Back to top

Kipusztultnak vélt halfajt találtak a Balatonban

Idén is elvégezte a Balaton halállományának a monitorozását az Ökológiai Kutatóközpont Hal- és Konzervációökológia csoportjának munkatársai. A végeredményen a szakemberek is meglepődtek, ugyanis egy halfaj két olyan egyedét is megtalálták a magyar tengerben, amiről azt hitték már rég kihalt a tóból.

A menyhal a Balaton egykori őshonos halfajának számított, aminek állománya aztán a múlt század közepétől erősen megritkult, majd később minden bizonnyal ki is pusztult a tóból, aminek a fő oka vélhetően az akkoriban nagy tömegben telepített angolna volt, amely hatékony ragadozója a vele hasonló élőhelyen előforduló menyhalnak.

A menyhal (Lota lota) Magyarországon a tőkehalfélék egyetlen édesvízi képviselője, a hazai folyók többségében előfordul. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszék együttműködésével 2015-ben menyhal visszatelepítési projekt indult a Balatonon.

Mindeddig azonban egyetlen példányt sem sikerült találni a kutatások alkalmával, és a balatoni horgászok zsákmányában is csak néhány alkalommal került elő a faj a visszatelepítés óta.

A kutatók által nemrég fogott példányok körülbelül 25-30 centiméter nagyságúak voltak, fényképezés után pedig visszakerültek a tóba.

Amíg a balatoni menyhal-populáció meg nem erősödik, addig szigorú horgászati tilalom van rájuk érvényben, azonban a felmérés eredményei bizonyítják a telepítés hatékonyságát, ami egy újabb lépés a Balaton őshonos halállományának megőrzéséhez.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.

Kik a világ legvagyonosabb gazdái?

Lehet-e vagyont építeni a mezőgazdasági termelésből? Igen, a mai világban a mezőgazdaság olyan üzletággá vált, amely több milliárd dolláros profitot termelhet. Ki keresi a legtöbbet a mezőgazdasági termelésből? A sertéskirály és a Fidzsi-szigetek vízkitermelői: íme a világ leggazdagabb gazdái.