Back to top

A vizes élőhelyek szorgos fenntartói

Egykor 100 ezernél is több magyar házi bivaly élt az országban, a mezőgazdaság gépesítése azonban fordulópontot eredményezett, s a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Hogy a hazai populáció mérete idővel növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik ismérvének, a vizes élőhelyek iránti „lelkesedésének” köszönhető.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) ezt szem előtt tartva már a megalapításának évében belekezdett a bivalytartásba és tenyésztésbe. A többi közt a fajtában rejlő hasznosítási lehetőségekről és egy javában zajló, a bivalyállományukat is érintő nagyszabású beruházásról beszélgettünk Pozderka Imrével, az igazgatóság mezőgazdasági felügyelőjével.

nyári melegben a bivalyok naponta 4-5 órát is dagonyázással töltenek

Mely haszonállatfajtákkal, illetve azok mekkora állományaival foglalkoznak jelenleg?

– Kizárólag őshonos magyar fajták tartásával, illetve tenyésztésével foglalkozunk. A körülbelül 300 egyedből álló magyar házibivaly-állományunkon kívül nagy számban tartunk magyar szürke szarvasmarhákat és juhokat is. Utóbbiból – a cigája és racka juhokból – összesen mintegy 900-at, előbbiből pedig hozzávetőleg 1300-at tartunk.

A legfontosabb feladataink egyike a génállomány megőrzése, hisz köztudott, az őshonos fajták, illetve azok tartása nemzetünk rendkívül fontos kulturális értékeit is jelentik.

A nemzeti parkok éppen ezért a pásztorkultúra utolsó mentsvárai közé sorolhatók. Igazgatóságunk vállalkozási szerződés keretében foglalkoztat pásztorokat, illetve gulyásokat, akik nem csak a rájuk bízott állatok, hanem ősi mesterségük őrzői is egyben.

Úgy tudom, a KMNPI már a megalapításának évében elkezdte kialakítani magyar házibivaly-állományát. Mesélne a kezdetekről?

– Mindenekelőtt érdemes tudni, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területeinek jelentős részét vizes, mocsaras élőhelyek, vízállásos, zsombékos gyepterületek alkotják. Fenntartásuk leghatékonyabb eszköze a legeltetés, ugyanakkor az is tény, hogy az ezeken jellemző növénytársulásokat a legtöbb haszonállat nem szívesen fogyasztja. Nem úgy, mint a magyar házi bivaly, mely számára éppen ez a közeg jelenti az ideális élőhelyet. Igazgatóságunk az 1997-es megalapításától kezdődően foglalkozik a fajta tartásával és tenyésztésével.

Ezek az állatok a vizes élőhelyek olyan növénytársulásait is legelik, melyeket más fajták nem szívesen fogyasztanak

Az állományunk a Partiumból, egészen pontosan az Arad megyei Borosjenőről származik, ahonnan 30 üszőt és egy tenyészbikát vásároltunk annak idején.

E téren a génmegőrzés, mint nemzeti parki tevékenység a kezdetektől fogva jelentős hangsúllyal bírt, annál is inkább, mivel a magyarországi bivalyállomány mérete a kilencvenes évek végére rendkívüli módon lecsökkent.

Tavasszal sok helyütt lehetett olvasni arról, hogy elkezdődött annak a beruházásnak a kivitelezése, amelyet az igazgatóság több mint egymilliárd forintból valósít meg, s amely a bivalytenyésztő ágazatot is nagyban érinti.

Távol-keleti eredet

A házi bivalyok története a feltételezések szerint a mai Kína területén, az időszámítás előtti 4. évezredben kezdődött. Ekkor a vadbivalyok háziasításával jött létre ugyanis a fajta, amely nem sokkal ezután Mezopotámiában és Indiában is megjelent, s rövidesen Dél-Kelet Ázsia, valamint Afrika egész területén ismertté vált. A Kárpát-medencében az első bivalyok minden valószínűség szerint a honfoglalás idejében, igavonó állatként vetették meg lábaikat, a fajta magyarországi jelenlétéről szóló első említések azonban csak mintegy két évszázaddal később születtek meg. A 11. századi Erdélyben, majd pedig II. Béla király 1138-as, dömösi apátsági adománylevelében is utaltak bivalyokra, amelyek tömeges hazai elterjedését a törökökkel vívott háborúk hozták el. A birodalom hadseregében ágyúk vontatására használták a bivalyokat, amelyek ereje páratlannak bizonyult. 2 bivaly vontatási ereje 4 szürkemarháéval ért fel. A hazánkban ismert bivalyok kifejlett példányainak marmagassága akár a 180 centimétert, súlyuk pedig a 800 kilogrammot is elérheti, ugyanakkor a fajta nem csak külső jegyeinek köszönhetően vívta ki elődeink elismerését. A bivaly a szarvasmarhánál igénytelenebbnek bizonyult, mindemellett húsának és tejének minőségét tekintve is felülmúlta azt, így nem csoda, hogy a 19. század derekán mintegy 150 ezer példány élt Magyarország területén. A mezőgazdaság gépesítése azonban fordulópontot jelentett. A hazai bivalyok száma nagymértékben csökkenni kezdett, hasznosításuk pedig ettől kezdve leginkább a vizes élőhelyek fenntartására irányult.

– Ismeretes, hogy a fajta a legmesszemenőbb módon alkalmas ridegtartásra, függetlenül ettől télen és az ellési időszakban is fontos, hogy legyen fedél az állatok feje fölött. Éppen ezért Dévaványán, a bivalyaink elhelyezésére szolgáló réhelyi állattartó telepen, az állomány méretéhez mérten mindig is rendelkezésre állt a kellő számú istálló és szárnyék, közben persze igyekeztünk fejleszteni a tartástechnológiákon is. A legnagyobb beruházás kivitelezése éppen most zajlik.

Az ön által említett, több mint egymilliárd forintnyi európai uniós támogatásból épül az új állattartó telepünk is, melynek része lesz egy 400 állatot befogadni képes szürke­marha-­szárnyék, és egy 200 bivaly elhelyezésére alkalmas istálló is.

A létesítmény tervezésekor a szakemberek nem csak azt vették figyelembe, hogy az a legmodernebb állategészségügyi szempontoknak is megfeleljen, hanem azt is szem előtt tartották, hogy tájba illő épületek alkossák. A munkálatok várhatóan jövő év novemberére fejeződnek be.

Ha már Dévaványa, a település, illetve annak környéke a hazai túzokvédelem szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír, hisz itt hozta létre a KMNPI bő 4 évtizeddel ezelőtt a Túzokvédelmi Állomását. Úgy tudom, az igazgatóság bivalyai is segítik a madarakkal foglalkozó szakemberek munkáját.

A mintegy 400 hektáros, bekerített Túzokvédelmi Mintaterületünk ideális helyszín a mentett túzokfiókák neveléséhez, természetbe való visszaszoktatásukhoz. E tájat részben zsombékosokkal, nádasokkal tarkított legelők alkotják, amelyek kiváló terepet biztosítanak a bivalyoknak, amik legelésükkel, tiprásukkal fontos szerepet vállalnak a túzok­élőhelyek kialakításában és fenntartásában is.

Az itteni gyepek legeltetését minden évben úgy ütemezzük, hogy azzal a legkevésbé zavarjuk a madarakat.

Csak akkor engedjük a területre a bivalyokat, amikor a túzokfiókák már röp­képesek.

A magyar házi bivaly egyebek mellett kiváló minőségű húsáról is egyre inkább ismert. Hasznosítják-e ilyen célra az állataikat?

– A tenyésztés során igyekszünk minden egyes állatfajtánk esetében magas minőségű egyedeket előállítani, melyek egy részét élőállatként értékesítjük. A bivaly tinókat négyéves korukban, illetve a tenyész­után­pótlást nem szolgáló üszőket is értékesítjük. Kapcsolatban állunk olyan éttermekkel is, melyek felismerték az egyébként rendkívül egészséges, különleges ízvilágú, sötétvörös színe miatt leginkább a vadhúsra hasonlító bivalyhúsban rejlő lehetőségeket.

Ezen a téren még csak az út elején járunk, de a kilátások reményt keltőek, hiszen egyértelműen látszik, hogy idővel lesz piaca a belőle készült termékeknek.

A 19. század derekán gyakori volt az ehhez hasonló látvány, hisz akkoriban körülbelül 150 ezer bivaly élt az országban
Fordulhatnak önökhöz azok a gazdák, akik érdeklődnek a bivalytartás mikéntje és hogyanja iránt?

– Dévaványán, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontunk külső bemutatóhelyein őshonos állatfajokat, köztük a magyar házi bivalyokat is testközelből vehetik szemügyre az érdeklődők, akik számára kérdések esetén természetesen kollégáink is rendelkezésre állnak.

A bivalyállományunk bizonyos egyedeivel hosszú évek óta találkozhat a nagyközönség kiállítások alkalmával is.

Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárnak például rendszeres résztvevői vagyunk, s nem egyszer díjakkal tértünk haza onnan. Ugyanakkor megjelenünk állatainkkal a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság különféle rendezvényein is, így például az évről évre szeptemberben esedékes kar­dos­kúti Fehértó Napján is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Új korszak kezdődhet a magyar-orosz agrárkapcsolatokban

„Kiemelt célunk a magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek és szaktudás exportálásának elősegítése” – szögezte le Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Nemzetközi Üzleti Fórum „Magyarország – Oroszország: alapvető trendek és exportlehetőségek” rendezvényén.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

Zászlóval mentettek meg egy leeső macskát a szurkolók

A kilenc életéből egyet sem használt el.