A Balatonboglári Állami Gazdaságba 1958 -ban került, először brigádvezető majd szőlészeti telepvezető lett. A ranglétrán előre haladva pedig ágazatvezetőként már 900 hektárnyi szőlőért felelt, s innen ment nyugdíjba 1991-ben.
Soha nem feledkezett el szülőföldjéről, mindig igyekezett segíteni. Amikor állami támogatással szőlőt lehetett telepíteni, rábeszélte a bélbaltavári termelőszövetkezet vezetését, hogy kezdjenek bele, amikor az állami gazdaságban feleslegük volt oltványokból, azt nem égették el, hanem ingyen adták a szövetkezeteknek. A rendszerváltásig Bérbaltaváron volt a boglári borok térségi elosztója is.
Id. Légli Ottót kiváló emberként, elismert és elkötelezett szakemberként ismerte a környezte, munkája és példája tovább él, hiszen fiai közül ketten is – Légli Ottó és Légli Géza – viszik tovább a szőlész-borász szakmát.
Nyugodjék békében!
