Back to top

Csírazöldség, mikrozöldség: hamarosan indul a szezon...

Viszonylag új divatnak tűnik, ám már az 1980-as években létezett a módszer: az igen hasznos a mikrozöldségek termesztése és fogyasztása. Leginkább a csírazöldségekhez hasonlíthatók, csak azoknál nagyobb, továbbnevelt növényekről van szó, melyeket egyszerűen otthon is létrehozhatunk. A szabadföldi zöldségek szezonjának elmúltával sokan kezdenek otthoni csíráztatásba...

Nagyon egyszerű, de jól kitalált szettek segítik a termesztést. Így télen, amikor jóval nehezebben jutunk vitamindús zöldségekhez, gyümölcsökhöz nem csak finomak, de egészségünkre is jó hatással lehet, ha mikrozöldezni kezdünk.

A mikorzöldésgek jól ismert fűszernövények és zöldségek apró változatai, viccesen zöldség konfettinek is becézik őket. Mikrozöldnek alkalmas például a bazsalikom, a koriander, az édeskömény vagy a retek. De készülhet zsázsából, rukkolából, és bármiből; borsó, spenót, cékla, saláták, hagymafélék, lucerna, sőt vízitorma is, tehát amiből csírazöldség is készülhet.

A csírákat talaj nélkül napi átmosással készítjük. A mikrozöldek valamilyen anyagon kicsíráznak, majd a gyökereikről levágva kerülnek az ételbe.
Fotó: csirapiac.hu

A legújabb kutatások szerint ezek a fiatal, néhány leveles növények magasabb koncentrációban tartalmaznak vitaminokat és antioxidánsokat, mint a már kifejlett növények. A fogyasztásukat nem a hagyományos zöldségek helyett ajánlják, hanem azok mellett, az étrend további gazdagítására, de tálaláskor díszítésre is kiválóan alkalmasak.
A mikrozöldségek, vagy mikrozöldek a magas tápértékű termények közé tartoznak. Az elvetett zöldség-, fűszer- vagy gabonamagból kikelt magoncokból pár hetes neveléssel jutunk el a zsenge növényekig, amit mikrozöldként fogyaszthatunk. A mikrozöldségeket már az első levélpár megjelenése után, vagy nem sokkal később a talajszintig levágják, fajtótól és fejlettségi állapottól függően 7-21 nappal a csírázás után. Rendszeres fogyasztásukkal egész évben tehetünk az egészségünkért. Népszerűségüket magas tápértékükön túl élénk színüknek, különleges textúrájuknak és egyedülálló íz világuknak köszönhetik.

Természetesen nem csak egyesével, hanem akár keverékben is nevelhetők, ellentétben a csírazöldségekkel. A mikrozöldek, mivel hosszabb ideig nevelkednek, így az esetleg nem azonos fejlődési üteműek is beérik egymást. A mikrozöldség már nem csíra, hanem olyan, rendszerint 14 napnál fiatalabb (7-14 napos) növény, amelyen már megjelentek a felnőtt növényre jellemző, de még apró hajtások, levelek, melyek mérete maximum 3-10 cm.

Abban is különböznek a csíráktól, hogy termesztő közegben (ez lehet talaj vagy egyéb mesterséges közeg, pl. kókuszrost) fejlődnek, szükségük van napfényre, vagy azt pótló mesterséges megvilágításra, és gyökérzetük, levélzetük egyaránt megjelent. Jóval több bioaktív vegyület (flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének), ásványi anyag (Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Se és Mo) található bennük, ugyanakkor a zöld hajtások nitrát tartalma jóval kisebb a kifejlett növényekénél.

Rövid kultúra, rövid eltarthatósági idővel
Fotó: wikipedia
Talaj nélkül jobb

A mikrozöldségeket nevelhetjük cserépben, virágföldben, ám ez nem annyira ajánlott, mert abból kórokozókkal, gombákkal fertőződhet a növény, amit, ha tiszta közegben termesztünk, akkor akár mosás nélkül is felhasználható. Vásárolhatók papír és műanyag mikrozöld nevelésre alkalmas tálak, előbbiek egyszer használatos. Vethetünk ebben itatóspapírra, vattára, de olyan speciális papírba „ragasztott” bio magokat is vásárolhatunk, ahol egymástól egyenlő távolságra vannak a magok a papírban, amit megnedvesítve pont annyira megy szét, hogy a magok kicsírázhassanak, és így egymástól egyenlő távolságban e papír termesztő közegben nevelkednek a mikrozöldjeink. De már vásárolhatunk beltéri propagator nevű eszközt, ami egy mini üvegház. Gondoskodik a növények vízellátásáról, és még fényt is juttat nekik, hiszen beépített LED-es növénylámpával rendelkezik, ami olyan típusú fényt bocsát ki, ami a növények fejlődéséhez kell.

A csírázáshoz hő, víz, levegő szükséges
Fotó: wikipedia
Kizárólag csíráztatásra szánt vetőmagot használjunk, azok ne legyenek csávázottak. Mi „csávázhatjuk” bio-módszerrel, például langyos kamillateás lemosással, ami fertőtleníti a maghéjat. Fontos, hogy a fölösleges öntözővíznek biztosítsuk az elfolyást, különben berohadhat a mini ültetvényünk.

A csírázást segítendő a magvakat ajánlott előzőleg 24 órára vízbe, (vagy kamillateába) áztatni, így gyorsabban történik meg a kelés. A vetés sűrűsége a magok méretétől függ. A túl sűrű vetés a növények felnyurgulásához, majd megdőléséhez vezethet. A magindításhoz meleg (21-27 °C) és általában sötét körülmények kellenek.
Ha a magvak körülbelül 90%-a kikelt, a tálcát fényre kell vinni, vagy megvilágításról kell gondoskodni, melynek legoptimálisabb napi 18 órás időtartam. A kis növényeket kb. 50% relatív páratartalmú környezetben tartsuk, ez segít a mikrozöldségek kedvező textúráját kialakítani, zsengébb hatásúak, roppanósabbak lesznek, mint a száraz levegőn nevelkedettek.

Tegyük őket világos helyre, de ne tűző napsütésre, majd kerülve a túlöntözést, rendszeresen, legalább naponta egyszer kapjanak vízpermetet. Mikor 7-14 napon belül kihajtanak a sziklevelek felett a lomblevelek, de még nem nagyobbak 10 cm-nél, vágjuk le a növényt. A mikrozöldségeket akkor kell szedni, amikor a sziklevelek után az első levélpár teljesen kifejlődött. A csíráktól eltérően itt csak a gyökér nélküli növényi részt fogyasztjuk. A penészedés és berohadás az egyik legnagyobb buktatója a mikrozöldség termesztésnek, amit jó vízelvezetéssel és szellőztetéssel elkerülhetünk.

Egészséges, és a tálalás díszítésére is alkalmas a mikrozöldség
Fotó: wikipedia
Vigyázzunk a kórokozókkal!

Míg a csíranövények alig tartalmaznak klorofillt, ezért sápadt színűek, a mikrozöldek harsogó zöld színűek, klorofillban gazdagok. Mikrozöldek esetén mindig annyi növényt vághatunk le, amennyi a napi étkezéshez szükséges. A csírák és a mikrozöldek biztonsággal egy hétig tárolhatók hűtőben, de ha úgyis otthon termesztjük, jobb teljesen frissen szedni. A mikrozöldek nagy mennyiségben tartalmaznak C- és E-vitamint, béta-karotint, aminosavakat, enzimeket, antioxidánsokat és ásványi anyagokat: például a mikrozöldség-vöröskáposztában a kifejlett káposztá­hoz képest 40-szer több E-vitamin, 6-szor több C-vitamin, és 69-szer több K-vitamin van.

Amire vigyázni kell, hogy a mikrozöldségek, előállítási technológiájuk miatt (kedvező hőmérséklet, páratartalom, öntözés) különösen kitettek a kórokozó baktériumok megtelepedésének.

A mikrozöldségek a nem megfelelő termesztés, tárolás, szállítás során E. coli vagy Salmonella baktériumokkal szennyeződhetnek, melyek a nyersen való fogyasztást követően hasmenést, hányást, lázat és gyomorpanaszokat okozhatnak. Ezért kisgyerekek, várandós nők, idősek és gyenge immunrendszerrel rendelkezők ne fogyasszanak mikrozöldséget.

Csírazöldséget és mikrozöldséget egyre több helyen árulnak, de otthon is előállíthatók.
Fotó: wikipedia

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Az EU-ban betilthatják a kolbász elnevezésű vegán termékeket

E tárgykörben a végső szavazásra várhatóan két hét múlva kerül sor az Európai Parlamentben, melynek tagjai azt szeretnék megakadályozni, hogy a növényi eredetű termékeket gyártók ne használják a hús- vagy tejtermékekkel jellegzetesen kapcsolatos kifejezéseket, ennélfogva betiltanák az olyan szókapcsolatok, mint például a „vegetariánus burger”, „yoghurt stílusú” vagy „sajtpótló” használatát.

A gyönyörű gránátalma

A gránátalma mediterrán növény, de közép-ázsiai őshazájából meghódította Európa déli vidékeit, Dél-Amerikát, Észak-Afrikát és termesztik Indiában, Indonéziában trópusi, szubtrópusi éghajlaton is. Könnyen szaporítható magról vagy gyökérsarjakról, viszonylag ellenálló, gyönyörűen virágzó növény. Ahogy melegszik az idő, hazánkban is mind többfelé lehet termeszteni.

Megnyílt az első narancsbor bár Londonban

Az Egyesült Királyság első narancsbort felszolgáló bárja a Silver Lining megnyílt Londonban. A narancsbor elnevezés talán úgy hangzik, mint egy új kifejezés vagy trend, de valójában az egyik legrégebb óta készített bortípus a világon.

Nyitott ökológiai gazdaság

A győrújfalui Sudár Birtokot 2016-ban álmodta meg Sudárné Boros Zsóka agrármérnök, akinek a szülei már korábban is gazdálkodtak. Az akkori családi gazdaság adminisztratív teendőit ő látta el. Férjével négy gyermeket nevelnek, az otthon töltött tizenöt év után döntött úgy, hogy nem folytatja a családi gazdálkodást, inkább valami egészen újba kezd.

Kevés vagy sok a burgonya?

Nehéz egyértelmű választ adni, ezért európai és hazai piaci trendeket, állapotokat vázolt Murai György. Mint az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, az idei szezon Európában rosszul indult, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban két hónapon keresztül szinte egy csepp esőt sem kaptak a földek.

Lovita, a karácsonyi szilva

Új szilva jelent meg a gyümölcspiacon, a vörös húsú, szív alakú gyümölcsöt kinézete miatt Lovitának nevezték el, és termesztői szerint késői érése és eltarthatósága miatt gazdagíthatja a karácsonyi gyümölcsválasztékot is. Három francia gyümölcstermesztő vágott bele egy újfajta szilva termesztésébe.

A világ legerősebb és legdrágább chilije Sárrét szívében terem

Hajdú-Bihar megyében, a Sárrét szívében, Bárándon meglehetősen csípős a családi hangulat Erdei Rolandéknál. A mesterdiplomás agármérnök az egyik legjelentősebb chilitermelőnek számít idehaza, amihez kellett egy diplomamunka, némi elszántság, jó piaci érzék és mély elköteleződés az agrárium iránt. Eredményei magukért beszélnek, például az idén két terméke is díjat kapott az Egyesült Államokban.