Back to top

Huszárok, tüzérek és gyalogosok - Örkénytábor 90

Táborfalva önkormányzata, népi és katonai hagyományőrző egyesületek, hadtörténészek, a Honvédelmi Minisztérium képviselői és számos lovas személyiség tisztelgett a dicső elődök előtt.

Az eseményről készült fotógalériánkat ide, vagy a képre kattintva találja.

A Centenáriumi Hadtörténeti Egyesület huszár díszszakasza, valamint a Centenáriumi Dandár tüzérsége a takarodó hangjaival emlékezett meg az egykor itt, az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképző és Hajtóiskola növendékeiről, illetve az ebben a táborban kiképzést kapott tüzérekről és gyalogosokról.

Az uháciusz ágyú és az azt kezelő tüzérek
Fotó: Kiss Gergely
Az ünnepségre készült el a legutolsó bronzból készült ágyú, az uháciusz löveg replika példánya, amelyet egykor és ma is hat ló vontatott a rendeltetési helyére.

Mások mellett Dallos Gyula, a Kincsem program miniszteri biztosa, a HM nevében dr. Tóth Gergely őrnagy, Nagy Andrásné, Táborfalva polgármestere, Babák László vk. ezredes, a Centenáriumi Dandár parancsnoka és Sándor Zsolt huszár őrnagy helyeztek el koszorút az Örkénytábor emlékére állított táblánál, majd dr. Tóth Gergely őrnagy és dr. Unicsovics György ezredes a Centenáriumi Dandár tüzérezred parancsnoka emlékezett meg az Örkénytáborban balesetben hősi halált halt tüzérekről, a tiszteletükre állított emlékműnél.

Dallos Gyula miniszteri biztos és Cseri Dávid a Szilvásváradi Ménesgazdaság igazgatója koszorúz
Fotó: Kiss Gergely
Az örkénytábori úgynevezett barackenlagerben egyébként 1864 és 1944 között tüzér és gyalogos kiképzőtábor működött, amelyben 1931-től a huszáralakulatok számára lovagló-és hajtótanárokat is képeztek. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a huszáralakulatok nem hazánk területén állomásoztak, kiképzőtisztjeik sem Magyarországon tanultak. Így a monarchia felbomlása után a határon kívülre került képzőhelyeket pótolni kellett.

Először 1921-ben Budapesten a Ferenc József laktanyában hozták létre az úgynevezett Pótló Idomító Keretnek (PIK) nevezett alakulatot, amely hároméves képzésben biztosította a lovaglótanár képzést. 1931-ben pedig létrejött az örkénytábori kiképzőközpont, amelynek azonban már nem csak katonai, hanem sportcélja is volt. Az iskola első parancsnoka Szunyogh Albert az iskola terveit a következőképpen indokolta: „a lovassport külföld felé reprezentatív és agitációs értéket képvisel”.

Fotó: Kiss Gergely

Az iskolán belül külön részlege volt mindhárom olimpiai lovas szakágnak, a díjugratásnak, díjlovaglásnak és a militarynak. Itt működött a Honvéd Sportistálló, valamint a tanárképzőben kezdte meg működését a spanyol lovasiskola, amely 1937-ig működött itt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paleolit kori kutya génállományokat fedeztek fel

Egy új tanulmány bebizonyította, hogy már 11 000 évvel ezelőtt öt kutyafaj vérvonala létezett és terjedt el világszerte. Az emberek és a kutyák már régóta egymás mellett élnek, ennek a kapcsolatnak a kialakulását fejti ki a kutatás, pontosabban, hogy a két emlős kapcsolata mikor is kezdődhetett.

Állattenyésztők napja – a magyar mezőgazdaság új ünnepe

Egyhangú szavazással fogadta el a magyar Országgyűlés az állattenyésztők napjáról szóló parlamenti indítványt. Az Agrárminisztérium által támogatott kezdeményezés nyomán ezentúl szeptember 29-én, Szent Mihály napján alkalom nyílik arra, hogy tisztelettel adózzunk az állattenyésztők áldozatos munkája előtt. Ez a nap a legeltető állattenyésztésben évszázadok óta a behajtás és a számadás ideje.

Kemencék kültéren és beltéren

A finom ételek elkészítése mellett nagyszerű fűtési lehetőséget is kínálnak a kemencék. Beltéri és kültéri változatuk is van, utóbbit csak gasztronómiai célokra használhatjuk, bár ez is nagy előny. Hazánkban több településen találhatók már közösségi kemencék, így nem kell mindenkinek sajátot építeni, hanem amikor használni szeretnék, akkor a „közkemencénél” van lehetőség erre...

Őszinteség és hála

Monica Theodorescuról, a háromszoros olimpikonról és családjáról, valamint a közelmúltban eltávozott orlov trotter legendáról, Balagurról a Pegazus januári számában olvashattak. A Pilisjászfalun megrendezett díjlovagló utánpótlás Európa-bajnokságon sikerült személyesen is megismernem a fantasztikus lovast, lovasembert, Monicát, aki a felnőtt német csapat szövetségi kapitánya.

Ünnepeltek a pásztorok a Hortobágyon

Éppúgy, mint évszázadokkal ezelőtt Mihály és Dömötör nap időszakában, behajtották a pásztorok a jószágot a pusztáról a téli szálláshelyük felé. Igaz, csak szimbolikusan a Behajtási Ünnep és hagyományápolás apropóján, hiszen még talál ennaivalót a ló, a marha és a juh is a határban.

Nagy érdeklődés a dióspusztai nyílt napon

Ismét sokan ellátogattak Dióspuszta nyár végi nyílt napjára. A huszonöt felvezetett yearlingből hét kivétellel mindegyik új tulajdonosra vagy bérlőre talált. Emellett az Eminens személyében Magyar Derby-nyerőt is adott Silver Frost első Magyarországon született csikóit is megcsodálhatták az érdeklődők.

Nóniusz és magyar sportló – lótenyésztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirok és Tangazdaságban össze kell egyeztetni a jövedelemtermelő tevékenységeket, az olyan feladatokkal, mint például a nóniusz fajta megőrzése. Ha padig jól csinálják, a nóniusztenyésztés is jövedelmező lehet.

Lovastorna versenyek a koronavírus idején

Belépéskor lázmérés, maszk a lelátón, kézfertőtlenítő a műló mellett. Nem egyszerű versenyezni, versenyt szervezni olyankor, amikor ennyire gyorsan változik a világ körülöttünk, sőt, már azt is nehéz megítélni, mi a helyes döntés: versenyezni, vagy inkább otthon maradni.

Elegáns és kecses: a lipicai ló

Szilvásvárad közel hetven éve ad otthont egy elegáns, hegyvidékhez szokott, nagy tenyészértékű fajtának, amely nemcsak nemzetközi versenyeken, de akár a filmvásznon is megállja a helyét. A csikók sötéten születnek, később lesznek pej, szürke vagy egészen világos színűek.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.