Back to top

A méhecskehotel-építés buktatói, avagy hogyan ne állítsunk méhcsapdát puszta jó szándékból

Ha rosszul rakjuk össze a darázsgarázsnak is nevezett méhecskehotelt, azzal nemcsak az a baj, hogy felesleges munkát végzünk, de árthatunk is a beporzó rovaroknak, akiknek éppen, hogy segíteni akartunk az építménnyel. Van pár tipikus hiba, amelyeket a legjobb szándék mellett is nagyon sokan elkövetnek a „darázsgarázs” építése során. Megmutatjuk, hogyan kell jól csinálni.

Ha minden lyuk elkészült, gondosan smirglizzük le a felszínt, főleg a bejáratoknál
Fotó: Pixabay
A hobbi-biokertészeknek szóló Kraut & Rüben online kiadása, valamint a német Naturschutzbund természetvédelmi egyesület (NABU) írásai alapján összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, nehogy balul süljön el a segíteni akarás.

De mi is az a darázsgarázs, más néven rovar- vagy méhecskehotel? „A családokban élő, köztudottan agresszív telepes méhek és darazsak mellett léteznek magányosan élő fajok is.

Szinte minden darázsgarázsban vannak lyukacsos téglák, viszont ezek mindig lakatlanok maradnak. Használjunk inkább lyukacsos tetőcserepeket
Fotó: Pixabay

Ezek a néhány milliméterestől a poszméh méretig előforduló,

szelíd, nem támadékony fajok partfalak, fák, talaj lyukaiba falazzák utódaikat. Jelenlétük nagyon fontos a lakott területeken is,

mivel faj- és méretgazdagságuk alapvető fontosságú a változatos virágméretű növényfajok beporzásában” – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezzel foglalkozó írásában. A méhecskehotel pedig nem más, mint

– ugyancsak az MME megfogalmazását használva

– a magányosan élő méhek és darazsak számára mesterségesen készített bölcsők sora, amelyekben szaporodni tudnak.

És akkor lássuk, mely buktatókat ajánlott elkerülni.

- A legfontosabb, hogy

semmiképpen se alkalmazzunk átlátszó műanyag csövecskéket!

Elvileg az lenne a céljuk, hogy megfigyelhessük bennük a méhek aktivitását és a kikelő kis lárvákat, gyakorlatilag viszont halálos csapdák, a vízpárát át nem engedő műanyagban szó szerint megrohadnak az utódok.

- Keményfába (pl. bükk, tölgy, kőris) fúrjuk a bölcsőnek szánt lyukakat, és az is fontos, hogy ne frissen kivágott fát használjunk, hanem olyant, aminek volt ideje kiszáradni, nem zsugorodik és reped már tovább.

- Ne használjunk fenyőt, mert szilánkosodik, a gyantájától pedig összeragadhat a méhek szárnya.

- Lehetőleg hossz-, és ne keresztirányban darabolt fába fúrjuk a lyukakat. A látványos, kör alakú, az évgyűrűket koncentrikus körökben mutató szeletek is használhatók, de csak akkor, ha kellő ideig állni hagyott fáról van szó, ami nem reped tovább (a sugárirányú repedésektől tönkremehetnek a bölcsők, a bennük rejtőző lárvák pusztulását okozva).

Ezen a példán látható a hosszirányban vágott fa (a kör alakú, keresztirányú metszetek csak akkor jók, ha kellő ideig állt és kiszáradt a fa)
Fotó: Pixabay

- Szinte minden darázsgarázsban vannak lyukacsos téglák, viszont ezek mindig lakatlanok maradnak. Használjunk inkább lyukacsos tetőcserepeket, annak a kisebb üregeibe szívesen fészkelnek a méhek.

- A puha belű, kiüregesíthető szárakat alapvetően szeretik a méhek,

de nem kötegelve, vízszintesen elhelyezve.

Hagyjuk ezért inkább meg elszáradás után is az ökörfarkkórót és más puha belű szárakat.

- Vegyes méretű lyukakat fúrjunk 2-10 milliméter átmérő között, de a legtöbbjük 3-6 milliméteres legyen. Minél több „lakásméret”, annál sokszínűbb vadméhfaj-összetételű „lakóközösségre” számíthatunk.

- Minél nagyobb a lyukátmérő, annál távolabb legyenek egymástól a lyukak, a repedéseket elkerülendő.

- A bölcsők hosszát tekintve az 5-10 centiméter az ideális. Lényeg, hogy ne fúrjuk át teljesen a fát.

- Mozgassuk a fúrószárat többször oda-vissza, hogy sima legyen a bölcsők belső fala. A fűrészport alaposan rázogassuk, ütögessük ki.

- Ha minden lyuk elkészült, gondosan smirglizzük le a felszínt, főleg a bejáratoknál. Ha sérülésveszélyes szálkák állják el a bejáratot, nem mennek be a méhek.

- Lehetőleg napos, eső- és szélvédett helyre tegyük az építményt, és hagyjuk ott érintetlenül, télire is.

- Ha madaraktól vagy más ragadozóktól szeretnénk óvni a méheket, akkor 

a hoteljüktől 20 centiméter távolságra húzzunk ki 3 × 3 cm lyuksűrűségű műanyag hálót.

A Raschel-háló nem jó, mert azon a méhek sem jutnak át.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Természetvédelmi kapacitásfejlesztés öt balkáni országban magyar segítséggel

Természetvédelmi kapacitásfejlesztésbe kezd öt balkáni államban (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) a debreceni székhelyű BioAqua Pro Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum.

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát termesztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.

Új természetismereti központ jön létre a Nyugat-Mecsekben

Az aktív ökoturizmus fellendülésével egyre nagyobb az igény az élményközpontú és természetközeli szolgáltatások iránt. A Mecsekerdő elkötelezett a térség turisztikai desztinációinak fejlesztésében, ezúttal egy határmenti együttműködés keretében a Nyugat-Mecsekben új természetismereti központ jöhet létre. A projekt nyitókonferenciája 2020. november 25-én zajlott.

Rosszabb a levegő az Alpok néhány sípályáján, mint a francia nagyvárosokban

Hiába ítélte felelősnek a grenoble-i bíróság a francia államot azért, mert nem harcolt kellőképpen a légszennyezés ellen az Arve völgyében, az itt élők mégsem elégedettek a pénteki döntéssel. A bíró ugyanis nem talált ok okozati kapcsolatot betegségeik és a szennyezés között.

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Kutatók értékelték a tőzegmentes kertészet fejlődési irányát

A Coventry Egyetem egy kimutatást készített arról, hogy az Egyesült Királyság kertészeti tevékenysége milyen eredményeket tud felmutatni a tőzegmentes növénytermesztés területén. A brit kormány évek óta elkötelezett a tőzegfelhasználás csökkentése mellett.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.