Back to top

Nézeteltérés van, magyar méz viszont lesz is a piacon

A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete szeptember 23-án egy sajtóközleményt adott ki „Nem elég a hazai méz!” címmel. A közleményre reflektált az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), amely 14 ezer méhészt és méztermelőt képvisel, mondván a sajtóanyagban leírtak és az arról tudósító médiahírek korrekcióra szorulnak, és ez a szakma, valamint a mézfogyasztók pontos tájékoztatásához elengedhetetlen.

Az OMME cáfolja a sajtóközleményben megfogalmazott azon megállapítást, miszerint a tél folyamán nem lehet majd hozzájutni hazai mézhez!

Ugyanis elegendő mennyiségű méz áll rendelkezésre a közvetlenül értékesítő méhészeknél, így a fogyasztóknak az év hátralevő részében is lesz lehetőségük magyar mézet vásárolni.

Továbbá az a kijelentés sem állja meg a helyét az OMME szerint, hogy a gyenge idei termés miatt már most, szeptember végén nincs magyar méz. Az egyesület felmérése alapján továbbra is rendelkezésre áll értékesítésre váró méz (főleg virágméz) a méhészeknél. Hozzátették, hogy „az idei gyenge termés hatására – ami egész Európára igaz – a méz felvásárlási ára hazánkban jelentősen (40-50%-al) emelkedett.

Ehhez kapcsolódóan pedig tudni kell, hogy az idei méhészeti év záró felvásárlási árai (májusban) alacsonyabbak voltak, mint a 11 évvel ezelőtti árak!

A hazai mézfelvásárlási árak például virágméz esetében, évek óta az önköltségi árak alatt voltak. Csak a virágméznél magasabb felvásárlási árral bíró akácméz biztosított jövedelmet a méhészek számára, de ehhez hozzátartozik az is, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt alig termett akácméz, ebből adódóan a megélhetéshez szükséges bevétel jelentős része elmaradt.

„Azok a méhészek, akik jelenleg a mézkiszerelők által kínált felvásárlási áron még nem értékesítették a mézüket, azok a megélhetésüket, méhészeti vállalkozásaik további működését kockáztatják akkor, ha mégis úgy döntenek, hogy a felkínált, irreálisan alacsony áron értékesítik még raktáron lévő, kemény munkával és nagy kiadással megtermelt mézüket” – közölte az OMME.

Mindezt igazolja egy tavalyi nyilatkozat is, amelyet Nagy István agárminiszter adott egy külföldi hírportálnak: „Magyarországon a méhészeti ágazat jövedelmezősége 50 százalékkal csökkent az előző öt év átlagához képest, a tendencia pedig valószínűleg tovább folytatódik. Az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján, az unión kívüli országoknak nyújtott mézkoncessziók pedig tovább növelik az importnyomást” – nyilatkozta a tárcavezető.

A tendencia megállítására, valamint a hazai termékek, így a magyar méz értékesítése érdekében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület teljes mértékben ellenzi és elutasítja azt, hogy a hazai mézfeldolgozással foglalkozó vállalkozások harmadik országokból származó mézeket csomagoljanak ki.

Emellett felhívja a figyelmet a tudatos vásárlói magatartásra is, hogy a fogyasztók a magyar gazdaság támogatása érdekében hazai termékeket vásároljanak.

A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete október 5-én válaszlevélben reagált az OMME helyesbítéseire. A Bross Péter elnök nyilatkozatában szereplő megállapítások első pontját nem kívánja vitatni a szervezet, ugyanakkor kéri figyelembe venni, hogy a bolti értékesítésről, nem pedig a termelők közvetlen értékesítéséről nyilatkoztak.

Az elnök második pontban reflektált nyilatkozatára a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnöke, Brunner Ferenc az válaszolta, hogy a közleményükben foglaltak nem arról szólnak, hogy egyáltalán nincs méz a termelőknél, hanem hogy a meglévő mennyiség nem tart ki az év végéig.

A válaszlevében Brunner Ferenc arra is kitért, hogy az OMME korrekciós közleményében megfogalmazottakkal, miszerint a legteljesebb minőség- és eredet-ellenőrzés valósuljon meg az import mézeknél, és csak kiváló minőségű, lehetőleg csak termelői eredetű európai méz kerüljön importra, teljesen egyetért és a továbbiakban együttműködésüket is felajánlják.

„Egyértelműen elérkezett az idő, hogy a magyar méhésztársadalom megvédje a hazai méz jó hírnevét és felvegye a harcot a hazánkba érkező és hazai élelmiszerüzletek polcain megjelenő importmézek ellen! – nyilatkozza Bross Péter, amely kijelentéshez a magyar méhkiszerelők szintén csak csatlakozni tudnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csodálatos méhvilág, finom mézek

„A jó méz valódi kaptárból származik, és valódi méhek állítják elő valódi nektárból. Úgy gondolom, egyedül az ilyet nevezhetjük méznek, és innentől fogva, ha valami egyszer méz, akkor csak jó lehet” - vallja Stefanics Dániel. A 27 éves gyenesdiási vállalkozó és méhész őstermelő 3 éve elkötelezetten méhészkedik.

Még a virághagymák is karanténba kerülnek

Új-Delhiben 55 000 darab virághagymát helyeztek karantén alá. Az ültetést a lehető legbiztonságosabb körülmények között szeretnék elvégezni.

Árutőzsde - Csökkent a repce ára

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Nagyteljesítményű traktort adott át az AGRI CS Magyarország Kft. Mezőhegyesen

Az AGRI CS Magyarország Kft. egy nagyteljesítményű CASE IH Quadtrac traktort adott át Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek 2020. november 12-én. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és azon belül is a búza, árpa, hibridkukorica vetőmagtermesztés.

Öt országban hódít a legújabb nyári alma, a SweeTango

Tavaly vezették be az európai piacra a SweeTango® nevű almafajtát, amelyet klubfajtaként termesztenek spanyol, olasz, svájci, osztrák és német gazdák. Az idei teljes kereskedelmi évről szóló jelentés szerint a fogyasztók örömmel fogadták az új fajtát. A SweeTango® igazi nyári almaként kerül a boltokba.

Szankcionálható lesz a kettős minőség

Hatékonyabban szankcionálják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Az Országgyűlés 171 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány fogyasztóvédelemmel összefüggő törvénymódosítását.

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta

Új fajtával bővült a hazánkban tenyésztett, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre. Az akhal-teke lófajtát már honfoglalás-kori őseink is ismerték és használták, mára azonban állománya jelentősen visszaszorult, mindössze 68 törzskönyvben nyilvántartott egyede él a lelkes tenyésztőknél.

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Rekordot döntött a banánexport

Új eladási csúcsot ért el ebben az évben Ecuador a banánexport terén. A világjárvány ideje alatt több banánt értékesítettek, mint egy évvel korábban.

A téli időszak egyik legkedveltebb hagymás dísznövénye

Amaryllis, Hippeastrum, lovagcsillag, hölgyliliom - a sok elnevezés mind ugyanazt a pompás, hatalmas virágú hagymás dísznövényt takarja, ami ráadásul hosszan díszíti otthonunkat. Hajtatása, gondozása, könnyebb mint gondolná!