Back to top

Nemzedékeken átívelő gazdálkodás - Erdély

A Csíkszeredától alig 15 kilométerre levő, az 1960-as közigazgatási reformig különálló községként létező Csíkbánkfalván a mai napig őrzik az ősi székely szervezeti formát, a közbirtokosságot. A jelenleg Csíkszentgyörgy községközponthoz tartozó falu tízes rendszerben tömörül, annyira, hogy a földeket is ez alapján művelik.

Alighogy 2000-ben megjelent a teljes földtulajdonjogot visszaszolgáltató 10. földtörvény (a korábbi, 1991/18-as törvény csak 10 hektárig szolgáltatta vissza a területeket), a csíkbánkfalvi gazdák visszaigényelték a közbirtokosság ingatlanjait, amiket korábban államosítottak.

Az ügyvitellel Sándor Zoltánt bízták meg, akinek családja a kollektivizálás előtt igen jól gazdálkodott, annyira, hogy vagyonukat államosították, és a kommunista évtizedek alatt kulákként megbélyegezve kellett élniük. A közbirtokosságot megalakulásától a mai napig id. Sándor Zoltán vezeti. A családnak sikerült visszaszereznie saját birtokát is, amelyen jelenleg is eredményesen gazdálkodnak.

Csíkbánkfalván őrzik az ősi tizedet

A közbirtokosság elnöke lapunknak elmondta, hogy amikor 2000-ben megjelent a teljes visszaszolgáltatásra vonatkozó törvény, a falu több egykori gazdájának ösztönzésére kezdeményezték az ősi közbirtokosság újjáalakítását. A vagyoni restitúciót igazolni tudták, mert előkeresték az archívumokból a Mária Terézia korából származó dokumentumokat, amikor név szerint szétosztották az arányosító szorzóval kiszámított uradalmi birtokot. (Az Apor bárók voltak a környék nagybirtokosai. A szerk.) Ezekben szerepelt a családok erdő- és földterülethez való joga.

Id. Sándor Zoltán: a közbirtokosság működtetésének lényege, hogy a közösség önállóan kitermeli azokat az anyagi javakat, amelyekkel fenntartja önmagát
Id. Sándor Zoltán: a közbirtokosság működtetésének lényege, hogy a közösség önállóan kitermeli azokat az anyagi javakat, amelyekkel fenntartja önmagát
A közbirtokosságok tulajdonképpen 1948-ig működtek, nem sokkal utána kollektivizálták a földterületeket. Bár Székelyföld földrajzi adottságai miatt a kollektív gazdálkodás nem sok eredményt hozott, a rendszert mégis létre kellett hozni.

Az egykori erdők állami erdőkerületek gondozásába kerültek, a rendszerváltás után pedig, 1989-től 2000-ig a Romsilva Rt. állami erdészet kezelte őket.

Mivel Csíkbánkfalván sikerült a mai napig megőrizni és fenntartani a tízes felosztást, nem volt nehéz beazonosítani az egykori közbirtokosság területeit. A 2000/10-es törvény előírta ugyan a teljes visszaszolgáltatást, de a közbirtokosság egykori tagjainak örökösei név szerint kellett hogy igazolják a tulajdonjogukat. Ez azt jelentette, hogy mindenkit személyesen meg kellett keresni és megkérni, hogy külön-külön igényelje vissza az ősi jussot. Ez hosszú időt vett igénybe, hiszen időközben többen elköltöztek a faluból. Mégis sikerült, és 2002-ben megalakulhatott a csíkbánkfalvi Bánk bán közbirtokosság, ami mintegy 4 ezer hektár erdővel és
670 hektár legelővel rendelkezik.

Sándor Zoltán szerint a három faluból (Csikbánkfalva Csikszentgyörgy, Csíkmenaság) álló községnek 24 ezer hektár a területe, amiből a három közbirtokosság (mindegyik faluban létezett közbirtokosság, és mindegyikben hasonló módon visszaigényelték az ingatlanokat. A szerk.) összesen 10 ezer hektár erdővel gazdálkodik, a fennmaradó terület pedig szántóföld, legelő és kaszáló.

A törvény szerint újraalakíthatták az egykori adminisztrációs struktúrát is, ami szerint a közbirtokosság vagyonával a közgyűlés rendelkezik, időközben pedig öttagú vezetőtanács igazgatja, amely romániai jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságként működteti a gazdaságot.

A közbirtokosságoknak egykor nemcsak erdője és legelője volt, hanem középületeket is felhúzhattak a vagyonukból. Ezeket a kommunizmusban államosították, 1989 után pedig az önkormányzatok tulajdonába kerültek, és azóta is birtokolják őket.

Közösségfenntartó gazdasági erő

– A nulláról indultunk, hiszen egykor mindent államosítottak. Vissza lehetett kérni ingatlanokat is. Községünk három faluból áll, amelyek korábban különálló közigazgatási egységek voltak, de 1960-ban az ingatanokkal, középületekkel együtt Csíkszentgyörgyhöz csatolták a településeket. Így minden a községközpont tulajdona lett. 1989 után a csíkszentgyörgyi polgármesteri hivataltól kellett visszaigényelni az épületeket. Nem volt könnyű visszakapni őket, a polgármesteri hivatal nem szívesen mondott le a tulajdonjogról. Mivel az újjáalakulást követően a romániai erdészeti törvények alapján működtethették az erdőgazdaságot, az alcsíki közbirtokosságok összeálltak, és harminckét közbirtokosság, valamint több önkormányzat erdőrészeivel létrehozták a Csíki Magán­erdészetet, amely jelenleg több mint 50 ezer hektár erdővel gazdálkodik. Az üzemeltetésből származó vagyonból sikerült a csíkbánkfalvi közbirtokosságnak székházat vásárolnia. Négyéves pereskedést követően a csíkszentgyörgyi önkormányzat is visszaszolgáltatta az egykori ingatlant, amely a falu (Csíkbánkfalva) közepén álló hajdani községházából, az ugyanazon a telken levő (összefüggő épület) kultúrházból és a mögötti levő telken épült istállókból áll.

A közbirtokosság működtetésének lényege, hogy a közösség önállóan, közös döntés alapján kitermeli azokat az anyagi javakat, amelyekkel fenntartja önmagát – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Sándor Zoltán.

Évszázados hagyományt követve minden évben úgy döntött a közbirtokosság közgyűlése, hogy a nyereség nagy részét a közvagyon megóvására fordítja és a közösség szükségleteinek megfelelően fekteti be. Prioritásként kezelték tehát a visszakapott épület felújítását, helyiségeiben pedig a falut kiszolgáló családorvosi rendelőt, gyógyszertárat, fogászatot rendezték be, és itt kapott helyet az állatorvos és családorvos szolgálati lakása is.

Rendbe hozták az egyik bikaistállót is, ahol az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelő tejbegyűjtő központot hoztak létre a falu gazdáinak.

A közbirtokosság kultúrháza
A közbirtokosság kultúrháza

Viharkárok

A nyilvános adatok szerint 2017-ben 1,976 millió lej volt a közbirtokosság bevétele. Az üzemterv alapján a hozzájuk tartozó erdőterületekből 8-10 ezer köbméter fát termelhetnek ki évente. Ezt köbméterenként kb. 150 lejért tudják értékesíteni. (A törvény előírja, hogy az árat minden évben versenytárgyaláson állapítsák meg. A szerk.)

Nemcsak a közbirtokosság által igazgatott erdőkben okoztak jelentős kárt az idén a viharok, és bár a széldöntötte fák kitermelése már zajlik, a nagy mennyiség miatt csökkent az értékesítési ár.

Emiatt idén nem számítanak nagyobb jövedelemre, és azt tervezik, hogy a tulajdonosok részesedésének törlesztése után fennmaradó jövedelmet a károsodott területek erdősítésre fordítják. Id. Sándor Zoltán hozzáfűzte, hogy több mint egy évtizedes tárgyalással sikerült elérniük, hogy a birtokukban levő, de a korábbi Romsilva Rt. által fenntartott erdészházakat megvásárolják – a törvények elővásárlási jogot biztosítanak a földterület tulajdonosának –, és így öt épületet megvehettek (erdőkerületi székház, erdészlak, vadászház).

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.

Néhányat már felújítottak és turisztikai céllal bérbe adtak, és lehetőségeiknek megfelelően a többit is korszerűsítik. A koronavírus és a fatúlkínálat negatívan érintette a gazdasági mérleget, ezért most visszafogottabban költekeznek, mondta a közbirtokosság elnöke, és elsősorban a visszaszerzett ingatlanok (istállók) felújítására szeretnék fordítani a jövedelmüket, hiszen ezáltal erősíthetik mind a falubeliek, mind a közbirtokosság tagjainak gazdasági hátterét.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Elismeréseket adott át az agrárminiszter

A tét a magyar mezőgazdaság erősödése, illetve, a szuverenitás, az önrendelkezés, az egészséges, biztonságos magyar élelmiszerek védelme. Ehhez olyan elkötelezett és lelkes emberekre van szükség, akik munkájukat hivatásnak élik meg, és feladataikat szenvedéllyel és szorgalommal látják el. Ezt Nagy István agrárminiszter mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadott elismerések kapcsán.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk

Előzetes export regisztrációs kötelezettséget készít elő az Agrárminisztérium a takarmányozáshoz szükséges alapvető terményeknél – közölte Nagy István tárcavezető.

Határon átnyúló program keretében bővült a Nyugat-Pannon régió kínálata

Kiemelt szerepe van a határon átívelő közös természetvédelmi munkának, hiszen a megváltozott társadalmi igények, az aktív kikapcsolódás népszerűsége a hálózatos gondolkodásra ösztönöznek – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Hévízen, az Ausztria és Magyarország közös megvalósításában zajló PaNaNet+ program eredményeit bemutató konferencián.

Megjelent a tavaszi fagykárok megelőzését célzó beruházásokat támogató pályázati felhívás

Magyarország kormányának elkötelezett célja, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása elnevezésű pályázati kiírás – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Mobil ivartalanító állomást adtak át Tiszaburán

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felelős állattartási programjának keretében eddig több mint 800 kutya ivartalanítására, és mintegy 250 eb örökbeadására került sor, a mai napon pedig működésbe helyeztek egy mobil ivartalanító állomást is – jelentette ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Tiszaburán.

Világszínvonalú a hazai mezőgépgyártás

A Mezőgépgyártók Országos Szövetsége 30 éve szakmai együttműködéssel támogatja a hazai mezőgazdasági gépgyártást. Az évforduló alkalmából rendeztek ünnepséget. Arról is beszéltek: a fiatalokat meg kell arról győzni, hogy agrárgépésznek lenni "szexi".