0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mesél a besenyői erdő

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.

Minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbb tanösvényt, az útvonalak jelzéseit, az információs táblákat, melyeket az életkori sajátosságok figyelembevételével alakítottuk ki. A legkisebbeket a Sárga csiga tanösvény várja; a mintegy három kilométeres séta során betekintést nyerhetnek a gombák világába, a fák alaktanába, az erdő szintjeibe, a vadfajok életébe és az évszakok változásába is.

A Piros levél tanösvényünkön bemutatjuk az erdész szakmát és az erdőgazdálkodás szépségeit. A Zöld nyúl tanösvényen sorra vesszük az erdőgazdálkodás munkafolyamatait, köztük a természetes felújítást. A Fekete fa tanösvényen sétálva megismerkedünk a gerinctelen erdőlakókkal, valamint a madarakkal, az emlősökkel és a táplálékhálózatokkal.

A Fürge szarvas erdei tornapályán elhelyezett mászógúlán, a bakugrón, a nyújtókon még jobban megmozgathatjuk a végtagjainkat, és természetesen a játék sem maradhat el a libikókán és a csúszdán.

Dr. Studinka László nevét viseli a lábodi erdő turisztikai tengelyén végighúzódó tanösvényünk, melyet kerékpárral is bejárhatunk. Ez az útvonal a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolát a petesmalmi Dr. Studinka László Természetismereti Központtal köti össze. A táv felénél érdemes megállni a Nagysalléri Vadasparknál.

Élményekben és természeti szépségekben gazdag kirándulás várja az iskolásokat, turistákat, családokat, természetbarátokat a Mesél a besenyői erdő tanösvényünkön. A táj minden évszakban változatos: tavasszal a virágzó fákban gyönyörködhetünk, nyáron hallgathatjuk az erdőlakó madarak énekét, ősszel megfigyelhetjük a lombszíneződést és a gombákat, felfigyelhetünk a dámszarvasok barcogására, a téli hóban pedig állatok nyomaira bukkanhatunk.

A tanösvény a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolából indul, és a rinyabesenyői erdőtömb legrejtettebb erdeiben halad. A területet a termőhelyi kettősség jellemzi.

A száraz homoktalajokon cser, erdeifenyő, míg a homokbuckák észak-déli vonulatainak mélyedéseiben égeres állományok láthatók, a jó minőségű agyagbemosódásos barna erdőtalajokon pedig az ország egyik legjobb adottságú síkvidéki kocsányos tölgy állományát találjuk.

A Sziágypusztai pihenőnél az egykori kúria romjai fogadnak. A kúria a Botykai birtokhoz tartozott, de a II. világháború idején lebontották. A hosszú épületben négy cselédlakás volt, a pince maradványai még láthatók. A Sziágypusztán élő uradalmi munkások a 19. század első felében a Somssich, Czindery és gróf Festetics családok birtokain dolgoztak. A sziágyi temetőben még fellelhető kőkereszt a Balaskó családé volt, a sziágypusztai cselédek temetkeztek itt.

Németmezőben álló kilátóból megfigyelhetjük a változatos termőhelyek gazdag élővilágát, kis szerencsével ragadozómadarakat is láthatunk. Tovább haladva, a Varasdi erdősházra már csak a hatalmas tölgyfa emlékeztet. Az erdősházak szerepe a századfordulón az erdők őrzése volt. Az épületet, mely emlékében az utolsó erdész nevét őrzi, az 1960-as években lebontották. A túra során az egykori kisvasút nyomvonalai is feltűnnek.

A tanösvény ékessége és természeti szépségeinek egyike a kandeláber fenyő, amely a rinyabesenyői erdőtömb rejtett kincsei közé tartozik.

Magyarországon az öszpötei kandeláberfa a rekorder, ez a duglászfenyő az elágazás alatt mért 490 centiméteres törzskerületével és a 35 méter magasságával kiemelkedik a többi közül. A teljesen egészséges, monumentális fa onnan kapta a nevét, hogy törzséből alacsonyan óriási, közel vízszintes oldalágak erednek, amelyek pár méter után válnak függőlegessé, így egy gyertyatartóhoz hasonlítható. A fenyő a lombos fák társaságában rejtőzik, ezért legjobban lombhullás után csodálható meg. Messziről valóságos facsoportnak tűnik az erős oldalágak miatt. Nemcsak kora és mérete figyelemre méltó, hanem formája is feltűnő.

A 19. század derekán Rinyabesenyőhöz tartozott a mára eltűnt Öszpöte falu is, nevének eredetét idáig nem sikerült megfejteni. Az ott kialakított erdei pihenőhelyen elfogyaszthatjuk a hosszú túrára magunkkal hozott elemózsiát.

A tanösvény újabb különleges látnivalói a Sissi fák.

A magyarok szeretett királynéjának halála mélységes és őszinte gyászt váltott ki hazánk lakosságából, emlékére zöld duglászokból ültettek emlékfacsoportot. Magasságuk harminc, törzsátmérőjük egy méter körüli.

Utolsó állomásunk a Sziágyi mezőben található kilátóhoz vezet. Somogy megye kiváló vadállománnyal és rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik, és az egyik legerdősültebb térsége az országnak. Vadászterületeinken minden hazánkban élő nagyvadfaj megtalálható, a gím- és dámszarvas mellett nagyszámban vaddisznó és őz, valamint kisebb mennyiségben muflon is. Kirándulásunkat az erdei iskolánál zárjuk.

Szeretettel várjuk a természetbarátokat tanösvényeinkre!

Mihály Betta

SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola

Forrás: A Mi Erdőnk