Back to top

Mit tegyen a méhész, ha jön a külföldi méz?

A méhészek nem értenek egyet a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének nem rég megjelent nyilatkozatával, miszerint hamarosan elfogy idehaza a méztartalék. A kereskedők persze a saját tartalékaik hamarosan várható kifogyásáról tájékoztattak. De vajon mit tehetünk, mi méhészek, ha olcsó importmézek kerülnek a hazai polcokra?

Egészen rendkívüli helyzet az idei, hiszen eddig alig importáltunk mézet, mert termett annyi, hogy nem csak, hogy jutott a hazai asztalokra, de a magyar méztermés jelentős része külföldön kelt el.

Ettől függetlenül a magyar méhészek elég mézet tartalékoltak ahhoz, hogy képesek lesznek ellátni a hazai vásárlókat a következő méhészeti szezonig. Más kérdés, hogy ebből a tartalékolt mézből a kereskedőknek mennyit fognak átadni tovább értékesítésre. Ez természetesen ár kérdése is. Egyelőre a kereskedők nem hajlandók megfizetni azt a nagykereskedelmi árat, melyet a méhészek a jelen körülmények között méltányosnak találnak.

Mindenesetre egy ilyen bejelentésnek cselekvésre kell indítania a magyar méhészeket. Hiszen ez nem csak rövid-, de közép- vagy hosszútávon is gyengítheti a pozíciónkat.

A magyar méhészek meglátásom szerint reálisan a következőkért lobbizhatnak illetve ezeket tehetik:

(E cikk megírása után és publikálása előtt, megjelent az OMME - Országos Magyar Méhészeti Egyesület - nyilatkozata is erről, mely hozzávetőlegesen hasonló pontokat tartalmaz, bár vannak apró különbségek a részleteket illetően.)

1. Elérjük azt, hogy állandósuljon és ne csak időszakos vagy próbaszerű legyen a behozott mézek minőségi ellenőrzése, nyomonkövetése (a boltokban, a határon) különösen az Európán kívüli mézeket illetően.

2. A méz címkéjén legyen jól láthatóan (nemzeti színekkel) feltüntetve a származási ország, amennyiben a méz egy országból származik, hasonló módon, ahogy a húsoknál sikerült ezt megoldani.

A kevert származású mézeknél pedig ne lehessen használni a nemzeti színeket, mivel az arányok között elenyésző lehet az egyes országok méze.

A törvénytervezetet fontos alaposan átgondolni, mert például az arányos feltüntetésre való francia, portugál tervezeteket az EU elutasította, valószínűleg nekünk sem engedné.

3. A magyar méz folyamatos promóciója idehaza hatékony eszközökkel minden lehetséges csatornán: egy fő állású marketinges kolléga alkalmazása.

4. Lobbizás uniós szinten: a nemzeti egyesületek közösen alkalmazzanak lobbista munkatársat vagy munkatársakat, akik folyamatosan tartják a kapcsolatot az uniós döntéshozókkal, médiával, a méhészek problémáit napirendben tartják.

Mind a négy pontnak vannak előzményei, tehát vannak már tapasztalatok, melyekből tanulni lehet. Most csak a 2. és 4. pontot szeretném az érthetőség kedvéért kicsit részletesebben kifejteni.

Mézeshorók konténerben
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/10

A származás feltüntetése a méz címkéjén már az Európai Uniós csatlakozásunk óta problémát jelent, hiszen a mézes üvegen a jelenlegi közösségi szabályozás szerint, ha a mézek keverékét tartalmazza, csak annyit kell feltüntetni, hogy a méz EU vagy/és nem EU tagországokból származik.

Egyrészt ez abszurdum, hiszen vásárlóként semmi lényegeset nem tudunk meg belőle, másrészt olyan nagyvonalúság, mely egyedül azoknak a kiszerelőknek kedvez, akik esetleg nem is szeretnék feltüntetni, hogy a mézet például olyan távolkeleti országból szerezték be, ahol híresen jó hamísított mézeket állítanak elő.

A méz címkézése persze eddig idehaza nem volt jelentős probléma. Főleg azért szerettük volna elérni, hogy uniós szinten változzék a mézrendelet és a méz származásának feltüntetésére vonatkozó szabályrendszer, mert azt gondoljuk, hogy a magyar méz határozottan jó hírnévnek örvend és a korrekt címkézés csak jót hozhat nekünk a külföldi polcokon. Egy új, alaposabb mézrendelettel egyúttal kiszoríthatjuk az európai polcokról a már említett pancsolmányokat, gyantaszűrt mézeket.

Sajnos ezt nem sikerült elérni 2004 óta. Be kell látnunk, hogy európai szinten nincs érdekvédelme vagy lobbi ereje a méhészeknek.

Emlékezzünk, már csak annak is mekkora hírértéke volt, hogy három évvel ezelőtt Erdős Norbert európai parlamenti képviselőnek sikerült bevinnie végre Brüsszelbe a méhészek problémáját. Elgondolkodtató, hogy 17 év alatt csak egyszer tárgyalták ki alaposabban a mézrendelet problémáit és végre a mézjelentést elfogadták. Bár ennek még semmi hasznát nem látjuk jelen pillanatban és döbbenettel szemléljük, hogy júniusban a bizottság elégségesnek találta az eddigi szabályozást, vagyis elutasította. (A dokumentum erről itt található angol nyelven.)

Az egyes nemzeti méhész érdekképviseleteknek nagyon lassan, de leesik a tantusz: a származás feltüntetésének problémáját először saját országukban kell megoldaniuk:

Máltán, Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Horvátországban a nemzeti előírások már évek óta kötelezővé teszik a mézcímkén a származás feltüntetését.

Ahogy azt már említettem, az újabb, százalékos, illetve részletezett jelölést előíró francia, spanyol és portugál törvénytervezeteket az EU nem engedélyezte. A német agrárminiszter pedig épp a napokban utasította el a német méhészek megkeresését a származás pontos feltüntetésével kapcsolatban. Ennél mi talán jobb helyzetben vagyunk, és reméljük a mi agrárminiszterünk nyitottan fogadja majd, amennyiben az érdekképviseletünk megkeresi ezzel kapcsolatban.

A 4. pont közvetlenül abból következik, hogy beláttuk a méhészek uniós szinten nem tudják az érdekeiket képviselni.

Persze ne legyünk teljesen elégedetlenek, hiszen a neonikotinoidok betiltása egyrészt azt mutatja, hogy nem teljesen hatástalan a méhészek befolyása a politikusokra, bár ez nem egészen a méhészeknek köszönhető, hiszen a neonikotinoidok esetében más környezetvédő szervezetek is bekapcsolódtak. Ezenkívül pedig a méhpusztulások problémája elég nagy sajtó nyilvánosságot kapott.

Óriási előrelépés lenne, ha a méhészek végre folyamatos lobbitevékenységbe kezdenének uniós szinten.

Konkrétan: a nemzeti egyesületeknek közösen legalább egy méhész „lobbistát”, „politikus látogatót” kellene fő állásban megfizetnie, aki folyamatosan járná a a döntéshozók házatáját, uniós bizottságok munkájában venne részt, amikor ez lehetséges; folyamatosan tartaná a kapcsolatot a médiával, vagy akár tüntetéseket koordinálna.

Vagyis eljött az ideje, hogy a méhészek napi kapcsolatot ápoljanak a döntéshozás kulcsszereplőivel, a sajtóval és a problémáikat „melegen” tartsák.

Még egyszer: az hogy 17 év alatt legfeljebb csak néhányszor, komolyan pedig csak egyszer került terítékre a méhészek egyik alapvető problémája, ráadásul azt elutasították, azt mutatja, hogy erre nagyon nagy szükség lenne.

Erre a méhészek egészen biztosan szívesen adnának fejenként egy eurót évente, ahogy még uniós tagságunk kezdetén az OMME egyszer már javasolta az európai méhészegyesületek vezetőinek.

A szerző további cikkei a témában: 

Mérföldkő a mézrendeletben?

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A világ méztermelése és az uniós mézimport

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.

Csaknem 200 millióból fejlesztette egyik kiskereskedelmi egységét a Mecsek Füszért Pécsen

Csaknem 200 millió forintos ráfordítással korszerűsítette a Coop üzletlánc Pécs belvárosában, a Konzum Áruház földszintjén lévő egységét a Mecsek Füszért Zrt. (MF Zrt.) - közölte Nagy Lajosné, a társaság vezérigazgatója kedden a szupermarket sajtónyilvános bemutató eseményén.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.