Back to top

Mit tegyen a méhész, ha jön a külföldi méz?

A méhészek nem értenek egyet a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének nem rég megjelent nyilatkozatával, miszerint hamarosan elfogy idehaza a méztartalék. A kereskedők persze a saját tartalékaik hamarosan várható kifogyásáról tájékoztattak. De vajon mit tehetünk, mi méhészek, ha olcsó importmézek kerülnek a hazai polcokra?

Egészen rendkívüli helyzet az idei, hiszen eddig alig importáltunk mézet, mert termett annyi, hogy nem csak, hogy jutott a hazai asztalokra, de a magyar méztermés jelentős része külföldön kelt el.

Ettől függetlenül a magyar méhészek elég mézet tartalékoltak ahhoz, hogy képesek lesznek ellátni a hazai vásárlókat a következő méhészeti szezonig. Más kérdés, hogy ebből a tartalékolt mézből a kereskedőknek mennyit fognak átadni tovább értékesítésre. Ez természetesen ár kérdése is. Egyelőre a kereskedők nem hajlandók megfizetni azt a nagykereskedelmi árat, melyet a méhészek a jelen körülmények között méltányosnak találnak.

Mindenesetre egy ilyen bejelentésnek cselekvésre kell indítania a magyar méhészeket. Hiszen ez nem csak rövid-, de közép- vagy hosszútávon is gyengítheti a pozíciónkat.

A magyar méhészek meglátásom szerint reálisan a következőkért lobbizhatnak illetve ezeket tehetik:

(E cikk megírása után és publikálása előtt, megjelent az OMME - Országos Magyar Méhészeti Egyesület - nyilatkozata is erről, mely hozzávetőlegesen hasonló pontokat tartalmaz, bár vannak apró különbségek a részleteket illetően.)

1. Elérjük azt, hogy állandósuljon és ne csak időszakos vagy próbaszerű legyen a behozott mézek minőségi ellenőrzése, nyomonkövetése (a boltokban, a határon) különösen az Európán kívüli mézeket illetően.

2. A méz címkéjén legyen jól láthatóan (nemzeti színekkel) feltüntetve a származási ország, amennyiben a méz egy országból származik, hasonló módon, ahogy a húsoknál sikerült ezt megoldani.

A kevert származású mézeknél pedig ne lehessen használni a nemzeti színeket, mivel az arányok között elenyésző lehet az egyes országok méze.

A törvénytervezetet fontos alaposan átgondolni, mert például az arányos feltüntetésre való francia, portugál tervezeteket az EU elutasította, valószínűleg nekünk sem engedné.

3. A magyar méz folyamatos promóciója idehaza hatékony eszközökkel minden lehetséges csatornán: egy fő állású marketinges kolléga alkalmazása.

4. Lobbizás uniós szinten: a nemzeti egyesületek közösen alkalmazzanak lobbista munkatársat vagy munkatársakat, akik folyamatosan tartják a kapcsolatot az uniós döntéshozókkal, médiával, a méhészek problémáit napirendben tartják.

Mind a négy pontnak vannak előzményei, tehát vannak már tapasztalatok, melyekből tanulni lehet. Most csak a 2. és 4. pontot szeretném az érthetőség kedvéért kicsit részletesebben kifejteni.

Mézeshorók konténerben
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/10

A származás feltüntetése a méz címkéjén már az Európai Uniós csatlakozásunk óta problémát jelent, hiszen a mézes üvegen a jelenlegi közösségi szabályozás szerint, ha a mézek keverékét tartalmazza, csak annyit kell feltüntetni, hogy a méz EU vagy/és nem EU tagországokból származik.

Egyrészt ez abszurdum, hiszen vásárlóként semmi lényegeset nem tudunk meg belőle, másrészt olyan nagyvonalúság, mely egyedül azoknak a kiszerelőknek kedvez, akik esetleg nem is szeretnék feltüntetni, hogy a mézet például olyan távolkeleti országból szerezték be, ahol híresen jó hamísított mézeket állítanak elő.

A méz címkézése persze eddig idehaza nem volt jelentős probléma. Főleg azért szerettük volna elérni, hogy uniós szinten változzék a mézrendelet és a méz származásának feltüntetésére vonatkozó szabályrendszer, mert azt gondoljuk, hogy a magyar méz határozottan jó hírnévnek örvend és a korrekt címkézés csak jót hozhat nekünk a külföldi polcokon. Egy új, alaposabb mézrendelettel egyúttal kiszoríthatjuk az európai polcokról a már említett pancsolmányokat, gyantaszűrt mézeket.

Sajnos ezt nem sikerült elérni 2004 óta. Be kell látnunk, hogy európai szinten nincs érdekvédelme vagy lobbi ereje a méhészeknek.

Emlékezzünk, már csak annak is mekkora hírértéke volt, hogy három évvel ezelőtt Erdős Norbert európai parlamenti képviselőnek sikerült bevinnie végre Brüsszelbe a méhészek problémáját. Elgondolkodtató, hogy 17 év alatt csak egyszer tárgyalták ki alaposabban a mézrendelet problémáit és végre a mézjelentést elfogadták. Bár ennek még semmi hasznát nem látjuk jelen pillanatban és döbbenettel szemléljük, hogy júniusban a bizottság elégségesnek találta az eddigi szabályozást, vagyis elutasította. (A dokumentum erről itt található angol nyelven.)

Az egyes nemzeti méhész érdekképviseleteknek nagyon lassan, de leesik a tantusz: a származás feltüntetésének problémáját először saját országukban kell megoldaniuk:

Máltán, Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Horvátországban a nemzeti előírások már évek óta kötelezővé teszik a mézcímkén a származás feltüntetését.

Ahogy azt már említettem, az újabb, százalékos, illetve részletezett jelölést előíró francia, spanyol és portugál törvénytervezeteket az EU nem engedélyezte. A német agrárminiszter pedig épp a napokban utasította el a német méhészek megkeresését a származás pontos feltüntetésével kapcsolatban. Ennél mi talán jobb helyzetben vagyunk, és reméljük a mi agrárminiszterünk nyitottan fogadja majd, amennyiben az érdekképviseletünk megkeresi ezzel kapcsolatban.

A 4. pont közvetlenül abból következik, hogy beláttuk a méhészek uniós szinten nem tudják az érdekeiket képviselni.

Persze ne legyünk teljesen elégedetlenek, hiszen a neonikotinoidok betiltása egyrészt azt mutatja, hogy nem teljesen hatástalan a méhészek befolyása a politikusokra, bár ez nem egészen a méhészeknek köszönhető, hiszen a neonikotinoidok esetében más környezetvédő szervezetek is bekapcsolódtak. Ezenkívül pedig a méhpusztulások problémája elég nagy sajtó nyilvánosságot kapott.

Óriási előrelépés lenne, ha a méhészek végre folyamatos lobbitevékenységbe kezdenének uniós szinten.

Konkrétan: a nemzeti egyesületeknek közösen legalább egy méhész „lobbistát”, „politikus látogatót” kellene fő állásban megfizetnie, aki folyamatosan járná a a döntéshozók házatáját, uniós bizottságok munkájában venne részt, amikor ez lehetséges; folyamatosan tartaná a kapcsolatot a médiával, vagy akár tüntetéseket koordinálna.

Vagyis eljött az ideje, hogy a méhészek napi kapcsolatot ápoljanak a döntéshozás kulcsszereplőivel, a sajtóval és a problémáikat „melegen” tartsák.

Még egyszer: az hogy 17 év alatt legfeljebb csak néhányszor, komolyan pedig csak egyszer került terítékre a méhészek egyik alapvető problémája, ráadásul azt elutasították, azt mutatja, hogy erre nagyon nagy szükség lenne.

Erre a méhészek egészen biztosan szívesen adnának fejenként egy eurót évente, ahogy még uniós tagságunk kezdetén az OMME egyszer már javasolta az európai méhészegyesületek vezetőinek.

A szerző további cikkei a témában: 

Mérföldkő a mézrendeletben?

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A világ méztermelése és az uniós mézimport

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

KAP – Egyre kevésbé lesz közös és agrár

A Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója, Mezei Dávid az EU közös agrárpolitika (KAP) kilátásait részletezte. A szakember úgy véli, hosszú távon a jelenlegi folyamatok akár a Közös Agrárpolitika megszűnéséhez is vezethetnek, hiszen egyre több hatáskör kerül vissza a tagállamokhoz.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Javaslatok az erdők védelméért

Az erdők védelme és a fenntartható erőgazdálkodás kialakítása kulcsfontosságú része az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. Az Európai Parlament az elmúlt héten több javaslatot is elfogadott az erdőírtás megfékezésére.

Szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Nagy-Britannia és Japán

Szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Japánnal a brit kormány. A londoni külkereskedelmi minisztérium ismertetése szerint az egyezmény alapján a japán piacra irányuló brit export 99 százaléka vámmentes lesz.

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Uniós agrárpolitikai reform 2022 után

Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.