Back to top

Mi lenne, ha mindenki vegán lenne?

A vegetáriánus világnap alkalmából az agrarheute.com újságírója átolvasott és értelmezett pár tanulmányt, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen lenne a világ mezőgazdasága, ha mindenki vegán, de legalábbis vegetáriánus lenne. Ebből idézünk néhány gondolatot.
A vegán filozófia elutasítja az érezni képes állatok árucikk mivoltát – nemcsak a hús- és a tejtermékek nem férnek bele ebbe az életmódba, de például a bőrcipő sem –, míg a vegetáriánus étrend követői az állatok megölésével elkészített táplálék elfogyasztását vetik el.

2016-ban az Oxfordi Egyetem Marco Springmann által vezetett kutatócsoportja azt számolta ki, hogy ha eltűnnének a haszonállatok a Földről, akkor

mintegy 33 milliárd hektár szabadulna fel, vagyis egy Afrikánál valamivel nagyobb területről dönthetnénk el, hogy mire használjuk.

Harald Grethe agrárközgazdász pedig azzal egészítette ki mindezt, hogy ha mindössze az OECD-államok húsfogyasztása csökkenne le, és mindössze 30%-kal, az is 30 millió hektár földet szabadítana fel.

A legelők egy részét alkalmassá lehetne tenni növényi élelmiszer termesztésére, de bitzos, hogy nem mindet
A legelők egy részét alkalmassá lehetne tenni növényi élelmiszer termesztésére, de bitzos, hogy nem mindet
Fotó: Pixabay
Természetesen azonnal adódik a kérdés, hogy a felszabadult földek növényi élelmiszer termesztésére is alkalmasak lennének-e. Hosszú távon ez az oxfordi kutatók szerint attól függ, hogy mennyi energiát szánunk a talajállapot javítására és a területek öntözhetővé tételére.

Martin Hofstetter, a Greenpeace szakértője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű; az,

hogy a világ egyik felén éheznek az emberek, aligha attól van, hogy a másik felén túl sok húst esznek.

Hanem attól, hogy a vásárlóerejük nagyon kicsi, országaik kormányai korruptak, és időjárási katasztrófák miatt kevés élelmet takarítanak be. Utóbbi persze összefügg a klímaváltozással.

A dolog másik lényeges vonatkozása, hogy ha nem lenne állattartás, akkor mind a termőföld, mind a gabona és más növényi termékek ára jelentősen csökkenne. Martin Hofstetter szerint jelenleg a világ gabonatermésének 30 százalékát a sertés- és baromfiágazat vásárolja fel, ha ez eltűnne, nyilván esnének az árak – persze nem a végtelenségig, hiszen ha az energiahordozók árához képest nagyon olcsó lenne a gabona, akkor előbb-utóbb fűtenének is vele.

A fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakosai valószínűleg jól járnának az olcsó gabonával,

lévén, hogy húst most is alig esznek, és legalább a kenyeret, rizst, kukoricalepényt jobban megengedhetnék maguknak. Nem így az agráriumból élők. Mind Európa, mind a fejlődő és a frissen iparosodott országok mezőgazdaságát érzékenyen érintené, ha egyszer csak nem lenne állattartás. Németországban például az agrárium összes bevételének kétharmadát a hús- és tejtermelés adja. Andrew Jarvis, a Kolumbiában működő nemzetközi trópusi agrárkutató intézet szakembere szerint lehet, hogy a fejlett országokban sok pozitív egészségügyi és környezeti hozadéka lenne a haszonállatok nélküli világnak, azonban a fejlődő országokban csak mélyülne a szegénység, hiszen jelenleg nem kis mértékben járul hozzá a lakosság bevételeihez az állattartás.

És akkor nem beszéltünk még arról, hogy nyilván nem változtatható át szántófölddé minden terület, amin jelenleg tehenek legelnek, gondoljunk csak a hegyi rétekre.

A FAO lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet ajánl
A FAO lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet ajánl
Fotó: Pixabay
A klímaváltozással kapcsolatban azt számolta ki Marco Springmann oxfordi csapata, hogy ha mindenki követné a FAO ajánlásait – vagyis lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet követne – akkor világszerte 29 százalékkal lehetne mérsékelni az élelmiszer vonatkozású károsanyag-kibocsátást.

Ha a világ vegetáriánus étrendre térne át, akkor 63 százalékkal csökkenne ez a kibocsátás, ha vegánra, akkor pedig 70 százalékkal – hangsúlyozva persze, hogy mindez pusztán matematikai megközelítés.

A valóság mindeközben viszont egészen más irányt vesz: a gyarapodó népesség és a jómód a húsfogyasztás szakadatlan növekedésével jár. A FAO adatai szerint 1970 és 2009 között megháromszorozódott a hústermelés (100 millió tonnáról 300 millió tonnára nőtt), és – legalábbis Európát kivéve, ahol stagnál, illetve enyhén visszaesőben van a termelés – továbbra is biztos a felfelé mutató trend, fejti ki az agrarheute.com cikke.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.