Back to top

Huszárok, tüzérek és gyalogosok - Örkénytábor 90

Táborfalva önkormányzata, népi és katonai hagyományőrző egyesületek, hadtörténészek, a Honvédelmi Minisztérium képviselői és számos lovas személyiség tisztelgett a dicső elődök előtt.

Az eseményről készült fotógalériánkat ide, vagy a képre kattintva találja.

A Centenáriumi Hadtörténeti Egyesület huszár díszszakasza, valamint a Centenáriumi Dandár tüzérsége a takarodó hangjaival emlékezett meg az egykor itt, az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképző és Hajtóiskola növendékeiről, illetve az ebben a táborban kiképzést kapott tüzérekről és gyalogosokról.

Az uháciusz ágyú és az azt kezelő tüzérek
Fotó: Kiss Gergely
Az ünnepségre készült el a legutolsó bronzból készült ágyú, az uháciusz löveg replika példánya, amelyet egykor és ma is hat ló vontatott a rendeltetési helyére.

Mások mellett Dallos Gyula, a Kincsem program miniszteri biztosa, a HM nevében dr. Tóth Gergely őrnagy, Nagy Andrásné, Táborfalva polgármestere, Babák László vk. ezredes, a Centenáriumi Dandár parancsnoka és Sándor Zsolt huszár őrnagy helyeztek el koszorút az Örkénytábor emlékére állított táblánál, majd dr. Tóth Gergely őrnagy és dr. Unicsovics György ezredes a Centenáriumi Dandár tüzérezred parancsnoka emlékezett meg az Örkénytáborban balesetben hősi halált halt tüzérekről, a tiszteletükre állított emlékműnél.

Dallos Gyula miniszteri biztos és Cseri Dávid a Szilvásváradi Ménesgazdaság igazgatója koszorúz
Fotó: Kiss Gergely
Az örkénytábori úgynevezett barackenlagerben egyébként 1864 és 1944 között tüzér és gyalogos kiképzőtábor működött, amelyben 1931-től a huszáralakulatok számára lovagló-és hajtótanárokat is képeztek. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a huszáralakulatok nem hazánk területén állomásoztak, kiképzőtisztjeik sem Magyarországon tanultak. Így a monarchia felbomlása után a határon kívülre került képzőhelyeket pótolni kellett.

Először 1921-ben Budapesten a Ferenc József laktanyában hozták létre az úgynevezett Pótló Idomító Keretnek (PIK) nevezett alakulatot, amely hároméves képzésben biztosította a lovaglótanár képzést. 1931-ben pedig létrejött az örkénytábori kiképzőközpont, amelynek azonban már nem csak katonai, hanem sportcélja is volt. Az iskola első parancsnoka Szunyogh Albert az iskola terveit a következőképpen indokolta: „a lovassport külföld felé reprezentatív és agitációs értéket képvisel”.

Fotó: Kiss Gergely

Az iskolán belül külön részlege volt mindhárom olimpiai lovas szakágnak, a díjugratásnak, díjlovaglásnak és a militarynak. Itt működött a Honvéd Sportistálló, valamint a tanárképzőben kezdte meg működését a spanyol lovasiskola, amely 1937-ig működött itt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kérek egy feketét

Idén a fiatal lovak országos bajnokságán népes mezőny gyűlt össze, számos ígéretes fiatal lóval. Közülük kettőt emelnénk most ki, Barrosa Noirt, aki Técsy-Papp Gabriellával lett az ötéves lovak bajnoka, és Brillant Mokka Sahnét, aki Gálfi Antóniával nyerte meg a hatéves lovak bajnokságát.

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta

Új fajtával bővült a hazánkban tenyésztett, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre. Az akhal-teke lófajtát már honfoglalás-kori őseink is ismerték és használták, mára azonban állománya jelentősen visszaszorult, mindössze 68 törzskönyvben nyilvántartott egyede él a lelkes tenyésztőknél.

A legmagyarabb arab lófajta

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amely 2004-től nemzeti kincsünk. A tetszetős küllemű ló, hátaslóként vagy fogatlóként is használható, nagyszerű szabadidő és sportló. Táv- és a vadászlovaglásra, valamint a díjlovaglásra is alkalmas. Könnyed mozgásúak, hamar tanulnak, nyugodt természetűek, kezesek. A hagyományőrző lovasíjászok és a western lovasok előszeretettel választják ezt a fajtát.

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Létezik a legendák aranyszőrű lova

Azt ugyan nem lehet állítani, hogy honfoglalók pont ezzel a lófajtával érkeztek a Kárpát-medencébe, de hátasaik erősen hasonlíthattak az akhal tekére. Ezt bizonyítják a honfoglalás-kori sírokban talált lovak genetikai anyagai is.

This is me - Schmidt Anita a felnőtt magyar bajnok

A koronavírus-járvány második hulláma miatt elmaradt a szeptemberre tervezett díjlovagló országos bajnokság, azaz a Magyar Országos és Fiatal Lovak Bajnoksága, végül azonban október 9–11-én megrendezték az eredeti helyszínen, a Nemzeti Lovardában. A bajnoki címek alakulása a verseny végéig nyitott volt, sok kategóriában nagyon szoros eredmények születtek.

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Márton, a liba és az újbor

Az újbor jelenti a megújhodást, az örömöt az elvégzett munka után. Az eredménnyel szívesen el is dicsekednek a boros gazdák. Várják a hozzáértő véleményeket. Márton napja az utolsó igazi őszi ünnepünk a naptárban, amelyről egyre több helyen megemlékeznek, elsősorban gasztronómiai célzattal.