.

A legegy­értelműbb megkülönböztető jegy az, hogy a görög teknősök farokvégén egy – karomra emlékeztető – szarutüske található. A mór teknősöknél ez hiányzik, viszont esetükben a két hátsó láb tövénél van 1-1 szemölcsre emlékeztető képlet, mely megnagyobbodott pikkelyekből áll. A görög és a mór teknősök színezete és mérete egyébként rendkívül változatos lehet aszerint, hogy milyen – élőhelyekre jellemző – populációból származnak, esetleg mely alfajhoz tartoznak.

A szegélyes teknős (Testudo marginata) jóval nagyobbra nő az előbb említett két fajnál. Hosszúkás formájú páncéljának mérete akár a 35 cm-t is elérheti, melynek hátsó szegélye kifejlett korban szoknyaszerűen kiterebélyesedik. Méretéből adódóan több tojást is rakhat, mint a görög és a mór teknős. Előbbi faj általában 4-10, míg utóbbiak csak 3-6 tojást tojnak. Ez persze csak az adott év első fészekaljára vonatkozik, hiszen a továbbiak már jellemzően csekélyebb számú tojást tartalmaznak. A mór teknősökhöz hasonlóan a szegélyes teknősök is inkább a szárazabb, napsütéses időszakokban érzik igazán jól magukat. Küllemük kiskorukban leginkább abban különbözik a többi fajétól, hogy az említett szarukarmok és dudorok hiányoznak róluk, valamint a lábaikon és azok tövénél, illetve a nyakukon a bőrfelületek világos színezetűek.

A sztyeppi vagy ismertebb nevén kirgíz teknős (Agryonemys horsfieldii), Európában is honos. Lapos páncélformája alapján jól elkülöníthető rokonaitól. Jellemző rájuk, hogy a nászidőszakban a hímek olyan agresszívak is lehetnek, hogy nemcsak öklelik és felborogatják a riválisaikat – mint azt a többi faj is teszi –, hanem akár harapnak is,

és igen komoly sérüléseket okozhatnak ezzel még a nőstényeknek is. Jellemzőjük még, hogy remekül ásnak, és hamarabb elvonulnak telelni a fűcsomók alá, mint a többi faj. Így ősszel legyünk résen, mert könnyen szem elől téveszthetjük őket.

Az európai szárazfölditeknős-fajok társításáról azt mondhatjuk, hogy viszonylag jól tolerálják egymás jelenlétét, amíg kellő méretű és tagoltságú tér áll rendelkezésükre. Ne legyenek zsúfoltan! Ügyeljünk azonban arra, hogy az agresszívabb viselkedésük miatt 1 hím számos nősténnyel legyen együtt. Így nem ugyanazokat az egyedeket zaklatja majd. Vegyük továbbá figyelembe, hogy a szegélyes a mór teknőssel, ritkábban pedig a görög és a sztyeppi teknőssel hibrid utódokat hozhat létre, ami kerülendő. Az ilyesmit megfelelő csoportosítással és odafigyeléssel előzzük meg!

A szerző korábbi cikkei a témában:

Tavasztól őszig a szabadban

Páncélos fűnyíró: a sarkantyús teknős

Dr. Bubó küldönce a háznál

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

A kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük folyamán

Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek - állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban. A kutatásban az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül.

2,5 milliárd forint jut járványvédelmi rendszerek kialakítására

A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek kialakítására az Agrárminisztérium 2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot. A Vidékfejlesztési Program keretében a gazdák 2020. május 1-jétől pályázhattak. Két pályázati körben összesen 349 db kérelem érkezett a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságához, 5,4 milliárd forint igényével.