Back to top

Kuvaszokkal védik jószágaikat a nagyragadozókkal szemben

Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, kezdenek visszatérni hazánk területeire a korábban eltűnt nagyragadozók – a medvék, farkasok és hiúzok. Noha e fajok a legritkább esetben támadnak emberre, a haszonállatok elejtésével károkat tudnak okozni a gazdáknak. Éppen ezért kulcsfontosságúak az esetleges támadásokra való felkészülést segítő kezdeményezések, melyek kiváló példája a Kuvasz-Őr Program.

Alig több mint egy órányi autózást követően jutottunk el a programot bemutató sajtókirándulás első állomására, a festői szépségű nógrádi dombok ölelésében fekvő Bér községbe, ahol Bak Attila és családja látott vendégül bennünket. Mint megtudtuk tőle, tősgyökeres debreceniként, mondhatni álmaikat követve költöztek a faluba alig egy esztendeje. „Noha párom és jómagam pedagógusok vagyunk, régi vágyunk volt, hogy egyszer önellátó gazdálkodásba vágjunk, s bár még csak az út elején vagyunk, idővel ebből szeretnénk megélni” – árulta el.

A család szívéhez leginkább az állattartás áll közel, ami a portát bejárva hamar egyértelművé vált számunkra: a telek egy elkerített részén belül körülbelül egy tucatnyi kecske, illetve birka időzött, akiket három kuvasz tartott szemmel, nem messze tőlük pedig tacskók csaholtak izgatottan. A program résztevőinek körében azonban vitathatatlanul a kutyakölykök örvendtek a legnagyobb népszerűségnek.

MMG - Kuvaszokkal védik jószágaikat a nagyragadozókkal szemben

 

Vissza az eredeti munkakörbe

Kiderült, a kutyák vendéglátónk fia, a 16 éves ifjabb Bak Attila szenvedélyének nyomán kezdtek sokasodni a ház körül. „Három éve vásároltam az első törpetacskómat, s szerettem volna mellé egy olyan kutyát is, aki ha szükséges, meg tudja őt védeni. Magyar fajtákban gondolkodtunk, és végül a kuvasz mellett döntöttünk. Nem sokkal azután, hogy megérkezett az új családtagunk, elkezdtünk kiállításokra járni vele, melyeken számos fajtagyőztesi címet sikerült elnyernünk, ezért elhatároztuk, hogy befedeztetjük őt. Idővel két új kutyát is szereztünk melléjük, hogy még nagyobb biztonsággal tudják őrizni nemcsak a szintén bővülő tacskóállományunkat, hanem a jószágainkat, és persze minket is” – mesélte.

Elmondta azt is, hogy bár a kuvaszok a honfoglalás óta jelen vannak a Kárpát-medencében, a pásztorkutyaként hasznosított fajtát a két világháborúban csaknem teljesen kiirtották. Éppen ezért tartja örvendetesnek, hogy a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület – melynek édesapjával ő maga is tagja – munkája nyomán évről évre növekszik a hazai állomány. Emellett rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy

egyre több kuvasz kerül vissza eredeti munkakörnyezetébe, hogy hűséges pásztorkutyaként szolgálhassa gazdáját a hazánkban egyre gyakrabban felbukkanó nagyragadozók és kóbor kutyák esetleges támadásaival szemben.

Ebben játszik kulcsszerepet a nap legfőbb apropóját adó Kuvasz-Őr Program elnevezésű kezdeményezés, melyet alapítója és vezetője, a vadgazdamérnök és kuvasztenyésztő Szép Ábrahám indított útjára 2016-ban. Lapunk kérdésére elmondta, ekkoriban több, nagyragadozókhoz köthető károkozás is felütötte fejét Magyarországon, s tekintve, hogy e téren nincs kompenzációs rendszer, úgy döntött, saját kuvaszait nyájak mellé kihelyezve igyekszik segítséget nyújtani a gazdálkodóknak.

Az ezt követő években a főképp Észak-Magyarországot felölelő programja révén 14 helyszínre összesen 26 kuvaszkölyök került ki. A szakember hangsúlyozta, hogy a kutyák három hónapos korukig – a bevésődési időszakban – kerülnek ki a nyájakhoz, hiszen oda kell szokniuk az őrzendő állatokhoz, s azokat családtagnak kell tekinteniük. Hozzátette: az időközben alapítvánnyá nőtt kezdeményezést a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület is támogatja, sőt tenyésztési programjának részeként tekint rá, ezért a kiskutyák az általuk javasolt tenyésztők útján kerülnek a leendő gazdikhoz.

Biztonságérzetet adnak

Így történt ez a pálosvörösmarti Kovács Gábor gazdálkodó és felesége, Molnár Edit esetében is; ők a Béren tett látogatásunkkor, a Bak családtól kaptak kuvaszkölyköt. A kecskéket tartó házaspár jó ideje kacérkodott a kutyatartás gondolatával, mígnem aztán kiderült – úgy három hónappal ezelőtt –, hogy a tanyájuktól nem messze medve járt. „Nagyon megijedtem. Egy hétig ki sem mertem tenni a lábam a házból, nemhogy a kecskéket kivinni a legelőkre, pláne, hogy szívesen időznek olyan bokros, nehezen belátható helyeken, ahol számítani lehetett a medve felbukkanására.

Körülbelül egy évvel ezelőtt olvastam a Kuvasz-Őr Programról, s ekkor már nem volt kérdéses, hogy felvegyük-e a kapcsolatot velük” – magyarázta Edit, aki olyan kiskutyára vágyott, akiből idővel igazi őrző-védő családtagot tudnak nevelni. Mint mondta, Szép Ábrahám meglátogatta őket, hogy lássa, alkalmasak-e a kutyatartásra, illetve azt is megállapította, hogy a terület nagysága miatt érdemes lenne két kuvaszt tartaniuk. Sokáig nem kellett győzködni őket, így tavasszal érkezik hozzájuk a második kölyök – a szuka Aga mellé egy kis kan.

A házaspár számára kiváló példával szolgált Fazekas Róbert gazdálkodó és két kutyája, akiket a Bértől északkeletre fekvő Bátonyterenyén látogattunk meg. Az itt található gazdaság 21 hektáron fekszik, s a terület több, egyenként 4-5 hektáros legelőkertre van osztva, melyek a környező dombok tetejéig, az ott kezdődő erdő széléig húzódnak. Róberttel beszélgetve megtudtuk, hét évig húsmarhákkal foglalkozott, két évvel ezelőtt azonban juhtartásra váltott.

Mivel a gazdálkodás mellett főállással is van, szeretett volna olyan kutyát, melynek birtokában éjjel-nappal biztonságban tudhatja a nyáját. Így került annak idején kapcsolatba a Kuvasz-Őr Programmal, melyen keresztül két kutyát – egy testvérpárt – kapott.

„A lassan két éves kutyáim két hónaposan kerültek a nyáj mellé, és gyorsan összeszoktak az állatokkal, de nemcsak velük, hanem a három gyermekemmel is nagyon jól elvannak.

Kicsit tartottam a fajtától, de a kutyák igencsak jámbornak bizonyultak: például azt is hagyják, ha az anyabirka odébb löki őket. Éppen ezért nem kizárt, hogy a tenyészszemlét követően befedeztetem valamelyiküket, hogy bővíthessem a létszámot” – magyarázta a gazda, akinek gazdasága közvetlen környezetében még nem fordult elő nagyragadozó, de tőle nem is annyira messze mind medve, mind pedig farkas járt már. Ahogy fogalmazott, szeretné megelőzni a bajt, ezért a lehetőségeihez mérten igyekszik felkészülni.

Segítenek, ahol csak tudnak

A többi közt ebben – a felkészülésben, a károk megelőzésében – igyekszik segédkezet nyújtani a gazdák számára a Kuvasz-Őr Programot támogató, egyszersmind a sajtókirándulást szervező WWF Magyarország is. A szervezet a 16 európai uniós tagországot lefedő Euro Large Carnivores LIFE pályázat útján törekszik a nagyragadozókkal történő együttélés megkönnyítésére partnerirodáikkal, civil szervezetekkel, kutatóintézetekkel együttműködve.

Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője elismerően nyilatkozott lapunknak a Kuvasz-Őr Programról, hiszen ahogy fogalmazott, nem sok ilyen jó, gyakorlatias kezdeményezése van a témában hazánkban. Az említett, egyébként 2022-ig tartó pályázat keretében amellett, hogy támogatják és népszerűsítik az effajta jó gyakorlatokat, törekszenek a témában érdekelt, ám jellemzően másképp gondolkodó érdekcsoportok megszólítására is.

Állattartókat, vadászokat, erdészeket, nemzeti parki kollégákat igyekszünk egy „fedél alá terelni”, s megadni a lehetőséget számukra, hogy beszélgethessenek a problémákról és a lehetséges megoldásokról. Az idei évre tervezett konferenciánknak és tanulmányutunknak a koronavírus-járvány keresztbe tett, éppen ezért váltottunk, és különböző kiadványok készítésére összpontosítottunk” – magyarázta a programvezető. Mint mondta, ezekben

több célcsoporthoz szólva foglaltak össze gyakran ismételt kérdéseket és hasznos tanácsokat medvékkel és farkasokkal kapcsolatban, illetve leírták azt is, mit kell tennie annak, aki túrázás során vagy kempingezéskor „futna össze” valamely nagyragadozóval.

Dr. Patkó László emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az adott területen illetékes nemzetipark-igazgatóságok is igyekszenek segíteni a gazdáknak a nagyragadozókkal szembeni felkészülésben – például villanypásztor térítésmentes kihelyezésével. „A villanypásztor és a nagytestű őrkutyák együttes alkalmazásával a nullára csökkenthető a ragadózók – ide sorolhatók a kóbor kutyák vagy éppen az aranysakál is – által okozott kártétel esélye” – tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy hosszú folyamat eredménye

A Bold Agro Mezőgazdasági Kft. Magyarország egyik leghatékonyabb sertéstenyésztő, valamint növény- és gyümölcstermesztő agrárvállalkozása, mely immár 30 éve elkötelezett a hatékony és felelős mezőgazdasági termelés mellett. Mivel a vállalkozás több ágazatban is érdekelt, ezért nem könnyű a generációváltás, de a Szabó család megfelelő megoldást talált minderre.

Üzleti és mezőgazdasági ismereteket tanulnak a gazdálkodó hölgyek

Elindult a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat által kezdeményezett és a Magyar Női Unió szervezésében megvalósuló „TalentA Magyarorország-2021 Oktatási és támogatási program”, amely 24 női gazdálkodónak nyújt lehetőséget vezetői készségeik, üzleti és mezgazdasági ismereteik fejlesztésére.

Befogták a Bükkben kóborló szervált

Az elmúlt napokban több helyen is megjelent a hír, miszerint szervált láttak - sőt, videóztak - a Bükkben. Az Afrikában őshonos macskaféle viselkedéséből is látszott, hogy korábban fogságban tartották, ahonnan vagy megszökött, vagy szabadon engedték.

Erdősítéssel kompenzálják a fenntarthatósági expó karbonlábnyomát

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó megfelel majd a Zöld rendezvény minősítési feltételrendszernek; az ötletgazdák, a KÖVET Egyesület és a Kék Bolygó Alapítvány a rendezvény karbon és ökológiai lábnyomát is kiszámolja, az ellentételezéshez szükséges erdősítési szükségletre pedig javaslatot tesz - közölte a két nonprofit szervezet az MTI-vel szerdán.

Immunerősítés kutyáknak

A hideg, nyirkos idő négylábú barátainkat ugyanúgy megviseli, ahogyan minket, embereket. Számukra is jól jön egy kis extra támogatás ilyenkor, különösképpen azért, mert az időjárási viszontagságokon túl is jócskán kijut nekik a kellemetlen behatásokból: kórokozók, vegyszerek, gyógyszerek, sugárzás, stressz, stb.

Nincs megoldás az aranysakál ellen

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Növeljük a zöldfelületet

A globális fölmelegedés összetett folyamat, nem lehet leegyszerűsíteni, azonban ok-okozati összefüggések következtében képes módosítani a növényi életjelenségeket. A természeti törvények értelmében általános jellegű, de különbözőképpen hat a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti növényekre, közvetlen a hatása az időjárásra, a növények stresszállapotára, valamint az emberek, állatok környezetére.

Újabb megyékben jelent meg a madárinfluenza: 34 ezer állatot ölnek le

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfiállományokban szerdán - közölte a Nébih az MTI-vel.

A kistermelők integrálása az értékláncokba

A korai átalakulási folyamat gazdasági összeomlása súlyosan érintette a kelet-európai és közép-ázsiai (EECA) országok élelmiszer-ellátási kapcsolatait.

Légylárvák állítják elő a trágyát

A fekete katonalégy (Hermetia illucens) egyáltalán nem válogatós, gyakorlatilag minden szerves anyagot elfogyaszt, az ürüléket is.