Back to top

A hegyi méhész

Egy csendes, gyönyörű szép helyen jártam, kedves ismerősömnél, Fülöp Péteréknél, Szederkénypusztán. Heves megye északi részén, a Heves-Borsodi-dombság földrajzi táján, a Tarna felső folyásánál, a palócok földjén. Ahogy a helyiek hívják, „Szederke” hivatalosan Istenmezejéhez tartózó településrész, a központtól 4 km-re, Zabartól pedig 3,5 km-re.

Ez a környék Magyarország leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. Ezért is voltunk kíváncsiak és kérdeztük meg Péteréket: milyen itt méhésznek lenni?

- Édesapám 40 évet méhészkedett, én és az öcsém gyerekkorunk óta segítettünk neki

- kezdi a beszélgetést. - Majd 6 éve elhatároztuk, hogy munka mellett mi is elkezdünk komolyabban méhészkedni, saját méhcsaládokkal. Én hárommal kezdtem. Saját magunknak gyártottuk a kaptárokat. Kezdetben hidegépítményű NB 24-es és 15-sökkel, majd áttértünk az NB18-asokra. Asztalos a szakmám, ezért a kaptárak és a keretlécek gyártását is megoldjuk a mai napig. Mára már 50 méhcsaládra fejlődött az állomány, öcsémnek 44 db, édesanyámnak pedig 19 db. Édesapánk, Fülöp Antal, tavaly júliusban hagyott itt minket, betegsége legyőzte őt, így szeretett méhcsaládjait a család vette át.

1. kép

• Miért ez a kaptártípus, keretméret?

- Apánktól ezt tanultuk meg, ezzel kezdtük, ezt szerettük meg. Más típust is szívesen kipróbálnék, szeretek kísérletezni, de még nem vettem rá magam.

Elindulunk a kert végében található szépen rendben tartott méhes felé (1. kép).

• Milyen állapotban vannak most a méhek?

- Mivel itt vannak a méhcsaládok, a kertünk végében, minden nap rájuk nézek. Tíz százalékon belül volt a téli elhullás szerencsére, pedig ez az elmúlt tél nem igazán volt nevezhető télnek, még itt nálunk sem.

Kilenc-tíz keretre leszűkítve telelnek a családok, napraforgó-, szolidágó-nektáron és cukorszirupon.

Atka ellen pedig felváltva használom a különböző hatóanyagú atkaellenes készítményeket. Idén nem vándoroltam tavasszal, csak repcére, így az itthoni akácvirágzás végére fejlődtek fel rendesen a méhcsaládok. Most lett vége (június 7.) a felső akácnak nálunk, persze annak a kicsinek, amit meghagyott az időjárás a dombok tetején. Kipergettünk, gyengére sikerült, 6 kg átlagot értünk el. Ma este pedig visszük a méheket Kiskörére, a Tisza ártérre, gyalogakácra.

• Ha már itt tartunk, hogyan, merre szoktál vándorolni?

- Mivel itt a magyarországi átlaghőmérséklettől hidegebbek szoktak lenni - idén június elsején még be is kellett gyújtani -, ez a méhek tavaszi fejlődésén is meglátszik. Ha összehasonlítanánk egy dél-magyarországi méhcsaláddal az enyémeket, elég nagy különbség lenne köztük. A környék méhlegelője sem az igazi, ezért muszáj vagyok már tavasszal elvándorolni.

• Miért, milyen az itt található méhlegelő?

- A környékünkön vannak gyümölcsfák a kertekben, de az kevés, és ritka az olyan év, hogy ne fagyna le. Majd a galagonya virágzik, de csak elszórtan van jelen a domboldalakon. Utána jön az akác, amit minden évben ér fagykár.

A régi nagy akácerdőkből is sokat kivágtak, kevesebb az utánpótlás és a fiatalos erdő sem úgy nektározik még, nem beszélve vándorlás szezonjában a leterheltségéről.

Nyáron a legelőkön van némi virágporgyűjtési lehetőség, ősszel pedig az egyre jobban elszaporodó szolidágó biztosít virágporforrást és némi nektárt télire a méheknek.

Úgyhogy ezért először gyümölcsöst keresünk fel a méhekkel, majd onnét a repceföldeket, Mezőkövesd és a Jászság környékén. Repcéről középakácra (ha van) Pest megyébe megyünk. Majd hazatérünk felső akácra. Első próbálkozás lesz ez a gyalogakác-túra, úgyhogy most lemegyünk a Tisza árterére. Ha jól adja, akkor maradunk ott napraforgóig, ha nem, akkor visszajövünk Szederkére és majd innét visszük a Jászságba, napraforgóra (2. kép), aztán vissza, és itthon szépen betelelnek a méhesben.

2. kép

• Segítség van?

- A nagyobb részét Rékával, a menyasszonyommal csináljuk ketten. Keretfűzés, műlépbesütés, fedelezés.

Persze édesanyám, öcsém és pár jó barát is besegít, végül is egymásnak segítünk.

Platós kisteherautóra pakoljuk a méheket, a méhészbódét, pergetőt. Mindig a vándortanyán pergetünk az apámtól örökölt, négykeretes kézi pergetővel. Még azt is ő csinálta annak idején. Igaz, öcsémnek van egy 6 keretes önfordítós motoros pergetője, de volt már, hogy cserbenhagyott a vezérlése, ezért jól szokott jönni a kézi meghajtás. A teherautó platójára felállítjuk a méhészbódénkat és abban pergetünk a vándortanyán.

• Említetted az akác virágzására ide érkező vándorméhészeket és a leterheltséget. Milyen a kapcsolat velük, volt már valamilyen vita köztük és a helyi méhészek között?

- Személy szerint nekem konfliktus idáig még nem volt. Itt Szederkénypusztán, a családunkon kívül még két méhészről tudok, így összesen kb. 200 méhcsalád van, ami elfogadható. Persze ha jó az év és sok a virág az akácfákon, akkor rengetegen jönnek. Volt olyan pár éve, hogy Pétervásárától Ceredig összeszámolt vándor méhcsaládok száma ilyenkor elérte a 10 ezret. Amíg mindenki betartja az írott és íratlan szabályokat, addig itt sincs gond.

Hiszen mi hegyi méhészek is elvándorlunk az Alföldre repcére, napraforgóra.

Édesapám is mesélte, hogy régen ez úgy ment, hogy ő segített az alföldi méhészeknek helyet találni itt fent, azok pedig nekünk segítettek odalent. Ezek a régi kapcsolatok még a mai napig megvannak, de mindig próbálunk újakat kialakítani, mert már másfelé járunk vándorolni.

3. kép

• Milyen fajta mézeket termeltek?

- Repcét, akácot, napraforgót és erdei mézet is, ha megfelelő az időjárás hozzá (3. kép).

Most még mézfelvásárlóknak adjuk oda a termésünk nagyobb részét, és csak a többit üvegezzük ki ismerőseinknek, barátainknak, de ezen változtatni szeretnénk a jövőben.

• Mi az, amit leginkább szeretnél elérni a szakmában?

- Mivel belenőttem a méhészkedésbe és nagyon megszerettem a méhek világát, mondhatni bogaras lettem tőlük, célom az, hogy az 50 méhcsalád szépen rendben beteleljen az idén.

Nagyon sok fejlesztés vár még ránk, új pergető, kisteherautó stb. Így is az eddigi összes bevételt visszaforgattam a méhészetbe, hogy fejlődjek.

Munka mellett, kiegészítő jövedelemnek tökéletes. Persze, nagy álom lenne, ha főállású méhész lehetnék, de a mostani körülmények, mézárak és a szélsőséges időjárás miatt ez nagyon távolinak tűnik. De mindezeket leszámítva, mégis szeretném továbbvinni azt a munkát, amit édesapánk ránk hagyott (4. kép).

4. kép

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Amerikai fertőtlenítőrobotokat próbál ki a holland kereskedelmi lánc

A Covid-19 járvány idején különösen nagy figyelem irányul a fertőtlenítésre, többek közt a kereskedelemben is. A holland Ahold Delhaize ultraibolya sugárzással fertőtlenítő robotokat próbál ki két amerikai kereskedelmi központjában. Az Ava Robotics vállalat gépeit ők használják elsőként a világon a zöldség-gyümölcs kereskedelemben.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

Vegán január kihívás

A Veganuary által jegyzett januári vegán kihívás résztvevői eddig annyi szén-dioxidot spóroltak meg, amennyit 15 ezer Föld körüli úton pufogna ki egy autó. Aki csatlakozni szeretne, nemzetközi honlapokon teheti meg, és rengeteg segítséget kap.

A Hungarikum Bizottság támogatta a kuvaszt népszerűsítő könyvet

Nemzeti kincsünk a kuvasz címmel jelent meg könyv a Hungarikum Bizottság támogatásával. Ebből az alkalomból beszélt a magyar kutyafajták népszerűsítésének támogatásáról a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos hétfőn, sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt leszögezte, hogy az Agrárminisztérium többféle módon is támogatja a magyar kutyafajták egyedszámának bővülését.

Tejláz: Hogyan lehet megelőzni?

Hideg fülek, megnövekedett légzési sebesség, légzési elakadás, izomgörcsök, bénulás és eszméletvesztés, ami kómához és halálhoz vezethet. Ezek a hypocalcaemia vagy más néven tejláz tipikus tünetei, melyet a vérben hirtelen lecsökkent kalcium szint miatt alakul ki. A tejláz az egyik leggyakoribb betegség a tejüzemekben, de van megoldás a megelőzésére.