Back to top

Nézeteltérés van, magyar méz viszont lesz is a piacon

A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete szeptember 23-án egy sajtóközleményt adott ki „Nem elég a hazai méz!” címmel. A közleményre reflektált az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), amely 14 ezer méhészt és méztermelőt képvisel, mondván a sajtóanyagban leírtak és az arról tudósító médiahírek korrekcióra szorulnak, és ez a szakma, valamint a mézfogyasztók pontos tájékoztatásához elengedhetetlen.

Az OMME cáfolja a sajtóközleményben megfogalmazott azon megállapítást, miszerint a tél folyamán nem lehet majd hozzájutni hazai mézhez!

Ugyanis elegendő mennyiségű méz áll rendelkezésre a közvetlenül értékesítő méhészeknél, így a fogyasztóknak az év hátralevő részében is lesz lehetőségük magyar mézet vásárolni.

Továbbá az a kijelentés sem állja meg a helyét az OMME szerint, hogy a gyenge idei termés miatt már most, szeptember végén nincs magyar méz. Az egyesület felmérése alapján továbbra is rendelkezésre áll értékesítésre váró méz (főleg virágméz) a méhészeknél. Hozzátették, hogy „az idei gyenge termés hatására – ami egész Európára igaz – a méz felvásárlási ára hazánkban jelentősen (40-50%-al) emelkedett.

Ehhez kapcsolódóan pedig tudni kell, hogy az idei méhészeti év záró felvásárlási árai (májusban) alacsonyabbak voltak, mint a 11 évvel ezelőtti árak!

A hazai mézfelvásárlási árak például virágméz esetében, évek óta az önköltségi árak alatt voltak. Csak a virágméznél magasabb felvásárlási árral bíró akácméz biztosított jövedelmet a méhészek számára, de ehhez hozzátartozik az is, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt alig termett akácméz, ebből adódóan a megélhetéshez szükséges bevétel jelentős része elmaradt.

„Azok a méhészek, akik jelenleg a mézkiszerelők által kínált felvásárlási áron még nem értékesítették a mézüket, azok a megélhetésüket, méhészeti vállalkozásaik további működését kockáztatják akkor, ha mégis úgy döntenek, hogy a felkínált, irreálisan alacsony áron értékesítik még raktáron lévő, kemény munkával és nagy kiadással megtermelt mézüket” – közölte az OMME.

Mindezt igazolja egy tavalyi nyilatkozat is, amelyet Nagy István agárminiszter adott egy külföldi hírportálnak: „Magyarországon a méhészeti ágazat jövedelmezősége 50 százalékkal csökkent az előző öt év átlagához képest, a tendencia pedig valószínűleg tovább folytatódik. Az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján, az unión kívüli országoknak nyújtott mézkoncessziók pedig tovább növelik az importnyomást” – nyilatkozta a tárcavezető.

A tendencia megállítására, valamint a hazai termékek, így a magyar méz értékesítése érdekében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület teljes mértékben ellenzi és elutasítja azt, hogy a hazai mézfeldolgozással foglalkozó vállalkozások harmadik országokból származó mézeket csomagoljanak ki.

Emellett felhívja a figyelmet a tudatos vásárlói magatartásra is, hogy a fogyasztók a magyar gazdaság támogatása érdekében hazai termékeket vásároljanak.

A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete október 5-én válaszlevélben reagált az OMME helyesbítéseire. A Bross Péter elnök nyilatkozatában szereplő megállapítások első pontját nem kívánja vitatni a szervezet, ugyanakkor kéri figyelembe venni, hogy a bolti értékesítésről, nem pedig a termelők közvetlen értékesítéséről nyilatkoztak.

Az elnök második pontban reflektált nyilatkozatára a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnöke, Brunner Ferenc az válaszolta, hogy a közleményükben foglaltak nem arról szólnak, hogy egyáltalán nincs méz a termelőknél, hanem hogy a meglévő mennyiség nem tart ki az év végéig.

A válaszlevében Brunner Ferenc arra is kitért, hogy az OMME korrekciós közleményében megfogalmazottakkal, miszerint a legteljesebb minőség- és eredet-ellenőrzés valósuljon meg az import mézeknél, és csak kiváló minőségű, lehetőleg csak termelői eredetű európai méz kerüljön importra, teljesen egyetért és a továbbiakban együttműködésüket is felajánlják.

„Egyértelműen elérkezett az idő, hogy a magyar méhésztársadalom megvédje a hazai méz jó hírnevét és felvegye a harcot a hazánkba érkező és hazai élelmiszerüzletek polcain megjelenő importmézek ellen! – nyilatkozza Bross Péter, amely kijelentéshez a magyar méhkiszerelők szintén csak csatlakozni tudnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kína szigorítja az import vizsgálatát, torlódások várhatók a fontos kikötőkben

Mivel Kína a téli hónapokban tart a megnövekvő koronavírus-kockázattól, megszigorítja az importszállítmányok vizsgálatát. A szárazföldi Kínába szánt zöldség és gyümölcsszállítmányok egy részét emiatt Hongkongba irányíthatják át a kereskedők.

Könnyen hámlik a gyömbér héja

Tárolási problémák miatt a kínai gyömbér nem túl mutatós, mert foszlik a héja. Idén a friss gyömbért egy hónappal hamarabb kezdték el exportálni a kínai szállítók. Ez azonban kockázatos, mivel így a gyömbér könnyebben penészedhet.

„Mi lesz az ünnepi vacsora?” - A sertéshús népszerűsége töretlen

Az ünnepek közeledtével az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a minőségi sertéshús fogyasztását népszerűsíti.

Környezettudatos csomagolásra vált a Tesco

A brit Tesco közleményében kifejtette, hogy többé nem alkalmazza azokat a műanyag tálcákat, amelyeket a sajátmárkás csirkéik csomagolásához használnak.

Az áruházláncok megsértődtek, a gazdák felháborodtak és traktorba ültek

Traktorokkal vonultak a német gazdálkodók néhány áruházlánc központi raktárához, és állták el a bejáratot, ezzel tiltakozva egyrészt a láncok árpolitikája ellen, másrészt így adva hangot annak, hogy felháborodtak a láncok felsővezetői által Angela Merkelnek írt levél tartalmán.

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Az importsertés nyomja mélyre az árakat

Elsősorban az import hatására tovább esett az élő sertés ára, ami a magas kukorica- és szójaárakkal tetézve sok termelőnek már önköltség alatti értékesítést jelent - írta a Világgazdaság csütörtökön.

Elstartolt a téli szezonális ellenőrzés

Téli szezonális élelmiszerlánc ellenőrzést rendelt el december elsejétől Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az akció célja, hogy a hatóság biztosítsa az ünnepeket megelőző időszakban is biztonságos élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira, majd az otthonokba – fogalmazott Erdős Norbert.