Back to top

Innováció és oktatás - Pannon Breeding Program

A hazai agrárium szakemberei három évvel ezelőtt értesülhettek első ízben arról a nagyszabású innovációs és oktatási programról, amelyet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vezetésével megalakult konzorcium indított. A Pannon Breeding Programban a kutatók a pannon régió szélsőséges éghajlati viszonyainak ellenálló szántóföldi, valamint a városi környezetbe való fajokat keresnek, nemesítenek a korszerű informatikai módszereket is kihasználva. 

Jelenleg is mintegy kéttucat kutatási témán dolgoznak, ezek közül most három, a fás szárú növények klíma- és stressztűrését vizsgáló kutatást mutatunk be, amelyek eredményei „piacosítható” megoldást kínálhatnak a klímaváltozás nyomán fellépő ökológiai gondok egyre sürgetőbb kezelésére.

A Live Energy Park látványterve
Fotó: pannonbreeding.hu

A konzorciumot vezető Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. a Debreceni Egyetemmel, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karával, a Gabonakutató Nonprofit Kft.-vel és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetével közösen dolgozik Orlóci László, a Pannon Breeding Program szakmai vezetőjének irányításával.

A 22 kutatócsoportban összesen 120 kutató vizsgálja a pannon régió növényi génállományát és olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek jelentős kertészeti, erdészeti és növénytermesztési innovációt hozhatnak a program tulajdonosa, a régió és a magyar mezőgazdálkodás számára egyaránt.

Városi fák újszerű vizsgálata

A Pannon Breeding kutatási projekt keretén belül a környezeti hasznosság vizsgálati módszereinek fejlesztése a dendrológiai fajtaértékelésben megnevezésű kutatócsoport szakemberei a legfontosabb lombos dendrotaxonoknál használható értékelési módszerek kidolgozását tűzték célul.

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatócsoportja szerint nagyon fontos a városi környezetben lévő fák életére vonatkozó, azt befolyásoló ökológiai folyamatok, tényezők minél mélyebb szinten történő vizsgálata, megismerése. A felgyorsuló klímaváltozás hatásaira adandó válaszok között a településfásítás, az adott alkalmazási környezetnek leginkább megfelelő taxonok kiválasztása és azok környezeti hasznának ismerete, tervezhetősége szintén kívánatos. A környezeti hasznosság ismerete és figyelembe vétele nemcsak az emberi komfortérzet szempontjából nélkülözhetetlen, de a települési környezet sugárzási mérlegében, s ezáltal a klimatizálás energiaigényében is fontos szerepet játszik. Mindezek ellenére a dendrológiai fajtaértékelés eddig ezen szempontokra nem terjedt ki, a faállomány értékelésére a jól ismert értékbecslési módszereket alkalmazzák.

Egy átlagos 30 éves hársfa a mintegy 300 négyzetméteres levélfelületével naponta 3-6 kg szén-dioxidot köt meg (ugyanennyi oxigén kibocsátása mellett), 500-600 liter vizet párologtat el (ezzel hűti a környező levegőt) és a szmogveszélyes időszakban 90-120 gramm port von ki a levegőből. Az ezüsthárs az egyik leghatékonyabb fafaj a nehézfémek légkörből való kivonásában is. Több tonnára tehető az az ólommennyiség, amit Budapest faállománya leköt a szennyezett levegőből.

A kertészek „okos város” koncepciója szerint nem a városhoz alkalmazkodó fák kiválasztásának elvét kell követni, hanem olyan feltételeket érdemes kialakítani a településeken, ahol a fák képesek környezeti szolgáltatóképességük maximumát nyújtani.

A kutatási program keretében módszereket dolgoznak ki a taxonok lombfelületének, valamint az egyes évek lombfejlődési dinamikájának jellemzésére. A taxonok környezeti hasznosságának meghatározása érdekében vizsgálni fogják a különböző szövetszerkezetű és színű lombozat albedóját, árnyékhatását, mikroklíma-szabályozó képességét, valamint a levelek gázcseréjét, amely a szén-dioxid-megkötés, valamint az oxigén- és a vízpára-kibocsátás képességére ad információkat. Emellett a különböző terheltségű (közlekedési szennyezés) alkalmazási környezetben összehasonlítják a por és egyéb légköri szennyező anyagok kiülepedését a fák lombozatán. Eredményeiket össze kívánják hasonlítani az általánosan elterjedt értékbecslési módszerekkel. Céljuk a dendro­taxonok értékelésénél használható, a környezeti hasznosságot is figyelembe vevő új, eddig külföldön sem alkalmazott módszer kifejlesztése, továbbá a településfásításban fontos szerepet játszó taxonok (Acer, Fraxinus, Tilia, Quer­cus, Populus, Ulmus) környezeti hasznának pontos, műszeres méréseken alapuló megismerése, a várostervezésben használható paraméterek kidolgozása, különös tekintettel a környezeti haszon és a mikroklíma-szabályozás szempontjaira.

Az agrárinnovációs projekt a Kárpát-medence növénygenetikájának hasznosításával szinte a teljes hazai növénytermesztési ágazatot átfogja. Célja, hogy kiválasszák, felkutassák a klímaváltozást jól tűrő növényeket, és kidolgozzák a termesztéstechnológiájukat.

22 kutatócsoportban

A program négy egymásra épülő eleme az innováció, a szakképzés, valamint a termelő mintaüzem, illetve klaszter létrehozása. Az első lépés, a jelenleg is futó GINOP pályázaton belül megvalósuló, támogatott kutatási projekt 2017 augusztusában kezdődött és 2021 decemberéig tart. A 22 kutatócsoport nagyon változó témaköröket karol fel. Az innovációs vagy alkalmazott kutatások alapját a megalapozó kutatások adják, és ezek közül is kiemelt szerepe van a stressz­kutatásoknak, magyarázta Orlóci László. Ez utóbbi kapcsán nemcsak azt nézik, hogy mely növények viselik el jobban a környezetből eredő stresszt, hanem az úgynevezett üzemi stresszkutatásokban arra is kíváncsiak, hogy a kiválasztott növények hogyan illeszthetőek az üzemi termesztéstechnológiákba.

Az IT kutatócsoport tagjai internetes platformot hoztak létre, ahol a programban részt vevők tárolják és kezelik dokumentumaikat és eredményeiket.

A csoport munkájának további célja, hogy létrejöjjön a kertészeti kutatásban eddig nem alkalmazott új módszer, a kutatói csoportok célirányos, informatikával támogatott innovációs együttműködése. Ez a maga nemében Magyarországon egyedi gazdaság-innovációs kezdeményezés újszerűségével a kertészeti kutatásmódszertan egyik útja lehet.

Az agrárökonómiai kutatócsoport az újonnan születő kertészeti termékek piaci lehetőségeit keresi. Célja, hogy felmérje a fogyasztói igényeket, meghatározza, hogy a tervezett termékek mely piacokon értékesíthetők, valamint feltérképezze a lehetséges értékesítési csatornákat és a program hosszabb távú piaci lehetőségeit. Emellett több kutatócsoport foglalkozik részletes szakmai témákkal.

A zöld­felület-gazdálkodás témakörben olyan dísznövényfajták létrehozására vagy kiválasztására törekednek, amelyek kiváló tűrőképességüknek köszönhetően alkalmasak lesznek a degradált területek hasznosítására.

Genetikai kutatásokat indítanak az érzékeny ökológiájú területek hasznosítására alkalmas, elsősorban szántóföldi növények genetikai vonalainak meghatározására. Az erdészeti termékekkel foglalkozó kutatási csoport a fásítási módokat, törzsültetvény, szaporítóanyag-bázis létrehozásának lehetőségeit veszi sorra. A szennyezett talajok javítására alkalmas fajokat környezetkémiai vizsgálatokkal, és a talaj-remediációs eljárások fejlesztésével igyekeznek megtalálni. Vizsgálják a hatóanyagukért termesztett növények, elsősorban őshonos vagy honosult idegen gyógynövényfajok génforrásként történő hasznosítását is.

A rézsű-gyep kutatócsoport az összetett társulások modellezését tűzte ki célul, amelynek eredményeként speciális szárazságtűrő gyepkeverékek előállítására nyílik lehetőség.

Növényvédelmi kockázatelemzéssel és a kutatott növények teljes körű stresszvizsgálatával segítik a biztonságos és termeszthető genotípusok kiválasztását.

2018 szeptemberében a program megvalósításának egyik fontos állomásaként átadták a Tudásparkot, ahol labor, klímaház, konténertelep és törzsültetvény szolgálja a kutatócsoportok munkáját.

Oktatás, mintaüzem, klaszter

A Pannon Breeding Program második elemeként megvalósuló oktatás, szakképzés és a szaktanácsadói hálózat kiépítése biztosítaná az agrárgazdasági szereplők információs kiszolgálását, képzését. A duális képzés támogatásával, gyakorlati helyek kialakításával lehetőséget teremt a hazai és külföldi hallgatók képzésére.

A harmadik elemet, a mintaüzemet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. innovációs és a precíziós gazdaság megvalósítására irányuló fejlesztésével hozzák létre. A kutatások eredményeinek bemutatóhelye lesz a Live Energy Park, mely a szenttamási kastélyparkban lé­tesül.

Törzsültetvény
Fotó: L. A. C. Holding Zrt.

A program hosszú távú céljaként, egyben negyedik elemeként egy olyan klaszter létrehozását tervezik, amely a térség mezőgazdasága számára munkahelyteremtő, népességmegtartó agrárprogramot nyújt, és a folytonos innovációval szavatolja a program fenntarthatóságát.

Tudományos megalapozás

A program keretein belül folyó, fásítással kapcsolatos kutatások alapját a Közterületi sorfák jegyzéke adta. A benne szereplő növények alapján indultak el a kutatások, hiszen ezek a fajok és fajták a gyakorlati tapasztalatok alapján már évek óta beváltak és ajánlottak. Ezúttal ugyanakkor lehetőség nyílik a kutatásokból és a mérésekből származó, pontosan parametrizált eredményekkel tudományosan is megalapozni a fás szárú növények környezeti hasznosságát vagy adott körülmények közötti alkalmazhatóságát. A kutatások érintenek mintaterületeket, kiültetett növényeket, törzsültetvényeket és városi körülményeket.

A kutatók által kiválasztott fajták fejlődését hosszú távon a szenttamási kastélypark területén, valamint az egykori püspökladányi szikkísérletek telepén követik nyomon.

A szaporítóanyag-termelést pedig törzsültetvényekben vizsgálják. Kutatók rendelkezésére áll továbbá egy adaptációs növényház, ahol beállították egyebek között a szárazságtűréssel kapcsolatos kutatásokat, az 5000 négyzetméteres konténertelepen pedig a szabadföldi kísérleteket végzik.

Mikorrhizált növények

Az utóbbi évtizedekben egyre intenzívebb növényi stresszkutatások a mikorr­hizakapcsolat széles körű stresszpuf­fe­roló hatását igazolták, mely többek között kiterjed a tápanyaghiányból, magas nehézfém- és sótartalomból, valamint a szárazságból eredő sokkra is. Az utóbbi évtizedekben hazai kutatások is alátámasztották, hogy a mesterséges mikorr­hi­­zálás sikeresen illeszthető be számos agrár- és erdészeti művelési technológiába.

Akácerdősítés humuszos erdőtalajon
Fotó: L. A. C. Holding Zrt.

Az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, valamint a Pannon Szarvasgomba Kft. kutatói által végzett kísérlet során (GINOP 2.2.1-15-2017-00042 azonosítószámú kutatási projekt) a kutatók Fraxinus excelsior, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica, Rosa Inermis, Rosa Schmidt’s Ideal, Rosa Pollmeriana, négy Pyrus-klón, négy Robi­nia pseudoacacia-klón, Rosa laxa, valamint Rosa Queen Elizabeth kísérleti növényanyagokat mikorrhizagombákkal oltottak be.

A kutatók nyomon követik majd a mikorrhizált növények fejlődését, fenológiai méréseket végeznek, valamint tesztelik a stressztűrő képességüket.

További célként városi hársfasorok és ostorfaállományok mikorrhizapartne­rei­nek meghatározását tűzték ki.

Terveik szerint a program végére pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a különböző mikorrhizagombák milyen szerepet töltenek be a termesztett, kiültetett növényfajok stressztűrésében, és a megfelelően szelektált és formulázott mikorrhiza-oltóanyagok használatával hatékonyan tudják majd a vizsgált növényeket inokulálni és stresszto­leran­ciájukat emelni.

Szélsőséges termőhelyek fásítása

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézete által végzett kutatásban olyan fafajok kiválasztása, genetikai anyaguk felszaporítása – szaporítóanyag-előállítása – és kísérleti törzsgyűjtemény létrehozása a cél, melyek alkalmasak ültetvényes gazdálkodásra, és amelyek jelentős toleranciával rendelkeznek a kedvezőtlen (szikes, szárazodó) termőhelyi viszonyokkal szemben, alkalmazkodtak a hazai klímához, emellett nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthatnak számot a hazánkhoz hasonló ökológiai adottságokkal rendelkező régiókban.

Klímaház
Fotó: L. A. C. Holding Zrt.

A több évtizedre visszanyúló vizsgálatok alapján ismételt szelekcióval nemesített Puszta szilfajta, valamint az ezüstfa, vadkörte, őshonos nyárak (főként fehér nyár), a tágabb termőhelyi alkalmazkodással rendelkező nemesnyárfajták és az akác gyűjteménybe helyezését és vizsgálatát tűzték ki célul.

A fásszárú-gyűjtemény létrehozásával lehetőség nyílik folyamatos monitoring végzésére. A különböző fajok növekedésének, egészségi állapotának legfontosabb részeredményeiről szakmai előadásokon, illetve publikációkban adnak számot, valamint a projekt zárásaként ajánlásokat fogalmaznak meg a szaporítóanyagok (fafajok) alkalmazási körét illetően.

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet által gyűjteménybe állítandó fafajok egyaránt alkalmasak zöldövezeti, rekultivációs fásítási célokra, valamint a kedvezőtlen termőhelyek fásítással történő hasznosításán túlmenően energetikai faültetvények létesítésére is, így a mezőgazdaságilag rentábilisan nem hasznosítható területeken jövedelmező dendromassza-termelésre is felhasználhatók.

Megfelelő mennyiségű, versenyképes szaporítóanyag-háttérrel a későbbiekben telepítésük a Föld számos, hasonló ökológiai adottságú régiója számára is ajánlható lesz, mint gazdaságos, jövedelmező földhasznosítási lehetőség.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.

Súlyos tafrinafertőzés volt idén

Az idén ismereteim szerint a legnagyobb gondot az őszibarack levélfodrosodása gomba okozta, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket adom közre annak érdekében, hogy a következő években megelőzhessük a károkat. Az őszibarack károsítóiról a Kertészet és Szőlészet 2017. évfolyamának 17. számában írtam.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

A legjobb promóció a minőség

A legutóbbi romániai parlamenti választások után az RMDSZ is jelölhetett minisztereket, államtitkárokat a kormányba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári posztjára Barabasi Antal Szabolcsot jelölte a párt, aki 2003-ban szerzett egyetemi diplomát a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetemen, állattenyésztési szakon.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.