Back to top

Mi lenne, ha mindenki vegán lenne?

A vegetáriánus világnap alkalmából az agrarheute.com újságírója átolvasott és értelmezett pár tanulmányt, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen lenne a világ mezőgazdasága, ha mindenki vegán, de legalábbis vegetáriánus lenne. Ebből idézünk néhány gondolatot.
A vegán filozófia elutasítja az érezni képes állatok árucikk mivoltát – nemcsak a hús- és a tejtermékek nem férnek bele ebbe az életmódba, de például a bőrcipő sem –, míg a vegetáriánus étrend követői az állatok megölésével elkészített táplálék elfogyasztását vetik el.

2016-ban az Oxfordi Egyetem Marco Springmann által vezetett kutatócsoportja azt számolta ki, hogy ha eltűnnének a haszonállatok a Földről, akkor

mintegy 33 milliárd hektár szabadulna fel, vagyis egy Afrikánál valamivel nagyobb területről dönthetnénk el, hogy mire használjuk.

Harald Grethe agrárközgazdász pedig azzal egészítette ki mindezt, hogy ha mindössze az OECD-államok húsfogyasztása csökkenne le, és mindössze 30%-kal, az is 30 millió hektár földet szabadítana fel.

A legelők egy részét alkalmassá lehetne tenni növényi élelmiszer termesztésére, de bitzos, hogy nem mindet
A legelők egy részét alkalmassá lehetne tenni növényi élelmiszer termesztésére, de bitzos, hogy nem mindet
Fotó: Pixabay
Természetesen azonnal adódik a kérdés, hogy a felszabadult földek növényi élelmiszer termesztésére is alkalmasak lennének-e. Hosszú távon ez az oxfordi kutatók szerint attól függ, hogy mennyi energiát szánunk a talajállapot javítására és a területek öntözhetővé tételére.

Martin Hofstetter, a Greenpeace szakértője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű; az,

hogy a világ egyik felén éheznek az emberek, aligha attól van, hogy a másik felén túl sok húst esznek.

Hanem attól, hogy a vásárlóerejük nagyon kicsi, országaik kormányai korruptak, és időjárási katasztrófák miatt kevés élelmet takarítanak be. Utóbbi persze összefügg a klímaváltozással.

A dolog másik lényeges vonatkozása, hogy ha nem lenne állattartás, akkor mind a termőföld, mind a gabona és más növényi termékek ára jelentősen csökkenne. Martin Hofstetter szerint jelenleg a világ gabonatermésének 30 százalékát a sertés- és baromfiágazat vásárolja fel, ha ez eltűnne, nyilván esnének az árak – persze nem a végtelenségig, hiszen ha az energiahordozók árához képest nagyon olcsó lenne a gabona, akkor előbb-utóbb fűtenének is vele.

A fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakosai valószínűleg jól járnának az olcsó gabonával,

lévén, hogy húst most is alig esznek, és legalább a kenyeret, rizst, kukoricalepényt jobban megengedhetnék maguknak. Nem így az agráriumból élők. Mind Európa, mind a fejlődő és a frissen iparosodott országok mezőgazdaságát érzékenyen érintené, ha egyszer csak nem lenne állattartás. Németországban például az agrárium összes bevételének kétharmadát a hús- és tejtermelés adja. Andrew Jarvis, a Kolumbiában működő nemzetközi trópusi agrárkutató intézet szakembere szerint lehet, hogy a fejlett országokban sok pozitív egészségügyi és környezeti hozadéka lenne a haszonállatok nélküli világnak, azonban a fejlődő országokban csak mélyülne a szegénység, hiszen jelenleg nem kis mértékben járul hozzá a lakosság bevételeihez az állattartás.

És akkor nem beszéltünk még arról, hogy nyilván nem változtatható át szántófölddé minden terület, amin jelenleg tehenek legelnek, gondoljunk csak a hegyi rétekre.

A FAO lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet ajánl
A FAO lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet ajánl
Fotó: Pixabay
A klímaváltozással kapcsolatban azt számolta ki Marco Springmann oxfordi csapata, hogy ha mindenki követné a FAO ajánlásait – vagyis lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet követne – akkor világszerte 29 százalékkal lehetne mérsékelni az élelmiszer vonatkozású károsanyag-kibocsátást.

Ha a világ vegetáriánus étrendre térne át, akkor 63 százalékkal csökkenne ez a kibocsátás, ha vegánra, akkor pedig 70 százalékkal – hangsúlyozva persze, hogy mindez pusztán matematikai megközelítés.

A valóság mindeközben viszont egészen más irányt vesz: a gyarapodó népesség és a jómód a húsfogyasztás szakadatlan növekedésével jár. A FAO adatai szerint 1970 és 2009 között megháromszorozódott a hústermelés (100 millió tonnáról 300 millió tonnára nőtt), és – legalábbis Európát kivéve, ahol stagnál, illetve enyhén visszaesőben van a termelés – továbbra is biztos a felfelé mutató trend, fejti ki az agrarheute.com cikke.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.

Barlangokba szállítják az almát, így csökkentik a rezsiköltséget az olaszok

Hegyoldalba vájt barlangokban, természetes hűtőházakban tárolják a termés egy részét az észak-olaszországi almatermesztők, ezzel is csökkentve áramszámlát.