Alighogy 2000-ben megjelent a teljes földtulajdonjogot visszaszolgáltató 10. földtörvény (a korábbi, 1991/18-as törvény csak 10 hektárig szolgáltatta vissza a területeket), a csíkbánkfalvi gazdák visszaigényelték a közbirtokosság ingatlanjait, amiket korábban államosítottak.
Az ügyvitellel Sándor Zoltánt bízták meg, akinek családja a kollektivizálás előtt igen jól gazdálkodott, annyira, hogy vagyonukat államosították, és a kommunista évtizedek alatt kulákként megbélyegezve kellett élniük. A közbirtokosságot megalakulásától a mai napig id. Sándor Zoltán vezeti. A családnak sikerült visszaszereznie saját birtokát is, amelyen jelenleg is eredményesen gazdálkodnak.
Csíkbánkfalván őrzik az ősi tizedet
A közbirtokosság elnöke lapunknak elmondta, hogy amikor 2000-ben megjelent a teljes visszaszolgáltatásra vonatkozó törvény, a falu több egykori gazdájának ösztönzésére kezdeményezték az ősi közbirtokosság újjáalakítását. A vagyoni restitúciót igazolni tudták, mert előkeresték az archívumokból a Mária Terézia korából származó dokumentumokat, amikor név szerint szétosztották az arányosító szorzóval kiszámított uradalmi birtokot. (Az Apor bárók voltak a környék nagybirtokosai. A szerk.) Ezekben szerepelt a családok erdő- és földterülethez való joga.
Az egykori erdők állami erdőkerületek gondozásába kerültek, a rendszerváltás után pedig, 1989-től 2000-ig a Romsilva Rt. állami erdészet kezelte őket.
Mivel Csíkbánkfalván sikerült a mai napig megőrizni és fenntartani a tízes felosztást, nem volt nehéz beazonosítani az egykori közbirtokosság területeit. A 2000/10-es törvény előírta ugyan a teljes visszaszolgáltatást, de a közbirtokosság egykori tagjainak örökösei név szerint kellett hogy igazolják a tulajdonjogukat. Ez azt jelentette, hogy mindenkit személyesen meg kellett keresni és megkérni, hogy külön-külön igényelje vissza az ősi jussot. Ez hosszú időt vett igénybe, hiszen időközben többen elköltöztek a faluból. Mégis sikerült, és 2002-ben megalakulhatott a csíkbánkfalvi Bánk bán közbirtokosság, ami mintegy 4 ezer hektár erdővel és
670 hektár legelővel rendelkezik.
Sándor Zoltán szerint a három faluból (Csikbánkfalva Csikszentgyörgy, Csíkmenaság) álló községnek 24 ezer hektár a területe, amiből a három közbirtokosság (mindegyik faluban létezett közbirtokosság, és mindegyikben hasonló módon visszaigényelték az ingatlanokat. A szerk.) összesen 10 ezer hektár erdővel gazdálkodik, a fennmaradó terület pedig szántóföld, legelő és kaszáló.
A közbirtokosságoknak egykor nemcsak erdője és legelője volt, hanem középületeket is felhúzhattak a vagyonukból. Ezeket a kommunizmusban államosították, 1989 után pedig az önkormányzatok tulajdonába kerültek, és azóta is birtokolják őket.
Közösségfenntartó gazdasági erő
– A nulláról indultunk, hiszen egykor mindent államosítottak. Vissza lehetett kérni ingatlanokat is. Községünk három faluból áll, amelyek korábban különálló közigazgatási egységek voltak, de 1960-ban az ingatanokkal, középületekkel együtt Csíkszentgyörgyhöz csatolták a településeket. Így minden a községközpont tulajdona lett. 1989 után a csíkszentgyörgyi polgármesteri hivataltól kellett visszaigényelni az épületeket. Nem volt könnyű visszakapni őket, a polgármesteri hivatal nem szívesen mondott le a tulajdonjogról. Mivel az újjáalakulást követően a romániai erdészeti törvények alapján működtethették az erdőgazdaságot, az alcsíki közbirtokosságok összeálltak, és harminckét közbirtokosság, valamint több önkormányzat erdőrészeivel létrehozták a Csíki Magánerdészetet, amely jelenleg több mint 50 ezer hektár erdővel gazdálkodik. Az üzemeltetésből származó vagyonból sikerült a csíkbánkfalvi közbirtokosságnak székházat vásárolnia. Négyéves pereskedést követően a csíkszentgyörgyi önkormányzat is visszaszolgáltatta az egykori ingatlant, amely a falu (Csíkbánkfalva) közepén álló hajdani községházából, az ugyanazon a telken levő (összefüggő épület) kultúrházból és a mögötti levő telken épült istállókból áll.
Évszázados hagyományt követve minden évben úgy döntött a közbirtokosság közgyűlése, hogy a nyereség nagy részét a közvagyon megóvására fordítja és a közösség szükségleteinek megfelelően fekteti be. Prioritásként kezelték tehát a visszakapott épület felújítását, helyiségeiben pedig a falut kiszolgáló családorvosi rendelőt, gyógyszertárat, fogászatot rendezték be, és itt kapott helyet az állatorvos és családorvos szolgálati lakása is.
Rendbe hozták az egyik bikaistállót is, ahol az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelő tejbegyűjtő központot hoztak létre a falu gazdáinak.
Viharkárok
A nyilvános adatok szerint 2017-ben 1,976 millió lej volt a közbirtokosság bevétele. Az üzemterv alapján a hozzájuk tartozó erdőterületekből 8-10 ezer köbméter fát termelhetnek ki évente. Ezt köbméterenként kb. 150 lejért tudják értékesíteni. (A törvény előírja, hogy az árat minden évben versenytárgyaláson állapítsák meg. A szerk.)
Emiatt idén nem számítanak nagyobb jövedelemre, és azt tervezik, hogy a tulajdonosok részesedésének törlesztése után fennmaradó jövedelmet a károsodott területek erdősítésre fordítják. Id. Sándor Zoltán hozzáfűzte, hogy több mint egy évtizedes tárgyalással sikerült elérniük, hogy a birtokukban levő, de a korábbi Romsilva Rt. által fenntartott erdészházakat megvásárolják – a törvények elővásárlási jogot biztosítanak a földterület tulajdonosának –, és így öt épületet megvehettek (erdőkerületi székház, erdészlak, vadászház).
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |
Néhányat már felújítottak és turisztikai céllal bérbe adtak, és lehetőségeiknek megfelelően a többit is korszerűsítik. A koronavírus és a fatúlkínálat negatívan érintette a gazdasági mérleget, ezért most visszafogottabban költekeznek, mondta a közbirtokosság elnöke, és elsősorban a visszaszerzett ingatlanok (istállók) felújítására szeretnék fordítani a jövedelmüket, hiszen ezáltal erősíthetik mind a falubeliek, mind a közbirtokosság tagjainak gazdasági hátterét.