Jelenleg is mintegy kéttucat kutatási témán dolgoznak, ezek közül most három, a fás szárú növények klíma- és stressztűrését vizsgáló kutatást mutatunk be, amelyek eredményei „piacosítható” megoldást kínálhatnak a klímaváltozás nyomán fellépő ökológiai gondok egyre sürgetőbb kezelésére.
A konzorciumot vezető Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. a Debreceni Egyetemmel, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karával, a Gabonakutató Nonprofit Kft.-vel és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetével közösen dolgozik Orlóci László, a Pannon Breeding Program szakmai vezetőjének irányításával.
Városi fák újszerű vizsgálataA Pannon Breeding kutatási projekt keretén belül a környezeti hasznosság vizsgálati módszereinek fejlesztése a dendrológiai fajtaértékelésben megnevezésű kutatócsoport szakemberei a legfontosabb lombos dendrotaxonoknál használható értékelési módszerek kidolgozását tűzték célul. A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatócsoportja szerint nagyon fontos a városi környezetben lévő fák életére vonatkozó, azt befolyásoló ökológiai folyamatok, tényezők minél mélyebb szinten történő vizsgálata, megismerése. A felgyorsuló klímaváltozás hatásaira adandó válaszok között a településfásítás, az adott alkalmazási környezetnek leginkább megfelelő taxonok kiválasztása és azok környezeti hasznának ismerete, tervezhetősége szintén kívánatos. A környezeti hasznosság ismerete és figyelembe vétele nemcsak az emberi komfortérzet szempontjából nélkülözhetetlen, de a települési környezet sugárzási mérlegében, s ezáltal a klimatizálás energiaigényében is fontos szerepet játszik. Mindezek ellenére a dendrológiai fajtaértékelés eddig ezen szempontokra nem terjedt ki, a faállomány értékelésére a jól ismert értékbecslési módszereket alkalmazzák. Egy átlagos 30 éves hársfa a mintegy 300 négyzetméteres levélfelületével naponta 3-6 kg szén-dioxidot köt meg (ugyanennyi oxigén kibocsátása mellett), 500-600 liter vizet párologtat el (ezzel hűti a környező levegőt) és a szmogveszélyes időszakban 90-120 gramm port von ki a levegőből. Az ezüsthárs az egyik leghatékonyabb fafaj a nehézfémek légkörből való kivonásában is. Több tonnára tehető az az ólommennyiség, amit Budapest faállománya leköt a szennyezett levegőből. A kertészek „okos város” koncepciója szerint nem a városhoz alkalmazkodó fák kiválasztásának elvét kell követni, hanem olyan feltételeket érdemes kialakítani a településeken, ahol a fák képesek környezeti szolgáltatóképességük maximumát nyújtani. A kutatási program keretében módszereket dolgoznak ki a taxonok lombfelületének, valamint az egyes évek lombfejlődési dinamikájának jellemzésére. A taxonok környezeti hasznosságának meghatározása érdekében vizsgálni fogják a különböző szövetszerkezetű és színű lombozat albedóját, árnyékhatását, mikroklíma-szabályozó képességét, valamint a levelek gázcseréjét, amely a szén-dioxid-megkötés, valamint az oxigén- és a vízpára-kibocsátás képességére ad információkat. Emellett a különböző terheltségű (közlekedési szennyezés) alkalmazási környezetben összehasonlítják a por és egyéb légköri szennyező anyagok kiülepedését a fák lombozatán. Eredményeiket össze kívánják hasonlítani az általánosan elterjedt értékbecslési módszerekkel. Céljuk a dendrotaxonok értékelésénél használható, a környezeti hasznosságot is figyelembe vevő új, eddig külföldön sem alkalmazott módszer kifejlesztése, továbbá a településfásításban fontos szerepet játszó taxonok (Acer, Fraxinus, Tilia, Quercus, Populus, Ulmus) környezeti hasznának pontos, műszeres méréseken alapuló megismerése, a várostervezésben használható paraméterek kidolgozása, különös tekintettel a környezeti haszon és a mikroklíma-szabályozás szempontjaira. |
Az agrárinnovációs projekt a Kárpát-medence növénygenetikájának hasznosításával szinte a teljes hazai növénytermesztési ágazatot átfogja. Célja, hogy kiválasszák, felkutassák a klímaváltozást jól tűrő növényeket, és kidolgozzák a termesztéstechnológiájukat.
22 kutatócsoportban
A program négy egymásra épülő eleme az innováció, a szakképzés, valamint a termelő mintaüzem, illetve klaszter létrehozása. Az első lépés, a jelenleg is futó GINOP pályázaton belül megvalósuló, támogatott kutatási projekt 2017 augusztusában kezdődött és 2021 decemberéig tart. A 22 kutatócsoport nagyon változó témaköröket karol fel. Az innovációs vagy alkalmazott kutatások alapját a megalapozó kutatások adják, és ezek közül is kiemelt szerepe van a stresszkutatásoknak, magyarázta Orlóci László. Ez utóbbi kapcsán nemcsak azt nézik, hogy mely növények viselik el jobban a környezetből eredő stresszt, hanem az úgynevezett üzemi stresszkutatásokban arra is kíváncsiak, hogy a kiválasztott növények hogyan illeszthetőek az üzemi termesztéstechnológiákba.
A csoport munkájának további célja, hogy létrejöjjön a kertészeti kutatásban eddig nem alkalmazott új módszer, a kutatói csoportok célirányos, informatikával támogatott innovációs együttműködése. Ez a maga nemében Magyarországon egyedi gazdaság-innovációs kezdeményezés újszerűségével a kertészeti kutatásmódszertan egyik útja lehet.
Az agrárökonómiai kutatócsoport az újonnan születő kertészeti termékek piaci lehetőségeit keresi. Célja, hogy felmérje a fogyasztói igényeket, meghatározza, hogy a tervezett termékek mely piacokon értékesíthetők, valamint feltérképezze a lehetséges értékesítési csatornákat és a program hosszabb távú piaci lehetőségeit. Emellett több kutatócsoport foglalkozik részletes szakmai témákkal.
Genetikai kutatásokat indítanak az érzékeny ökológiájú területek hasznosítására alkalmas, elsősorban szántóföldi növények genetikai vonalainak meghatározására. Az erdészeti termékekkel foglalkozó kutatási csoport a fásítási módokat, törzsültetvény, szaporítóanyag-bázis létrehozásának lehetőségeit veszi sorra. A szennyezett talajok javítására alkalmas fajokat környezetkémiai vizsgálatokkal, és a talaj-remediációs eljárások fejlesztésével igyekeznek megtalálni. Vizsgálják a hatóanyagukért termesztett növények, elsősorban őshonos vagy honosult idegen gyógynövényfajok génforrásként történő hasznosítását is.
A rézsű-gyep kutatócsoport az összetett társulások modellezését tűzte ki célul, amelynek eredményeként speciális szárazságtűrő gyepkeverékek előállítására nyílik lehetőség.
2018 szeptemberében a program megvalósításának egyik fontos állomásaként átadták a Tudásparkot, ahol labor, klímaház, konténertelep és törzsültetvény szolgálja a kutatócsoportok munkáját.
Oktatás, mintaüzem, klaszter
A Pannon Breeding Program második elemeként megvalósuló oktatás, szakképzés és a szaktanácsadói hálózat kiépítése biztosítaná az agrárgazdasági szereplők információs kiszolgálását, képzését. A duális képzés támogatásával, gyakorlati helyek kialakításával lehetőséget teremt a hazai és külföldi hallgatók képzésére.
A harmadik elemet, a mintaüzemet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. innovációs és a precíziós gazdaság megvalósítására irányuló fejlesztésével hozzák létre. A kutatások eredményeinek bemutatóhelye lesz a Live Energy Park, mely a szenttamási kastélyparkban létesül.
Tudományos megalapozás
A program keretein belül folyó, fásítással kapcsolatos kutatások alapját a Közterületi sorfák jegyzéke adta. A benne szereplő növények alapján indultak el a kutatások, hiszen ezek a fajok és fajták a gyakorlati tapasztalatok alapján már évek óta beváltak és ajánlottak. Ezúttal ugyanakkor lehetőség nyílik a kutatásokból és a mérésekből származó, pontosan parametrizált eredményekkel tudományosan is megalapozni a fás szárú növények környezeti hasznosságát vagy adott körülmények közötti alkalmazhatóságát. A kutatások érintenek mintaterületeket, kiültetett növényeket, törzsültetvényeket és városi körülményeket.
A szaporítóanyag-termelést pedig törzsültetvényekben vizsgálják. Kutatók rendelkezésére áll továbbá egy adaptációs növényház, ahol beállították egyebek között a szárazságtűréssel kapcsolatos kutatásokat, az 5000 négyzetméteres konténertelepen pedig a szabadföldi kísérleteket végzik.
Mikorrhizált növények
Az utóbbi évtizedekben egyre intenzívebb növényi stresszkutatások a mikorrhizakapcsolat széles körű stresszpufferoló hatását igazolták, mely többek között kiterjed a tápanyaghiányból, magas nehézfém- és sótartalomból, valamint a szárazságból eredő sokkra is. Az utóbbi évtizedekben hazai kutatások is alátámasztották, hogy a mesterséges mikorrhizálás sikeresen illeszthető be számos agrár- és erdészeti művelési technológiába.
Az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, valamint a Pannon Szarvasgomba Kft. kutatói által végzett kísérlet során (GINOP 2.2.1-15-2017-00042 azonosítószámú kutatási projekt) a kutatók Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica, Rosa Inermis, Rosa Schmidt’s Ideal, Rosa Pollmeriana, négy Pyrus-klón, négy Robinia pseudoacacia-klón, Rosa laxa, valamint Rosa Queen Elizabeth kísérleti növényanyagokat mikorrhizagombákkal oltottak be.
További célként városi hársfasorok és ostorfaállományok mikorrhizapartnereinek meghatározását tűzték ki.
Terveik szerint a program végére pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a különböző mikorrhizagombák milyen szerepet töltenek be a termesztett, kiültetett növényfajok stressztűrésében, és a megfelelően szelektált és formulázott mikorrhiza-oltóanyagok használatával hatékonyan tudják majd a vizsgált növényeket inokulálni és stressztoleranciájukat emelni.
Szélsőséges termőhelyek fásítása
A NAIK Erdészeti Tudományos Intézete által végzett kutatásban olyan fafajok kiválasztása, genetikai anyaguk felszaporítása – szaporítóanyag-előállítása – és kísérleti törzsgyűjtemény létrehozása a cél, melyek alkalmasak ültetvényes gazdálkodásra, és amelyek jelentős toleranciával rendelkeznek a kedvezőtlen (szikes, szárazodó) termőhelyi viszonyokkal szemben, alkalmazkodtak a hazai klímához, emellett nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthatnak számot a hazánkhoz hasonló ökológiai adottságokkal rendelkező régiókban.
A fásszárú-gyűjtemény létrehozásával lehetőség nyílik folyamatos monitoring végzésére. A különböző fajok növekedésének, egészségi állapotának legfontosabb részeredményeiről szakmai előadásokon, illetve publikációkban adnak számot, valamint a projekt zárásaként ajánlásokat fogalmaznak meg a szaporítóanyagok (fafajok) alkalmazási körét illetően.
Megfelelő mennyiségű, versenyképes szaporítóanyag-háttérrel a későbbiekben telepítésük a Föld számos, hasonló ökológiai adottságú régiója számára is ajánlható lesz, mint gazdaságos, jövedelmező földhasznosítási lehetőség.