Back to top

Mit tegyen a méhész, ha jön a külföldi méz?

A méhészek nem értenek egyet a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének nem rég megjelent nyilatkozatával, miszerint hamarosan elfogy idehaza a méztartalék. A kereskedők persze a saját tartalékaik hamarosan várható kifogyásáról tájékoztattak. De vajon mit tehetünk, mi méhészek, ha olcsó importmézek kerülnek a hazai polcokra?

Egészen rendkívüli helyzet az idei, hiszen eddig alig importáltunk mézet, mert termett annyi, hogy nem csak, hogy jutott a hazai asztalokra, de a magyar méztermés jelentős része külföldön kelt el.

Ettől függetlenül a magyar méhészek elég mézet tartalékoltak ahhoz, hogy képesek lesznek ellátni a hazai vásárlókat a következő méhészeti szezonig. Más kérdés, hogy ebből a tartalékolt mézből a kereskedőknek mennyit fognak átadni tovább értékesítésre. Ez természetesen ár kérdése is. Egyelőre a kereskedők nem hajlandók megfizetni azt a nagykereskedelmi árat, melyet a méhészek a jelen körülmények között méltányosnak találnak.

Mindenesetre egy ilyen bejelentésnek cselekvésre kell indítania a magyar méhészeket. Hiszen ez nem csak rövid-, de közép- vagy hosszútávon is gyengítheti a pozíciónkat.

A magyar méhészek meglátásom szerint reálisan a következőkért lobbizhatnak illetve ezeket tehetik:

(E cikk megírása után és publikálása előtt, megjelent az OMME - Országos Magyar Méhészeti Egyesület - nyilatkozata is erről, mely hozzávetőlegesen hasonló pontokat tartalmaz, bár vannak apró különbségek a részleteket illetően.)

1. Elérjük azt, hogy állandósuljon és ne csak időszakos vagy próbaszerű legyen a behozott mézek minőségi ellenőrzése, nyomonkövetése (a boltokban, a határon) különösen az Európán kívüli mézeket illetően.

2. A méz címkéjén legyen jól láthatóan (nemzeti színekkel) feltüntetve a származási ország, amennyiben a méz egy országból származik, hasonló módon, ahogy a húsoknál sikerült ezt megoldani.

A kevert származású mézeknél pedig ne lehessen használni a nemzeti színeket, mivel az arányok között elenyésző lehet az egyes országok méze.

A törvénytervezetet fontos alaposan átgondolni, mert például az arányos feltüntetésre való francia, portugál tervezeteket az EU elutasította, valószínűleg nekünk sem engedné.

3. A magyar méz folyamatos promóciója idehaza hatékony eszközökkel minden lehetséges csatornán: egy fő állású marketinges kolléga alkalmazása.

4. Lobbizás uniós szinten: a nemzeti egyesületek közösen alkalmazzanak lobbista munkatársat vagy munkatársakat, akik folyamatosan tartják a kapcsolatot az uniós döntéshozókkal, médiával, a méhészek problémáit napirendben tartják.

Mind a négy pontnak vannak előzményei, tehát vannak már tapasztalatok, melyekből tanulni lehet. Most csak a 2. és 4. pontot szeretném az érthetőség kedvéért kicsit részletesebben kifejteni.

Mézeshorók konténerben
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/10

A származás feltüntetése a méz címkéjén már az Európai Uniós csatlakozásunk óta problémát jelent, hiszen a mézes üvegen a jelenlegi közösségi szabályozás szerint, ha a mézek keverékét tartalmazza, csak annyit kell feltüntetni, hogy a méz EU vagy/és nem EU tagországokból származik.

Egyrészt ez abszurdum, hiszen vásárlóként semmi lényegeset nem tudunk meg belőle, másrészt olyan nagyvonalúság, mely egyedül azoknak a kiszerelőknek kedvez, akik esetleg nem is szeretnék feltüntetni, hogy a mézet például olyan távolkeleti országból szerezték be, ahol híresen jó hamísított mézeket állítanak elő.

A méz címkézése persze eddig idehaza nem volt jelentős probléma. Főleg azért szerettük volna elérni, hogy uniós szinten változzék a mézrendelet és a méz származásának feltüntetésére vonatkozó szabályrendszer, mert azt gondoljuk, hogy a magyar méz határozottan jó hírnévnek örvend és a korrekt címkézés csak jót hozhat nekünk a külföldi polcokon. Egy új, alaposabb mézrendelettel egyúttal kiszoríthatjuk az európai polcokról a már említett pancsolmányokat, gyantaszűrt mézeket.

Sajnos ezt nem sikerült elérni 2004 óta. Be kell látnunk, hogy európai szinten nincs érdekvédelme vagy lobbi ereje a méhészeknek.

Emlékezzünk, már csak annak is mekkora hírértéke volt, hogy három évvel ezelőtt Erdős Norbert európai parlamenti képviselőnek sikerült bevinnie végre Brüsszelbe a méhészek problémáját. Elgondolkodtató, hogy 17 év alatt csak egyszer tárgyalták ki alaposabban a mézrendelet problémáit és végre a mézjelentést elfogadták. Bár ennek még semmi hasznát nem látjuk jelen pillanatban és döbbenettel szemléljük, hogy júniusban a bizottság elégségesnek találta az eddigi szabályozást, vagyis elutasította. (A dokumentum erről itt található angol nyelven.)

Az egyes nemzeti méhész érdekképviseleteknek nagyon lassan, de leesik a tantusz: a származás feltüntetésének problémáját először saját országukban kell megoldaniuk:

Máltán, Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Horvátországban a nemzeti előírások már évek óta kötelezővé teszik a mézcímkén a származás feltüntetését.

Ahogy azt már említettem, az újabb, százalékos, illetve részletezett jelölést előíró francia, spanyol és portugál törvénytervezeteket az EU nem engedélyezte. A német agrárminiszter pedig épp a napokban utasította el a német méhészek megkeresését a származás pontos feltüntetésével kapcsolatban. Ennél mi talán jobb helyzetben vagyunk, és reméljük a mi agrárminiszterünk nyitottan fogadja majd, amennyiben az érdekképviseletünk megkeresi ezzel kapcsolatban.

A 4. pont közvetlenül abból következik, hogy beláttuk a méhészek uniós szinten nem tudják az érdekeiket képviselni.

Persze ne legyünk teljesen elégedetlenek, hiszen a neonikotinoidok betiltása egyrészt azt mutatja, hogy nem teljesen hatástalan a méhészek befolyása a politikusokra, bár ez nem egészen a méhészeknek köszönhető, hiszen a neonikotinoidok esetében más környezetvédő szervezetek is bekapcsolódtak. Ezenkívül pedig a méhpusztulások problémája elég nagy sajtó nyilvánosságot kapott.

Óriási előrelépés lenne, ha a méhészek végre folyamatos lobbitevékenységbe kezdenének uniós szinten.

Konkrétan: a nemzeti egyesületeknek közösen legalább egy méhész „lobbistát”, „politikus látogatót” kellene fő állásban megfizetnie, aki folyamatosan járná a a döntéshozók házatáját, uniós bizottságok munkájában venne részt, amikor ez lehetséges; folyamatosan tartaná a kapcsolatot a médiával, vagy akár tüntetéseket koordinálna.

Vagyis eljött az ideje, hogy a méhészek napi kapcsolatot ápoljanak a döntéshozás kulcsszereplőivel, a sajtóval és a problémáikat „melegen” tartsák.

Még egyszer: az hogy 17 év alatt legfeljebb csak néhányszor, komolyan pedig csak egyszer került terítékre a méhészek egyik alapvető problémája, ráadásul azt elutasították, azt mutatja, hogy erre nagyon nagy szükség lenne.

Erre a méhészek egészen biztosan szívesen adnának fejenként egy eurót évente, ahogy még uniós tagságunk kezdetén az OMME egyszer már javasolta az európai méhészegyesületek vezetőinek.

A szerző további cikkei a témában: 

Mérföldkő a mézrendeletben?

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A világ méztermelése és az uniós mézimport

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

A lezárások miatt összeomolhat a bécsi nagybani piac

Bizonyos termékek kereslete 70-80 százalékkal visszaesett, mivel a nagykereskedelmi szolgáltatók többsége beszállítóként a helyi szállodaiparban és közétkeztetésben is érdekelt, megrendeléseik nagy részét elvesztették.

Kína tejpiaca – a feneketlen hordó esete

Csak rövid időre rázta meg a koronavírus-válság a kínai tejtermék-piacot, újra rohamosan növekszik a fogyasztás. Sőt, olyan mennyiségre van igény, amelyet a helyi termesztés felfoghatatlan időn belül nem lesz képes fedezni. Veszik tehát külföldről a tejet, tejport, vajat, sajtot… Az exportőr országok mindeközben igyekeznek jól helyezkedni és szerződésekkel bebiztosítani a pozícióikat.

Nemzetközi borválogatást vezet be a Spar

A Spar bejelentése szerint nemzetközi borválogatást vezet be Shandong tartományi üzleteiben Kínában. A vállalat borszakértői jelenleg öt borkülönlegességet forgalmaznak Olaszországban és Franciaországban. Amikor pedig elérkezettnek látják az időt, az ország más résziben is bővíteni szeretnék borkínálatukat.

Új kapuk nyíltak a magyar termékek előtt

Noha a koronavírus-járvány okozta helyzet nem feltétlen szolgál a pozitív gondolatok táptalajául, a biztonságos, minőségi alapanyagokból készült magyar élelmiszereknek kétségtelenül kedvező közeget teremtett. Ugyanakkor az már kérdéses, hogy vajon az észérvek vagy inkább az érzelmek vezérlik a fogyasztókat, miközben leemelik a hazai termékeket a polcról.

Fajtára szabott megoldások a csemegekukorica-termesztésben

A járványveszélyre való tekintettel online rendezte meg a Bayer a 2020-as csemegekukorica szezont lezáró kerekasztal-beszélgetését. „Táblára szabott megoldások csemegekukoricában” című kerekasztal-beszélgetésük teljes szakmai tartalmát áthelyezték a digitális térbe.

Válságos helyzetbe került a magyar pulykaágazat

A pulykaágazat árbevétele az idén 10-15 százalékkal csökken egyebek mellett a termelői árak mérséklődése miatt; az ágazat átlagos éves termelési értéke élőállatból 36-40 milliárd forint, feldolgozott termékekből pedig 70-80 milliárd forint - közölte a Magyar Pulykaszövetség elnöke az MTI-vel.

Az EU kereskedelmi stratégiájának növelnie kell az uniós gazdaság versenyképességét

Az Európai Unió kereskedelmi stratégiájának növelnie kell az uniós gazdaság versenyképességét, minőségi munkahelyeket kell teremtenie, meg kell védenie a munkavállalókat, és fenntartható gazdasági növekedést kell generálnia - áll az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálatáról elfogadott állásfoglalásban.