Back to top

Kuvaszokkal védik jószágaikat a nagyragadozókkal szemben

Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, kezdenek visszatérni hazánk területeire a korábban eltűnt nagyragadozók – a medvék, farkasok és hiúzok. Noha e fajok a legritkább esetben támadnak emberre, a haszonállatok elejtésével károkat tudnak okozni a gazdáknak. Éppen ezért kulcsfontosságúak az esetleges támadásokra való felkészülést segítő kezdeményezések, melyek kiváló példája a Kuvasz-Őr Program.

Alig több mint egy órányi autózást követően jutottunk el a programot bemutató sajtókirándulás első állomására, a festői szépségű nógrádi dombok ölelésében fekvő Bér községbe, ahol Bak Attila és családja látott vendégül bennünket. Mint megtudtuk tőle, tősgyökeres debreceniként, mondhatni álmaikat követve költöztek a faluba alig egy esztendeje. „Noha párom és jómagam pedagógusok vagyunk, régi vágyunk volt, hogy egyszer önellátó gazdálkodásba vágjunk, s bár még csak az út elején vagyunk, idővel ebből szeretnénk megélni” – árulta el.

A család szívéhez leginkább az állattartás áll közel, ami a portát bejárva hamar egyértelművé vált számunkra: a telek egy elkerített részén belül körülbelül egy tucatnyi kecske, illetve birka időzött, akiket három kuvasz tartott szemmel, nem messze tőlük pedig tacskók csaholtak izgatottan. A program résztevőinek körében azonban vitathatatlanul a kutyakölykök örvendtek a legnagyobb népszerűségnek.

MMG - Kuvaszokkal védik jószágaikat a nagyragadozókkal szemben

 

Vissza az eredeti munkakörbe

Kiderült, a kutyák vendéglátónk fia, a 16 éves ifjabb Bak Attila szenvedélyének nyomán kezdtek sokasodni a ház körül. „Három éve vásároltam az első törpetacskómat, s szerettem volna mellé egy olyan kutyát is, aki ha szükséges, meg tudja őt védeni. Magyar fajtákban gondolkodtunk, és végül a kuvasz mellett döntöttünk. Nem sokkal azután, hogy megérkezett az új családtagunk, elkezdtünk kiállításokra járni vele, melyeken számos fajtagyőztesi címet sikerült elnyernünk, ezért elhatároztuk, hogy befedeztetjük őt. Idővel két új kutyát is szereztünk melléjük, hogy még nagyobb biztonsággal tudják őrizni nemcsak a szintén bővülő tacskóállományunkat, hanem a jószágainkat, és persze minket is” – mesélte.

Elmondta azt is, hogy bár a kuvaszok a honfoglalás óta jelen vannak a Kárpát-medencében, a pásztorkutyaként hasznosított fajtát a két világháborúban csaknem teljesen kiirtották. Éppen ezért tartja örvendetesnek, hogy a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület – melynek édesapjával ő maga is tagja – munkája nyomán évről évre növekszik a hazai állomány. Emellett rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy

egyre több kuvasz kerül vissza eredeti munkakörnyezetébe, hogy hűséges pásztorkutyaként szolgálhassa gazdáját a hazánkban egyre gyakrabban felbukkanó nagyragadozók és kóbor kutyák esetleges támadásaival szemben.

Ebben játszik kulcsszerepet a nap legfőbb apropóját adó Kuvasz-Őr Program elnevezésű kezdeményezés, melyet alapítója és vezetője, a vadgazdamérnök és kuvasztenyésztő Szép Ábrahám indított útjára 2016-ban. Lapunk kérdésére elmondta, ekkoriban több, nagyragadozókhoz köthető károkozás is felütötte fejét Magyarországon, s tekintve, hogy e téren nincs kompenzációs rendszer, úgy döntött, saját kuvaszait nyájak mellé kihelyezve igyekszik segítséget nyújtani a gazdálkodóknak.

Az ezt követő években a főképp Észak-Magyarországot felölelő programja révén 14 helyszínre összesen 26 kuvaszkölyök került ki. A szakember hangsúlyozta, hogy a kutyák három hónapos korukig – a bevésődési időszakban – kerülnek ki a nyájakhoz, hiszen oda kell szokniuk az őrzendő állatokhoz, s azokat családtagnak kell tekinteniük. Hozzátette: az időközben alapítvánnyá nőtt kezdeményezést a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület is támogatja, sőt tenyésztési programjának részeként tekint rá, ezért a kiskutyák az általuk javasolt tenyésztők útján kerülnek a leendő gazdikhoz.

Biztonságérzetet adnak

Így történt ez a pálosvörösmarti Kovács Gábor gazdálkodó és felesége, Molnár Edit esetében is; ők a Béren tett látogatásunkkor, a Bak családtól kaptak kuvaszkölyköt. A kecskéket tartó házaspár jó ideje kacérkodott a kutyatartás gondolatával, mígnem aztán kiderült – úgy három hónappal ezelőtt –, hogy a tanyájuktól nem messze medve járt. „Nagyon megijedtem. Egy hétig ki sem mertem tenni a lábam a házból, nemhogy a kecskéket kivinni a legelőkre, pláne, hogy szívesen időznek olyan bokros, nehezen belátható helyeken, ahol számítani lehetett a medve felbukkanására.

Körülbelül egy évvel ezelőtt olvastam a Kuvasz-Őr Programról, s ekkor már nem volt kérdéses, hogy felvegyük-e a kapcsolatot velük” – magyarázta Edit, aki olyan kiskutyára vágyott, akiből idővel igazi őrző-védő családtagot tudnak nevelni. Mint mondta, Szép Ábrahám meglátogatta őket, hogy lássa, alkalmasak-e a kutyatartásra, illetve azt is megállapította, hogy a terület nagysága miatt érdemes lenne két kuvaszt tartaniuk. Sokáig nem kellett győzködni őket, így tavasszal érkezik hozzájuk a második kölyök – a szuka Aga mellé egy kis kan.

A házaspár számára kiváló példával szolgált Fazekas Róbert gazdálkodó és két kutyája, akiket a Bértől északkeletre fekvő Bátonyterenyén látogattunk meg. Az itt található gazdaság 21 hektáron fekszik, s a terület több, egyenként 4-5 hektáros legelőkertre van osztva, melyek a környező dombok tetejéig, az ott kezdődő erdő széléig húzódnak. Róberttel beszélgetve megtudtuk, hét évig húsmarhákkal foglalkozott, két évvel ezelőtt azonban juhtartásra váltott.

Mivel a gazdálkodás mellett főállással is van, szeretett volna olyan kutyát, melynek birtokában éjjel-nappal biztonságban tudhatja a nyáját. Így került annak idején kapcsolatba a Kuvasz-Őr Programmal, melyen keresztül két kutyát – egy testvérpárt – kapott.

„A lassan két éves kutyáim két hónaposan kerültek a nyáj mellé, és gyorsan összeszoktak az állatokkal, de nemcsak velük, hanem a három gyermekemmel is nagyon jól elvannak.

Kicsit tartottam a fajtától, de a kutyák igencsak jámbornak bizonyultak: például azt is hagyják, ha az anyabirka odébb löki őket. Éppen ezért nem kizárt, hogy a tenyészszemlét követően befedeztetem valamelyiküket, hogy bővíthessem a létszámot” – magyarázta a gazda, akinek gazdasága közvetlen környezetében még nem fordult elő nagyragadozó, de tőle nem is annyira messze mind medve, mind pedig farkas járt már. Ahogy fogalmazott, szeretné megelőzni a bajt, ezért a lehetőségeihez mérten igyekszik felkészülni.

Segítenek, ahol csak tudnak

A többi közt ebben – a felkészülésben, a károk megelőzésében – igyekszik segédkezet nyújtani a gazdák számára a Kuvasz-Őr Programot támogató, egyszersmind a sajtókirándulást szervező WWF Magyarország is. A szervezet a 16 európai uniós tagországot lefedő Euro Large Carnivores LIFE pályázat útján törekszik a nagyragadozókkal történő együttélés megkönnyítésére partnerirodáikkal, civil szervezetekkel, kutatóintézetekkel együttműködve.

Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője elismerően nyilatkozott lapunknak a Kuvasz-Őr Programról, hiszen ahogy fogalmazott, nem sok ilyen jó, gyakorlatias kezdeményezése van a témában hazánkban. Az említett, egyébként 2022-ig tartó pályázat keretében amellett, hogy támogatják és népszerűsítik az effajta jó gyakorlatokat, törekszenek a témában érdekelt, ám jellemzően másképp gondolkodó érdekcsoportok megszólítására is.

Állattartókat, vadászokat, erdészeket, nemzeti parki kollégákat igyekszünk egy „fedél alá terelni”, s megadni a lehetőséget számukra, hogy beszélgethessenek a problémákról és a lehetséges megoldásokról. Az idei évre tervezett konferenciánknak és tanulmányutunknak a koronavírus-járvány keresztbe tett, éppen ezért váltottunk, és különböző kiadványok készítésére összpontosítottunk” – magyarázta a programvezető. Mint mondta, ezekben

több célcsoporthoz szólva foglaltak össze gyakran ismételt kérdéseket és hasznos tanácsokat medvékkel és farkasokkal kapcsolatban, illetve leírták azt is, mit kell tennie annak, aki túrázás során vagy kempingezéskor „futna össze” valamely nagyragadozóval.

Dr. Patkó László emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az adott területen illetékes nemzetipark-igazgatóságok is igyekszenek segíteni a gazdáknak a nagyragadozókkal szembeni felkészülésben – például villanypásztor térítésmentes kihelyezésével. „A villanypásztor és a nagytestű őrkutyák együttes alkalmazásával a nullára csökkenthető a ragadózók – ide sorolhatók a kóbor kutyák vagy éppen az aranysakál is – által okozott kártétel esélye” – tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Lehet, hogy a háziállatokat is be kell oltani a Covid-19 megfékezéséhez

A jövőben szükség lehet a háziállatok oltására a Covid-19 ellen a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében. A fertőzött állatok leölése helyett az oltást kellene választani.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

A széna korai etetésének előnyei és hátrányai

A választott tejelő borjak szénával való etetése egy olyan téma, mely a szakértők körében is gyakran vitatott kérdés. Kell-e etetni? És ha igen mikor, illetve milyen típusú takarmányt? Coleen Jones és Jud Heinrichs, a Penn State Egyetem Tejipari Továbbképző oktatói az „Újszülött borjú etetése” című átfogó művükben mérlegelik a témát.

Online workshop: Az Európai zöld megállapodás (Green Deal) és vállalkozásfejlesztés

Az “Európai zöld megállapodás (Green Deal) és vállalkozásfejlesztés: az európai piacban rejlő lehetőségek” témájú online workshop második alkalmára szóló regisztrációs lehetőség.

Kutyajóléti válságtól tartanak a britek

A járványidőszakban, a négy fal közt elmélkedve rengetegen döntenek úgy az Egyesült Királyságban, hogy itt az ideje, hogy beszerezzenek maguknak egy négylábú társat. A lelkesedés azonban gyakran hamar elillan, így egyre másra kerülnek utcára a jobb sorsra érdemes kutyák. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kulcs a hatékonyság

A növénytermesztők lettek 2020 nyertesei: a gabonaárak ötéves csúcson vannak, akárcsak a fehérje- és olajos növényeké, hangzott el a Takarékbank január 25-ei sajtótájékoztatóján, ahol ismertetették a Takarék AgrárTrend Indexének negyedik negyedéves kimutatását. Az előző negyedévi 30,5-ről 31,8-re emelkedett az index értéke.