Back to top

Európai szárazfölditeknősök - Fajok összehasonlítása

A Kistermelők Lapja hasábjain már bemutattuk a görög, mór, szegélyes és a sztyeppi teknősök alapvető igényeit, tartástechnológiáját. Most a fajok közti jellegzetes különbségeket, közös tartásuk lehetőségeit ismertetnénk.

Az említett négy faj közül a görög teknős (Testudo herrmanni) a legismertebb, nem véletlenül ezt tartják a legtöbben. Igényei alapján az különbözteti meg a többi fajtól, hogy kedveli az esős időjárást is – a nyári záporok idején különösen aktív. A fajnak sikerült alkalmazkodnia a hazai, kissé szélsőséges klímához, arra azonban ügyelni kell, hogy a szárazabb időszakban biztosítsunk dagonyázási lehetőséget, különösen a fiatal egyedek számára.

Görög teknős

A mór teknős (Testudo graeca) alapvetően abban különbözik a görögtől, hogy a meleg, szárazabb időszakokat jobban kedveli, nem viseli olyan jól a nyirkos időjárást. A tapasztaltabb teknőstartók szerint a négy faj közül ez a legintelligensebb. Sokak számára gondot okoz a görög és a mór teknősök megkülönböztetése. Első ránézésre valóban nagy a hasonlóság a két faj között, ám néhány bélyeg összevetése alapján leegyszerűsödik a fajfelismerés. A hátpáncélon található úgynevezett gerincpajzsok a mór teknős esetében szélesebbek. Másik, hogy a mór teknősök mellső lábainak elülső felét teljes egészében nagyméretű pikkelyek fedik, míg a görög teknősöknél csak 1-2 sor nagy pikkelyt találunk, a többi apróbb.

A görög teknősök páncélján a farok felett található utolsó szegélypajzs osztott, ez a mór teknősöknél egy darabból áll. Ez utóbbi ismérv az idősebb állatok esetében olykor csalóka, mert a fajtársak okozta behatások miatt ez a felület kopott lehet, így nem feltétlenül vizsgálható.

A legegy­értelműbb megkülönböztető jegy az, hogy a görög teknősök farokvégén egy – karomra emlékeztető – szarutüske található. A mór teknősöknél ez hiányzik, viszont esetükben a két hátsó láb tövénél van 1-1 szemölcsre emlékeztető képlet, mely megnagyobbodott pikkelyekből áll. A görög és a mór teknősök színezete és mérete egyébként rendkívül változatos lehet aszerint, hogy milyen – élőhelyekre jellemző – populációból származnak, esetleg mely alfajhoz tartoznak.

A szegélyes teknős (Testudo marginata) jóval nagyobbra nő az előbb említett két fajnál. Hosszúkás formájú páncéljának mérete akár a 35 cm-t is elérheti, melynek hátsó szegélye kifejlett korban szoknyaszerűen kiterebélyesedik. Méretéből adódóan több tojást is rakhat, mint a görög és a mór teknős. Előbbi faj általában 4-10, míg utóbbiak csak 3-6 tojást tojnak. Ez persze csak az adott év első fészekaljára vonatkozik, hiszen a továbbiak már jellemzően csekélyebb számú tojást tartalmaznak. A mór teknősökhöz hasonlóan a szegélyes teknősök is inkább a szárazabb, napsütéses időszakokban érzik igazán jól magukat. Küllemük kiskorukban leginkább abban különbözik a többi fajétól, hogy az említett szarukarmok és dudorok hiányoznak róluk, valamint a lábaikon és azok tövénél, illetve a nyakukon a bőrfelületek világos színezetűek.

A sztyeppi vagy ismertebb nevén kirgíz teknős (Agryonemys horsfieldii), Európában is honos. Lapos páncélformája alapján jól elkülöníthető rokonaitól. Jellemző rájuk, hogy a nászidőszakban a hímek olyan agresszívak is lehetnek, hogy nemcsak öklelik és felborogatják a riválisaikat – mint azt a többi faj is teszi –, hanem akár harapnak is,

és igen komoly sérüléseket okozhatnak ezzel még a nőstényeknek is. Jellemzőjük még, hogy remekül ásnak, és hamarabb elvonulnak telelni a fűcsomók alá, mint a többi faj. Így ősszel legyünk résen, mert könnyen szem elől téveszthetjük őket.

Az európai szárazfölditeknős-fajok társításáról azt mondhatjuk, hogy viszonylag jól tolerálják egymás jelenlétét, amíg kellő méretű és tagoltságú tér áll rendelkezésükre. Ne legyenek zsúfoltan! Ügyeljünk azonban arra, hogy az agresszívabb viselkedésük miatt 1 hím számos nősténnyel legyen együtt. Így nem ugyanazokat az egyedeket zaklatja majd. Vegyük továbbá figyelembe, hogy a szegélyes a mór teknőssel, ritkábban pedig a görög és a sztyeppi teknőssel hibrid utódokat hozhat létre, ami kerülendő. Az ilyesmit megfelelő csoportosítással és odafigyeléssel előzzük meg!

A szerző korábbi cikkei a témában:

Tavasztól őszig a szabadban

Páncélos fűnyíró: a sarkantyús teknős

Dr. Bubó küldönce a háznál

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

Válságos helyzetbe került a magyar pulykaágazat

A pulykaágazat árbevétele az idén 10-15 százalékkal csökken egyebek mellett a termelői árak mérséklődése miatt; az ágazat átlagos éves termelési értéke élőállatból 36-40 milliárd forint, feldolgozott termékekből pedig 70-80 milliárd forint - közölte a Magyar Pulykaszövetség elnöke az MTI-vel.

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Most van az antibiotikum tudatos használatának világhete

Ezen a héten zajlanak a globális antibiotikum tudatosság hetének eseményei, amit néhány évvel ezelőtt azért indított el az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), hogy felhívja a figyelmet az antibiotikumok felelősségteljes használatára.

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Online apiterápiás konferencia: propolisz a fogászatban, méhtermékek és a koronavírus

A konferencia témái között szerepel a koronavírus méhtermékekkel való megelőzése és az ehhez kapcsolódó apiterápiás kutatás, illetve a propolisz fogászatban való sikeres alkalmazásának bemutatása is.

Izoflavonok a vírusfertőzések ellen

Az Illinoisi egyetemen zajló kutatás szerint a napi rendszerességgel szójával táplált sertések feltehetően jobban védettek a vírusok ellen. A kutatók ezt a hatást a szójában természetes körülmények között megtalálható izoflavonoknak tulajdonítják.