Back to top

Csebernyi indok a tiszta környezetért

„Tartottunk attól, hogy a járványhelyzet miatt törölnünk kell a rendezvényünket, de bíztam benne, hogy ha az UEFA-szuperkupa döntőt nézők előtt megtartják a mai napon, akkor a IV. Országos Cseber Konferencia sem marad el” – kezdte beszédét Fenyvesi Rita, a cég ügyvezetője szeptember 24-én.

A Cseber Nonprofit Kft. szakmai rendezvényén a szokásos szakmai információcsere mellett idén egy ünnepélyes alkalomra is sor került: most adták át először az Innovatív Cseber Gyűjtőhely díjat.

A hulladékgazdálkodás a környezetvédelem nagyon fontos része, nem véletlen, hogy egyre nagyobb figyelmet kap napjainkban. A 2003-ban alapított Cseber Nonprofit Kft. a növényvédő szerrel szennyezett göngyölegek minél nagyobb arányú visszagyűjtésének és ártalmatlanításának megszervezését, közvetítését tekinti alap­feladatának. Fenyvesi Rita ismertette a Cseber célkitűzéseit.

Fenyvesi Rita elmondta, hogy a növényvédelmi termékek biztonságos kezelése érdekében az Adama, a BASF, a Corteva Agri­science, a Nufarm és a Syngenta összefogott Európában a zárt áttöltőrendszer (Closed Transfer System – CTS) technológia támogatására.

Az easyconnect rendszer két részből áll: egy tartályra szerelhető egyedi csavarkupakból, valamint a hozzá tartozó csatlakozóból, amelyek együtt zárt áttöltőrendszert alkotnak.

Szeretnék elérni, hogy 2025-re a visszagyűjtés 75 százalékos szinten stabilizálódjon, és a műanyag anyagában történő hasznosítási arány elérje az 50 százalékos – uniós elvárási – arányt.

A Cseber 2019-ben indította útjára a „Három a magyar igazság” elnevezésű szemléletformáló programját a környezettudatos nevelés és a növényvédő szeres göngyölegek szakszerű, háromszori kiöblítésének népszerűsítésére, melynek hosszú távú célkitűzése a visszagyűjtött műanyag kannák minél magasabb arányú anyagában hasznosítása.

A kampány részeként a Cseber nagy hangsúlyt fektet partnerei, köztük a szerződött gyűjtőhelyek minél szélesebb körű bevonására, saját környezettudatosság-formáló akciók és más ötletek megvalósítására biztatva őket. Az Innovatív Cseber Gyűjtőhely díj megalapításával ezeket a saját akciókat kívánják a nagy nyilvánosság előtt elismerni, megköszönve a fenntarthatóság érdekében végzett munkájukat.

A rendezvényen a Cseber Nonprofit Kft. tulajdonosainak képviselői is bemutatták fenntarthatósági programjaikat, amikkel a mezőgazdasági termelés során előforduló környezetszennyezés megelőzésében kívánják segíteni a gazdálkodókat világszerte.

Az első alkalommal átadott Innovatív Cseber Gyűjtőhely díjat a KITE Zrt. érdemelte ki, a díjat a budapesti Aquaworld Resortban tartott tanácskozáson adták át.

– Jó időszakban jött a pályázat, volt idő elgondolni, miként tudnánk még jobban kihasználni meglévő lehetőségeinket – magyarázta a díjat átvevő Sopronyiné Komlósi Beáta. Mint a KITE Növényvédőszer-kereskedelmi üzletágának igazgatója hozzátette, a céget eddig is költséghatékonyság és környezettudatosság jellemezte, minden alközpontjuk egyben Cseber-begyűjtőhely is. A begyűjtési időpontokról emailben értesítik az érdekelteket, és előre legyártott big bag zsákokban történik a begyűjtés. Saját színes plakátokat nyomtattak, amiket jól látható helyeken helyeztek el az alközpontokban, áttekinthető szórólapokat készítettek és küldtek partnereiknek.
Az Innovatív Cseber Gyűjtőhely díjat Sopronyiné Komlósi Beáta, a KITE Zrt. Növényvédőszer-kereskedelmi üzletág igazgatója (jobbra) vehette át Fenyvesi Ritától, a Cseber Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől

A központban és az alközpontokban lévő nagyméretű kivetítőkön a szakszerű permetezőöblítést bemutató ECPA-kisfilmeket vetítenek a várakozó ügyfeleknek.

A KITE Zrt. Facebookon megosztott göngyölegkezelésről szóló videóit közel 3 ezer partnerük látta. Ezen felül a gyerekek bevonására is gondoltak: nekik színezőt készítettek a Cseber kampányának kabalájából, a kesztyűs méhecskéból, és színes ceruzákat is adtak hozzá.

A konferencián részt vettek a gyűjtőhelyek képviselői mellett a Cseber professzionális hulladékgazdálkodó partnerei, együttműködő partnere, a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara, és más agrárszakmai szövetségek és hivatalok is képviseltették magukat.

„A gazdálkodók a növényvédő szerek felelős használatával sokat tehetnek a környezet megóvása érdekében” – hangsúlyozta Horváth Boglárka, a Syngenta projektmenedzsere. Mint hozzátette, nagy kockázatot jelentenek a pontszerű, azaz kisebb területen keletkező szennyezések, amelyek bekerülhetnek a helyi vízgyűjtő rendszerbe, felszíni vizekbe és a talajvízbe is. Ennek a veszélye csökkenthető, ha a permetezőgépek külső-belső tisztítását úgy végzik, hogy a mosóvizet biztonságosan össze lehessen gyűjteni. A vállalat a torinói egyetemmel közösen készített egy speciális ülepítő berendezést.

A RemDry nevű rendszerben a napfény és a szél párologtatja el a vizet, a növényvédőszer-maradék pedig leülepszik a berendezés tartályában, így egyszerűen eltávolítható belőle, hogy veszélyes hulladékként megsemmisítsék.

„A nagy cégek hasonló kérdésekre keresik a választ, és ha az üzleti életben versenytársak is, a hétköznapokban együtt tudnak dolgozni” – fogalmazott Perényi Marianna, a Bayer marketingszakértője. Elmondta, hogy a Bayer CropScience üzletág számára a fenntarthatóság a felelős gazdálkodás támogatásában ölt testet. A humán egészség, a vizek és a méhek védelme – e három témakörbe csoportosítva kerültek bemutatásra a biztonságra fókuszálva fejlesztett fenntarthatóságot segítő megoldások. A zárt rendszerű növényvédőszer-adagoló fejlesztésében élen járt a cég, ezt a hazai termelők is évek óta használják.

A Phytobac biológiai vízkezelő rendszer csökkenti a permetezőberendezések tisztításakor keletkező mosóvíz és más szennyező anyagok mennyiségét, amelyek egyébként a környező vizekbe kerülnének.

A Bayer méhlegelőprogramja átfogóan hozzájárul a több mint 800 magyarországi vadméhfaj és a mézelő méhek egészségének javításához.

A cégek fenntarthatóság érdekében végzett közös munkájának eredménye a deflektor, ami a szívólevegős vetőgépek – a kukorica- és napraforgó ­vetőgépek nagy része ilyen – ventilátorából kilépő levegőt és az abban lévő, a magokról ledörzsölődött szennyezett port a talajra vezeti. Mérések támasztják alá, hogy deflektor alkalmazásával a vetőmagtételekből ledörzsölődő finom szállópor elsodródása 90 százalékkal csökkenthető.

„Le kell szögeznünk, hogy a mezőgazdálkodás nem környezetszennyező tevékenység” – jelentette ki Szalkai Gábor, aki nem tartja túl életszerűnek, hogy az Európai Unióban klimatizált irodákban fogalmazzák meg a szabályokat. A Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője hozzátette, hogy a magyar gazdák nem a klímaváltozás okozói, hanem elszenvedői.

A szakember elmondta továbbá, hogy az európai növényvédőszer-piac 10-14 százalékát teszi ki az illegális növényvédőszer-kereskedelem.

Az első ilyen eset leleplezését Spanyolországból jelentették 2000-ben, és már abban az évben jelentettek újabb ügyeket Németországból, Görögországból, Olaszországból, Lengyelországból, Hollandiából, Csehországból, Romániából és Szlovéniából.

A hamisított szerek ügyeinek száma 2006 óta jelentősen megugrott. A becslések szerint jelenleg Európában évi 1,2 milliárd eurót, globálisan 4,4 milliárd eurót tesz ki az illegális növényvédő szerek piaca. A magyar hatóságok évek óta aktívan részt vesznek a többi tagországgal és a gyártókkal közös akciókban, folyamatosan figyelik a piacot, és egyre hatékonyabban szűrik ki az illegálisan forgalomba hozott vagy hamis termékeket.

Az utóbbi években a növényvédő szer­rel szennyezett göngyölegek és a csávázott vetőmagok zsákjainak leadása és átvétele beépült a kereskedelmi szolgáltatások közé. A nonprofit cég tulajdonosai között vannak a legnagyobb növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó cégek. Legnagyobb résztulajdonosa a Syngenta – az Adamával együtt 25,6 százalék a részesedése –, a BASF 22,7, a Bayer pedig a Monsantóval együtt 25,1 százalékban birtokolja.

A Csebernek több mint száz partnere van, olyan gazdasági társaságok, amelyek növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot gyártanak, állítanak elő, vagy ezek importőrei, első magyarországi forgalmazói. Ők biztosítják a működéshez szükséges bevételeket, ők fizetik a szolgáltatási díjakat.

A cég számos szervezetnek tagja – Növényvédelmi Szövetség, Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szö­vetsége, Magyar Vámügyi Szövetség, Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért –, így mindig van kihez fordulniuk a kérdéseikkel.

„Hazánkban 2016-ban 5918 kilogramm, közel 38 millió forint értékű hamisított növényvédő szert vontunk ki a forgalomból” – mondta el Szűcs Csaba, a Nébih élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőre.

Az Europol által koordinált és az Európai Csalásellenes Hivatal, az OLAF által támogatott Silver Axe fedőnevű akcióban idén mintegy 22 ország vett részt, és 1346 tonna engedély nélküli vagy hamisított növényvédő szert foglaltak le a keretében.

Mint Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóságának vezetője rámutatott, a növényvédelem nem egyenlő a permetezéssel, mert csak azzal ér véget, ha már a csomagolóanyagot is „hatástalanítottuk”. Beszámolt a hivatal gyümölcsvizsgálatairól, amelyek során nem megfelelően kimosott permetezőgépekből származó szermaradványokat mutattak ki. A szakember kijelentette, nem feltétlenül van szükség különleges eszközökre vagy berendezésekre, hanem inkább akaratra és odafigyelésre. Keresik a megoldást a műtrágyás zsákok, és az agrofóliák gyűjtésére is.

„Élelmiszer-biztonság elérhető áron” – fogalmazta meg Görög Róbert tömören a kamara célját.

A NAK vezető növénytermesztési szakértője hozzátette, hogy az Európai Bizottság gyakran úgy hoz határozatokat, hogy nem készítenek hozzá hatástanulmányt, márpedig ez akár a gazdálkodást is veszélyeztetheti.

Három a magyar igazság

Belleli Csaba, a Cseber fejlesztési menedzsere elmondta, az eddigi nyári és a téli gyűjtőkampányok helyett egész éves gyűjtést szeretnének bevezetni. Mindenesetre, a kft. adatait már ma is biztatónak tartja: míg tavaly augusztusig 804, addig idén ugyanekkorra már 894 tonna göngyöleget gyűjtöttek be. Tavaly 119 tonna műanyag hulladékot hasznosítottak újra.

A Cseber fontosnak tartja, hogy évente egyszer összegyűljön a tágabb szakma, és tanácskozzon a növényvédő szeres göngyölegek gyűjtéséről és a környezet védelméről.

Az idei konferencia mindenképpen rendhagyó volt, tekintettel a járványhelyzetre, viszont a mezőgazdasági termelés és a göngyölegek gyűjtése ilyenkor sem állhat le.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

KAP – Egyre kevésbé lesz közös és agrár

A Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója, Mezei Dávid az EU közös agrárpolitika (KAP) kilátásait részletezte. A szakember úgy véli, hosszú távon a jelenlegi folyamatok akár a Közös Agrárpolitika megszűnéséhez is vezethetnek, hiszen egyre több hatáskör kerül vissza a tagállamokhoz.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

Uniós agrárpolitikai reform 2022 után

Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.