Back to top

Kuvaszokkal védik jószágaikat a nagyragadozókkal szemben

Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, kezdenek visszatérni hazánk területeire a korábban eltűnt nagyragadozók – a medvék, farkasok és hiúzok. Noha e fajok a legritkább esetben támadnak emberre, a haszonállatok elejtésével károkat tudnak okozni a gazdáknak. Éppen ezért kulcsfontosságúak az esetleges támadásokra való felkészülést segítő kezdeményezések, melyek kiváló példája a Kuvasz-Őr Program.

Alig több mint egy órányi autózást követően jutottunk el a programot bemutató sajtókirándulás első állomására, a festői szépségű nógrádi dombok ölelésében fekvő Bér községbe, ahol Bak Attila és családja látott vendégül bennünket. Mint megtudtuk tőle, tősgyökeres debreceniként, mondhatni álmaikat követve költöztek a faluba alig egy esztendeje. „Noha párom és jómagam pedagógusok vagyunk, régi vágyunk volt, hogy egyszer önellátó gazdálkodásba vágjunk, s bár még csak az út elején vagyunk, idővel ebből szeretnénk megélni” – árulta el.

A család szívéhez leginkább az állattartás áll közel, ami a portát bejárva hamar egyértelművé vált számunkra: a telek egy elkerített részén belül körülbelül egy tucatnyi kecske, illetve birka időzött, akiket három kuvasz tartott szemmel, nem messze tőlük pedig tacskók csaholtak izgatottan. A program résztevőinek körében azonban vitathatatlanul a kutyakölykök örvendtek a legnagyobb népszerűségnek.

MMG - Kuvaszokkal védik jószágaikat a nagyragadozókkal szemben

 

Vissza az eredeti munkakörbe

Kiderült, a kutyák vendéglátónk fia, a 16 éves ifjabb Bak Attila szenvedélyének nyomán kezdtek sokasodni a ház körül. „Három éve vásároltam az első törpetacskómat, s szerettem volna mellé egy olyan kutyát is, aki ha szükséges, meg tudja őt védeni. Magyar fajtákban gondolkodtunk, és végül a kuvasz mellett döntöttünk. Nem sokkal azután, hogy megérkezett az új családtagunk, elkezdtünk kiállításokra járni vele, melyeken számos fajtagyőztesi címet sikerült elnyernünk, ezért elhatároztuk, hogy befedeztetjük őt. Idővel két új kutyát is szereztünk melléjük, hogy még nagyobb biztonsággal tudják őrizni nemcsak a szintén bővülő tacskóállományunkat, hanem a jószágainkat, és persze minket is” – mesélte.

Elmondta azt is, hogy bár a kuvaszok a honfoglalás óta jelen vannak a Kárpát-medencében, a pásztorkutyaként hasznosított fajtát a két világháborúban csaknem teljesen kiirtották. Éppen ezért tartja örvendetesnek, hogy a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület – melynek édesapjával ő maga is tagja – munkája nyomán évről évre növekszik a hazai állomány. Emellett rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy

egyre több kuvasz kerül vissza eredeti munkakörnyezetébe, hogy hűséges pásztorkutyaként szolgálhassa gazdáját a hazánkban egyre gyakrabban felbukkanó nagyragadozók és kóbor kutyák esetleges támadásaival szemben.

Ebben játszik kulcsszerepet a nap legfőbb apropóját adó Kuvasz-Őr Program elnevezésű kezdeményezés, melyet alapítója és vezetője, a vadgazdamérnök és kuvasztenyésztő Szép Ábrahám indított útjára 2016-ban. Lapunk kérdésére elmondta, ekkoriban több, nagyragadozókhoz köthető károkozás is felütötte fejét Magyarországon, s tekintve, hogy e téren nincs kompenzációs rendszer, úgy döntött, saját kuvaszait nyájak mellé kihelyezve igyekszik segítséget nyújtani a gazdálkodóknak.

Az ezt követő években a főképp Észak-Magyarországot felölelő programja révén 14 helyszínre összesen 26 kuvaszkölyök került ki. A szakember hangsúlyozta, hogy a kutyák három hónapos korukig – a bevésődési időszakban – kerülnek ki a nyájakhoz, hiszen oda kell szokniuk az őrzendő állatokhoz, s azokat családtagnak kell tekinteniük. Hozzátette: az időközben alapítvánnyá nőtt kezdeményezést a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület is támogatja, sőt tenyésztési programjának részeként tekint rá, ezért a kiskutyák az általuk javasolt tenyésztők útján kerülnek a leendő gazdikhoz.

Biztonságérzetet adnak

Így történt ez a pálosvörösmarti Kovács Gábor gazdálkodó és felesége, Molnár Edit esetében is; ők a Béren tett látogatásunkkor, a Bak családtól kaptak kuvaszkölyköt. A kecskéket tartó házaspár jó ideje kacérkodott a kutyatartás gondolatával, mígnem aztán kiderült – úgy három hónappal ezelőtt –, hogy a tanyájuktól nem messze medve járt. „Nagyon megijedtem. Egy hétig ki sem mertem tenni a lábam a házból, nemhogy a kecskéket kivinni a legelőkre, pláne, hogy szívesen időznek olyan bokros, nehezen belátható helyeken, ahol számítani lehetett a medve felbukkanására.

Körülbelül egy évvel ezelőtt olvastam a Kuvasz-Őr Programról, s ekkor már nem volt kérdéses, hogy felvegyük-e a kapcsolatot velük” – magyarázta Edit, aki olyan kiskutyára vágyott, akiből idővel igazi őrző-védő családtagot tudnak nevelni. Mint mondta, Szép Ábrahám meglátogatta őket, hogy lássa, alkalmasak-e a kutyatartásra, illetve azt is megállapította, hogy a terület nagysága miatt érdemes lenne két kuvaszt tartaniuk. Sokáig nem kellett győzködni őket, így tavasszal érkezik hozzájuk a második kölyök – a szuka Aga mellé egy kis kan.

A házaspár számára kiváló példával szolgált Fazekas Róbert gazdálkodó és két kutyája, akiket a Bértől északkeletre fekvő Bátonyterenyén látogattunk meg. Az itt található gazdaság 21 hektáron fekszik, s a terület több, egyenként 4-5 hektáros legelőkertre van osztva, melyek a környező dombok tetejéig, az ott kezdődő erdő széléig húzódnak. Róberttel beszélgetve megtudtuk, hét évig húsmarhákkal foglalkozott, két évvel ezelőtt azonban juhtartásra váltott.

Mivel a gazdálkodás mellett főállással is van, szeretett volna olyan kutyát, melynek birtokában éjjel-nappal biztonságban tudhatja a nyáját. Így került annak idején kapcsolatba a Kuvasz-Őr Programmal, melyen keresztül két kutyát – egy testvérpárt – kapott.

„A lassan két éves kutyáim két hónaposan kerültek a nyáj mellé, és gyorsan összeszoktak az állatokkal, de nemcsak velük, hanem a három gyermekemmel is nagyon jól elvannak.

Kicsit tartottam a fajtától, de a kutyák igencsak jámbornak bizonyultak: például azt is hagyják, ha az anyabirka odébb löki őket. Éppen ezért nem kizárt, hogy a tenyészszemlét követően befedeztetem valamelyiküket, hogy bővíthessem a létszámot” – magyarázta a gazda, akinek gazdasága közvetlen környezetében még nem fordult elő nagyragadozó, de tőle nem is annyira messze mind medve, mind pedig farkas járt már. Ahogy fogalmazott, szeretné megelőzni a bajt, ezért a lehetőségeihez mérten igyekszik felkészülni.

Segítenek, ahol csak tudnak

A többi közt ebben – a felkészülésben, a károk megelőzésében – igyekszik segédkezet nyújtani a gazdák számára a Kuvasz-Őr Programot támogató, egyszersmind a sajtókirándulást szervező WWF Magyarország is. A szervezet a 16 európai uniós tagországot lefedő Euro Large Carnivores LIFE pályázat útján törekszik a nagyragadozókkal történő együttélés megkönnyítésére partnerirodáikkal, civil szervezetekkel, kutatóintézetekkel együttműködve.

Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője elismerően nyilatkozott lapunknak a Kuvasz-Őr Programról, hiszen ahogy fogalmazott, nem sok ilyen jó, gyakorlatias kezdeményezése van a témában hazánkban. Az említett, egyébként 2022-ig tartó pályázat keretében amellett, hogy támogatják és népszerűsítik az effajta jó gyakorlatokat, törekszenek a témában érdekelt, ám jellemzően másképp gondolkodó érdekcsoportok megszólítására is.

Állattartókat, vadászokat, erdészeket, nemzeti parki kollégákat igyekszünk egy „fedél alá terelni”, s megadni a lehetőséget számukra, hogy beszélgethessenek a problémákról és a lehetséges megoldásokról. Az idei évre tervezett konferenciánknak és tanulmányutunknak a koronavírus-járvány keresztbe tett, éppen ezért váltottunk, és különböző kiadványok készítésére összpontosítottunk” – magyarázta a programvezető. Mint mondta, ezekben

több célcsoporthoz szólva foglaltak össze gyakran ismételt kérdéseket és hasznos tanácsokat medvékkel és farkasokkal kapcsolatban, illetve leírták azt is, mit kell tennie annak, aki túrázás során vagy kempingezéskor „futna össze” valamely nagyragadozóval.

Dr. Patkó László emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az adott területen illetékes nemzetipark-igazgatóságok is igyekszenek segíteni a gazdáknak a nagyragadozókkal szembeni felkészülésben – például villanypásztor térítésmentes kihelyezésével. „A villanypásztor és a nagytestű őrkutyák együttes alkalmazásával a nullára csökkenthető a ragadózók – ide sorolhatók a kóbor kutyák vagy éppen az aranysakál is – által okozott kártétel esélye” – tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Genomikai tenyészértékbecslés a magyartarka fajtában

A XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításon a húshasznosítású szarvasmarha kategórián belül 5 csoportban hirdettek fajtagyőztest. Ezek közül az egyes fajtákat értékelő bírók közösen választották ki a húshasznosítású nagydíjas egyedet, mely idén a magyartarka lett anyatehén ikerborjaival, a Derecske Petőfi Mezőgazdasági Kft. prezentálásában.

Növényeket telepítettek a súlyosan károsodott területre

Megkezdődött a természetvédelmi oltalom alatt álló növények visszatelepítése a Ráckevei Soroksári-Duna-ágon Szigetszentmiklósnál a korábban olajszennyeződéssel károsított területen – közölte Nagy István agrárminiszter.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.