Back to top

Mi lenne, ha mindenki vegán lenne?

A vegetáriánus világnap alkalmából az agrarheute.com újságírója átolvasott és értelmezett pár tanulmányt, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen lenne a világ mezőgazdasága, ha mindenki vegán, de legalábbis vegetáriánus lenne. Ebből idézünk néhány gondolatot.
A vegán filozófia elutasítja az érezni képes állatok árucikk mivoltát – nemcsak a hús- és a tejtermékek nem férnek bele ebbe az életmódba, de például a bőrcipő sem –, míg a vegetáriánus étrend követői az állatok megölésével elkészített táplálék elfogyasztását vetik el.

2016-ban az Oxfordi Egyetem Marco Springmann által vezetett kutatócsoportja azt számolta ki, hogy ha eltűnnének a haszonállatok a Földről, akkor

mintegy 33 milliárd hektár szabadulna fel, vagyis egy Afrikánál valamivel nagyobb területről dönthetnénk el, hogy mire használjuk.

Harald Grethe agrárközgazdász pedig azzal egészítette ki mindezt, hogy ha mindössze az OECD-államok húsfogyasztása csökkenne le, és mindössze 30%-kal, az is 30 millió hektár földet szabadítana fel.

A legelők egy részét alkalmassá lehetne tenni növényi élelmiszer termesztésére, de bitzos, hogy nem mindet
A legelők egy részét alkalmassá lehetne tenni növényi élelmiszer termesztésére, de bitzos, hogy nem mindet
Fotó: Pixabay
Természetesen azonnal adódik a kérdés, hogy a felszabadult földek növényi élelmiszer termesztésére is alkalmasak lennének-e. Hosszú távon ez az oxfordi kutatók szerint attól függ, hogy mennyi energiát szánunk a talajállapot javítására és a területek öntözhetővé tételére.

Martin Hofstetter, a Greenpeace szakértője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű; az,

hogy a világ egyik felén éheznek az emberek, aligha attól van, hogy a másik felén túl sok húst esznek.

Hanem attól, hogy a vásárlóerejük nagyon kicsi, országaik kormányai korruptak, és időjárási katasztrófák miatt kevés élelmet takarítanak be. Utóbbi persze összefügg a klímaváltozással.

A dolog másik lényeges vonatkozása, hogy ha nem lenne állattartás, akkor mind a termőföld, mind a gabona és más növényi termékek ára jelentősen csökkenne. Martin Hofstetter szerint jelenleg a világ gabonatermésének 30 százalékát a sertés- és baromfiágazat vásárolja fel, ha ez eltűnne, nyilván esnének az árak – persze nem a végtelenségig, hiszen ha az energiahordozók árához képest nagyon olcsó lenne a gabona, akkor előbb-utóbb fűtenének is vele.

A fejlődő országok nagyvárosainak nagyon szegény lakosai valószínűleg jól járnának az olcsó gabonával,

lévén, hogy húst most is alig esznek, és legalább a kenyeret, rizst, kukoricalepényt jobban megengedhetnék maguknak. Nem így az agráriumból élők. Mind Európa, mind a fejlődő és a frissen iparosodott országok mezőgazdaságát érzékenyen érintené, ha egyszer csak nem lenne állattartás. Németországban például az agrárium összes bevételének kétharmadát a hús- és tejtermelés adja. Andrew Jarvis, a Kolumbiában működő nemzetközi trópusi agrárkutató intézet szakembere szerint lehet, hogy a fejlett országokban sok pozitív egészségügyi és környezeti hozadéka lenne a haszonállatok nélküli világnak, azonban a fejlődő országokban csak mélyülne a szegénység, hiszen jelenleg nem kis mértékben járul hozzá a lakosság bevételeihez az állattartás.

És akkor nem beszéltünk még arról, hogy nyilván nem változtatható át szántófölddé minden terület, amin jelenleg tehenek legelnek, gondoljunk csak a hegyi rétekre.

A FAO lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet ajánl
A FAO lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet ajánl
Fotó: Pixabay
A klímaváltozással kapcsolatban azt számolta ki Marco Springmann oxfordi csapata, hogy ha mindenki követné a FAO ajánlásait – vagyis lényegesen kevesebb húst és több növényi táplálékot tartalmazó étrendet követne – akkor világszerte 29 százalékkal lehetne mérsékelni az élelmiszer vonatkozású károsanyag-kibocsátást.

Ha a világ vegetáriánus étrendre térne át, akkor 63 százalékkal csökkenne ez a kibocsátás, ha vegánra, akkor pedig 70 százalékkal – hangsúlyozva persze, hogy mindez pusztán matematikai megközelítés.

A valóság mindeközben viszont egészen más irányt vesz: a gyarapodó népesség és a jómód a húsfogyasztás szakadatlan növekedésével jár. A FAO adatai szerint 1970 és 2009 között megháromszorozódott a hústermelés (100 millió tonnáról 300 millió tonnára nőtt), és – legalábbis Európát kivéve, ahol stagnál, illetve enyhén visszaesőben van a termelés – továbbra is biztos a felfelé mutató trend, fejti ki az agrarheute.com cikke.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A soros Francia Elnökség mezőgazdasági prioritásai

A Copa-Cogeca szokásos havi Agrárpolitikai ülésén meghívott vendég volt Virginie Jorissen, a Francia Uniós Állandó Képviselet mezőgazdasági vezetője, aki a soron következő Francia Elnökség prioritásairól számolt be a tagságnak.

GKI: javult a GKI konjunktúraindexe

A tavaly év végi pesszimizmus után januárban javultak az üzleti és fogyasztói várakozások is; a GKI konjunktúraindexe a tavaly utolsó kéthavi csökkenés után januárban ismét elérte a tavaly novemberi szintjét - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

Kis híján feledésbe merült téli vitaminforrás

A svájci agráriumot a nagyközönség számára népszerűsítő lid.ch oldalon a minap egy ősrégi, könnyen megtermeszthető és egész télen át szedhető friss vitaminforrásra hívták fel a figyelmet, amely rengeteg pozitív tulajdonsága miatt alig-alig van a kertészkedők látókörében. Nálunk is kapható a vetőmagja.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Tippek testünk fitten tartásához

A helyes táplálkozás az egészséges élet kulcsa. Olyan ételeket célszerű fogyasztani, amelyek vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok. Ide tartoznak a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, tejtermékek és a fehérjeforrássok.

Sertés helyett krokodil a tányéron

Oly mértékben megdrágult a sertéshús, hogy helyette inkább krokodilt vásárolnak Thaiföldön. A sertéshús Thaiföldön kilónként közel 2000 Ft-nak megfelelő összegbe kerül, a krokodilhús csak körülbelül a felébe.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.