Back to top

Szigorú intézkedések a paradicsomvírus megfékezésére

A paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus (ToBRFV) unióba való behurcolásának és terjedésének akadályozása érdekében új, szigorúbb intézkedéseket vezetett be az EU augusztus közepén. A már hatályos végrehajtási rendelet a paprika- és paradicsompalánták, valamint a vetőmagok unión belüli szállításának és harmadik országokból való behozatalának feltételeit is megszigorította.

A paradicsom barna termésráncosodását okozó vírust 2014-ben mutatták ki először Izraelben, Európában pedig 2018-ban regisztrálták, első ízben Olasz- és Németországban. A vírus legfontosabb gazdanö­vénye a paradicsom és a paprika, vadon élő gazdanövényei pedig a fekete csucsor (Solanum nigrum) és a kőfali libatop (Cheno­podium murale).

A tobamovírusok csoportjába tartozó ToBRFV főként a paradicsomot károsítja, de paprikán is megjelenhetnek tünetei a növények levelén és a termésen. Az elváltozások elsősorban a növény felső levelein mutatkoznak: felületük ráncossá, érdessé válik, klorotikus foltok jelennek meg rajtuk, az erek sárgulnak, és egyes esetekben elkeskenyedik a levéllemez. A terméseken sárgás vagy barnás foltok alakulnak ki, amelyek felülete később érdessé válik, ami a bogyókat frisspiaci értékesítésre alkalmatlanná teszi.

Néhány esetben a termések szabálytalanul fejlődnek, torzulnak, egyenetlenül érnek, a mennyiségi és minőségi kár akár a 100 százalékot is elérheti, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A vírus következtében sárgás-barnás foltok alakulnak ki a termésen
A tünetek megjelenését a növény fajtája, a fény- és hőmérsékleti viszonyok, valamint a növény tápanyag-ellátottsága egyaránt befolyásolja. A legsúlyosabb tünetek a fiatal palántákon figyelhetők meg. Tekintve, hogy a vírus nem csak vetőmaggal képes terjedni, a gazda­nö­vények bármely fejlődési stádiumban megfertőződhetnek, akár metszőollóval is átvihető a vírus.

Egyik fajta sem ellenálló

A vírus palántával és vetőmaggal egyaránt terjedhet, de az teszi különösen veszélyessé, hogy az eszközökön, a cipőn, ruhán és a szállításra használt göngyölegen is fertőzőképes maradhat. Akár a fertőzött területről származó terméssel, nagyobb távolságra is eljuthat. Nincs ellene hatékony növényvédelmi technológia, és az általa okozott elváltozások eladhatatlanná teszik a termést.

A kórokozó további kockázata, hogy az egyéb tobamovírusokra kifejlesztett Tm-22 rezisztenciagén nem véd ellene, így rezisztens paradicsomfajtákat is megfertőzhet.

Paprika esetében az egyes tobamovírusok ellen hatásos L rezisztenciagéneket hordozó fajták ellenállóbbak a ToBRFV-vel szemben, ugyanakkor 30 Celsius-fok felett az L1, L3, L4 rezisztenciagéneket hordozó paprikát is megfertőzheti a vírus, ha fertőzött talajba ültették őket. Az L gének hiányában a paprikanövények is fogékonyak a vírusra.

Szükséghelyzeti határozat

Az Európai Bizottság komolyan vette a problémát. A vírus behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében a tagállamok már tavaly elfogadták a 2019/1615/EU szükséghelyzeti határozatot, ami a vírus ültetésre szánt gazdanövényeire (pl. vetőmag, palánta) is kiterjedt. A határozat – a többi uniós országhoz hasonlóan – Magyarországon is kötelezővé tette a termőhelyi felderítést a vírus jelenlétének megállapítása érdekében. Továbbá növény-egészségügyi bizonyítvány meglétét írta elő 2019. novemberétől harmadik országból való behozatal esetére, és az EU-n belüli forgalmazást is növényútlevél kiadásához kötötte. Mindkét dokumentum a szükséghelyzeti határozatban szereplő kritériumok alapján igazolja a károsítómentességet.

A vírus ellen jelenleg nem rendelkezünk hatékony növényvédelmi technológiával, ezért ha a hatósági szemlén vett valamelyik minta laboratóriumi vizsgálata fertőzött növények jelenlétét igazolja, akkor az adott területen található összes gazdanövényt zárlat alá kell helyezni,

a fertőzéssel érintett növényállomány teljes egészét és a velük érintkezett göngyöleget meg kell semmisíteni, továbbá fertőtleníteni kell minden olyan eszközt és berendezést, amely alkalmas a fertőzés terjesztésére.

Szigorúbb előírások

A több európai országot érintő újabb fertőzések miatt a Bizottság, a tagállamok és a termelők egyaránt szigorúbb szabályozás bevezetését és a termőhelyi felderítés kiterjesztését szorgalmazták. Ennek eredménye az Európai Bizottság 2020. augusztus 11-i 2020/1191 végrehajtási rendelete, amely hatályon kívül helyezte a tavalyi szükséghelyzeti határozatot, és szigorúbb előírásokat fogalmazott meg a károsító terjedésének megakadályozása érdekében.

ToBRFV levélen: klorotikus foltok, sárguló erek

Az új rendelet 2022. május 31-ig hatályos, teljes egészében kötelező, és minden uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A rendelet szigorítja a növényútlevél és a növény-egészségügyi bizonyítvány kiadásának feltételeit, tájékoztatott a Nébih. A rendeletet nem kell alkalmazni a ToBRFV-re rezisztens paprikafajták esetében.

További szigorítás, hogy a végrehajtási rendelet mellékletében az Európai Bizottság meghatározta az alkalmazandó mintavételi eljárásokat és a ToBRFV kimutatásának és azonosításának laboratóriumi vizsgálati módszereit. A tagállamoknak továbbra is felderítést kell végeznie a
ToBRFV jelenlétére vonatkozóan, melynek eredményéről évente kell jelentést küldeniük az Európai Bizottságnak.

Unión belüli szállítás

Paradicsom- és paprikapalánta az unión belül csak növényútlevél kíséretében szállítható. A növényútlevél csak akkor adható ki, ha a növényeket olyan helyen termesztették, amelyről tudni, hogy ott nem fordul elő a paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus. Ezt „megfelelő időben végzett hatósági vizsgálatokkal” kell igazolni, tehát a károsító tüneteinek észlelésére legalkalmasabb időpontban kell szemlézni a növényeket. Ha a ToBRFV tünetei mutatkoznak, akkor az illetékes hatóságnak mintát kell vennie és vizsgálatot kell végeznie ezeken a növényeken, és csak a laboratóriumi vizsgálat negatív eredménye esetén állítható ki növényútlevél. Ezen kívül feltétel még az egyes tételek elkülönítése és a megfelelő higiéniai intézkedések betartása.

A vetőmagok szállításánál is elengedhetetlenné vált a növényútlevél, aminek a kiadásához igazolni kell az anyanövények ToBRFV-mentességét, valamint a vetőmagból vagy annak anyanövényeiből az illetékes hatóságoknak mintát kell vennie a rendeletben foglaltak szerint a vírusmentesség igazolásához.

A szállítandó paprika és paradicsom vetőmagok minden tételének a származását fel kell jegyezni és dokumentálni kell a nyomon követhetőség érdekében.

Palánták és vetőmagok harmadik országból

EU-n kívülről, vagyis harmadik országból paradicsom- és paprikapalánta csak nö­vényegészségügyi bizonyítvány kíséretében hozható be, melynek „Kiegészítő nyilatkozat” rovatában rögzíteni kell a ter­mesztési hely nevét, illetve tartalmaznia kell két hatósági nyilatkozatot. Az egyiket arról, hogy a palánták olyan vetőmagból származnak, amelyek a rendelet mellékletében leírtak szerinti mintavétel és vizsgálat alapján ToBRFV-mentesek. A másikat arról, hogy a palántákat a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által nyilvántartott és felügyelt termőhelyen termesztették, és amelyről igazolja, hogy ToBRFV-mentes.

Paradicsom- és paprikavetőmag be­ho­zatalához is növény-egészségügyi bi­­zonyítványra van szükség, amelyben szerepelnie kell a bejegyzett termesztési helynek.

A bizonyítvány igazolja, hogy a vetőmagok anyanövényeinek termesztési helye ToBRFV-mentes, valamint hogy a vetőmagok vagy azok anyanövényei hatósági mintavételen és vizsgálaton estek át, és az alapján ToBRFV-mentesek. Az illetékes hatóságnak a beérkező szállítmányok legalább 20 százalékából mintát kell vennie, amit meg kell vizsgálnia az unióba való első beléptetés helye szerinti növény-egészségügyi határállomáson. A laboratóriumi vizsgálat eredményének függvényében a hatóság növény-egészségügyi intézkedést hoz; ha fertőzött a szállítmány, akkor azt meg kell semmisíteni.

A termelők is sokat tehetnek

A ToBRFV-vírust Magyarországon ugyan még nem mutatták ki sem paprikában, sem paradicsomban, ugyanakkor mivel hazánkban eddig elő nem fordult, de nagy gazdasági kárt okozó nemhonos károsító, megjelenésének gyanúját jelenteni kell a területileg illetékes megyei kormányhivatalnál, hangsúlyozza a Nébih közleménye.

A károsító bekerülése elleni védekezés érdekében nemcsak a hatóságra, hanem a termelők együttműködésére is szükség van, hiszen a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében számos óvintézkedést tehetnek.

A Nébih szerint az a legfontosabb, hogy megbízható forrásból és egészséges szaporítóanyagot szerezzenek be, hogy a termesztés és forgalmazás során egyaránt betartsák az általános higiéniai előírásokat, továbbá hogy alaposan fertőtlenítsék a használt eszközöket és göngyölegeket. Ezek a megelőző intézkedések nagyon fontosak, hiszen a ToBRFV megjelenése esetén a fertőzött állomány megsemmisítése az egyetlen módja a továbbterjedés megakadályozásának.

Kockázatos országok

Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) honlapján található, a vírus terjedését mutató térkép szerint 2020. szeptemberi adatok szerint Mexikóban, az Egyesült Államokban, Kínában, Izraelben, Jordániában, valamint Görög-, Olasz-, Lengyel- és Törökországban van jelen a ToBRFV. Ezeken az országokon kívül Cipruson, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, illetve Spanyolországban és Hollandiában is előfordultak fertőzések, amelyek felszámolása folyamatban van. A kockázatos harmadik országokból érkező szállítmányokat az EU külső határain fokozottan ellenőrzik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Az első karbonsemleges paradicsom

Az Azura francia-marokkói vegyesvállalat közzétette fenntartható fejlődésről szóló jelentését. Ebben nem más szerepel, mint hogy a csoport egyebek közt szén-dioxid-semleges paradicsommal lép a piacra. Azt tervezik, hogy a vállalás népszerűsítésére erős kommunikációs kampányt indítanak. Márciustól a kereskedelembe kerülő összes terméken feltüntetik az erre utaló logót.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Csokorköltemények minden fokon - I. Flora Kupa virágkötészeti verseny

Flora Hungaria Nagybani Virágpiac hosszú éveken keresztül adott otthon hazánk legrangosabb kertészeti rendezvényének. A Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Kiállításon bemutatkoztak a meghatározó kertészeti termékcsoportok, szolgáltatók, helyet adott a szakember-találkozóknak, illetve a termékek, szolgáltatások, kertépítészet mellett a virágkötészetnek is.