Back to top

A méhecskehotel-építés buktatói, avagy hogyan ne állítsunk méhcsapdát puszta jó szándékból

Ha rosszul rakjuk össze a darázsgarázsnak is nevezett méhecskehotelt, azzal nemcsak az a baj, hogy felesleges munkát végzünk, de árthatunk is a beporzó rovaroknak, akiknek éppen, hogy segíteni akartunk az építménnyel. Van pár tipikus hiba, amelyeket a legjobb szándék mellett is nagyon sokan elkövetnek a „darázsgarázs” építése során. Megmutatjuk, hogyan kell jól csinálni.

Ha minden lyuk elkészült, gondosan smirglizzük le a felszínt, főleg a bejáratoknál
Fotó: Pixabay
A hobbi-biokertészeknek szóló Kraut & Rüben online kiadása, valamint a német Naturschutzbund természetvédelmi egyesület (NABU) írásai alapján összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, nehogy balul süljön el a segíteni akarás.

De mi is az a darázsgarázs, más néven rovar- vagy méhecskehotel? „A családokban élő, köztudottan agresszív telepes méhek és darazsak mellett léteznek magányosan élő fajok is.

Szinte minden darázsgarázsban vannak lyukacsos téglák, viszont ezek mindig lakatlanok maradnak. Használjunk inkább lyukacsos tetőcserepeket
Fotó: Pixabay

Ezek a néhány milliméterestől a poszméh méretig előforduló,

szelíd, nem támadékony fajok partfalak, fák, talaj lyukaiba falazzák utódaikat. Jelenlétük nagyon fontos a lakott területeken is,

mivel faj- és méretgazdagságuk alapvető fontosságú a változatos virágméretű növényfajok beporzásában” – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezzel foglalkozó írásában. A méhecskehotel pedig nem más, mint

– ugyancsak az MME megfogalmazását használva

– a magányosan élő méhek és darazsak számára mesterségesen készített bölcsők sora, amelyekben szaporodni tudnak.

És akkor lássuk, mely buktatókat ajánlott elkerülni.

- A legfontosabb, hogy

semmiképpen se alkalmazzunk átlátszó műanyag csövecskéket!

Elvileg az lenne a céljuk, hogy megfigyelhessük bennük a méhek aktivitását és a kikelő kis lárvákat, gyakorlatilag viszont halálos csapdák, a vízpárát át nem engedő műanyagban szó szerint megrohadnak az utódok.

- Keményfába (pl. bükk, tölgy, kőris) fúrjuk a bölcsőnek szánt lyukakat, és az is fontos, hogy ne frissen kivágott fát használjunk, hanem olyant, aminek volt ideje kiszáradni, nem zsugorodik és reped már tovább.

- Ne használjunk fenyőt, mert szilánkosodik, a gyantájától pedig összeragadhat a méhek szárnya.

- Lehetőleg hossz-, és ne keresztirányban darabolt fába fúrjuk a lyukakat. A látványos, kör alakú, az évgyűrűket koncentrikus körökben mutató szeletek is használhatók, de csak akkor, ha kellő ideig állni hagyott fáról van szó, ami nem reped tovább (a sugárirányú repedésektől tönkremehetnek a bölcsők, a bennük rejtőző lárvák pusztulását okozva).

Ezen a példán látható a hosszirányban vágott fa (a kör alakú, keresztirányú metszetek csak akkor jók, ha kellő ideig állt és kiszáradt a fa)
Fotó: Pixabay

- Szinte minden darázsgarázsban vannak lyukacsos téglák, viszont ezek mindig lakatlanok maradnak. Használjunk inkább lyukacsos tetőcserepeket, annak a kisebb üregeibe szívesen fészkelnek a méhek.

- A puha belű, kiüregesíthető szárakat alapvetően szeretik a méhek,

de nem kötegelve, vízszintesen elhelyezve.

Hagyjuk ezért inkább meg elszáradás után is az ökörfarkkórót és más puha belű szárakat.

- Vegyes méretű lyukakat fúrjunk 2-10 milliméter átmérő között, de a legtöbbjük 3-6 milliméteres legyen. Minél több „lakásméret”, annál sokszínűbb vadméhfaj-összetételű „lakóközösségre” számíthatunk.

- Minél nagyobb a lyukátmérő, annál távolabb legyenek egymástól a lyukak, a repedéseket elkerülendő.

- A bölcsők hosszát tekintve az 5-10 centiméter az ideális. Lényeg, hogy ne fúrjuk át teljesen a fát.

- Mozgassuk a fúrószárat többször oda-vissza, hogy sima legyen a bölcsők belső fala. A fűrészport alaposan rázogassuk, ütögessük ki.

- Ha minden lyuk elkészült, gondosan smirglizzük le a felszínt, főleg a bejáratoknál. Ha sérülésveszélyes szálkák állják el a bejáratot, nem mennek be a méhek.

- Lehetőleg napos, eső- és szélvédett helyre tegyük az építményt, és hagyjuk ott érintetlenül, télire is.

- Ha madaraktól vagy más ragadozóktól szeretnénk óvni a méheket, akkor 

a hoteljüktől 20 centiméter távolságra húzzunk ki 3 × 3 cm lyuksűrűségű műanyag hálót.

A Raschel-háló nem jó, mert azon a méhek sem jutnak át.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Új mobilalkalmazás méri a növényvédelmi termékek környezeti hatását

Egy olyan új mobilalkalmazás vált elérhetővé, amely segíti a termelőket a növényvédelemben és abban, hogy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági termelési rendszereket alakítsanak ki.

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Csodálatos méhvilág, finom mézek

„A jó méz valódi kaptárból származik, és valódi méhek állítják elő valódi nektárból. Úgy gondolom, egyedül az ilyet nevezhetjük méznek, és innentől fogva, ha valami egyszer méz, akkor csak jó lehet” - vallja Stefanics Dániel. A 27 éves gyenesdiási vállalkozó és méhész őstermelő 3 éve elkötelezetten méhészkedik.

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.