Back to top

Szarvasgomba-feldolgozó üzemet avattak Szolnokon

Ünnepélyes keretek közt adták át Szolnokon a NEFAG Zrt. szarvasgomba-feldolgozó üzemét, ahol a legkülönfélébb termékek készülnek e prémium minőségű alapanyagból. A beruházás a hazai szarvasgomba-gyűjtés és fogyasztás majd' elfeledett hagyományainak is lökést adna.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: noha hazánkban a szarvasgomba gyűjtésének és fogyasztásának évszázados hagyománya van, ez napjainkra már-már a feledés homályába veszett. A most átadott, szolnoki beruházás révén azonban újból erőre kaphat.

„A cél, hogy a kizárólag a Kárpát-medencében fellelhető homoki szarvasgomba, e minőségi, mással nem pótolható alapanyag legyen a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. feldolgozóüzemének nemzetközi hírvivője”

– mondta. Szavai szerint a szűk térség – a Jászság – kiemelten fontos szerepet tölt be e téren, amit az is bizonyít, hogy itt, egészen pontosan Jászivány határában találtak rá hazánk eddigi legnagyobb, 1280 gramm súlyú szarvasgombájára. A NEFAG Zrt. fenntartásában lévő erdőkben évente 20-30 tonna terem a gombából, melyet eddig elsősorban alapanyagként exportáltak a világ számos országába, de legfőképp olasz és német feldolgozó üzemekbe.

Mintegy 20 év tapasztalatával birtokában a társaság úgy döntött, saját feldolgozót épít, s a hangsúlyt a nagyobb hozzáadott értéket képviselő félkész és késztermékre helyezi. A fejlesztés, mely keretében elkészült a Bagolyvár Vadaspark fogadóépülete is, 280 millió forintból valósult meg, ehhez a tulajdonosi joggyakorló Agrárminisztérium 80 millió forintnyi beruházási támogatással járult hozzá.

Maga az üzem 350 négyzetméter alapterületű, benne pedig 21 helyiséget alakítottak ki a különböző élelmiszertechnológiai folyamatok számára. „A beruházás amellett, hogy lehetővé teszi a további piaci előnyök megszerzését, új munkahelyeket is teremt, erősítve a Jászság gazdasági erejét” – tette hozzá az államtitkár.

Dégi Zoltán, a NEFAG Zrt. vezérigazgatója ünnepi beszédében a többi közt elmondta, hogy nemcsak a kereskedelemre, hanem például a kutatásra is nagy hangsúlyt fektetnek, már ami a szarvasgombát illeti. A gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve például vizsgálják, hogy a jó termés reményében mely magyarországi területeken érdemes ültetvényeket létrehozni. Az sem mellékes, hogy az Országfásítási Programhoz csatlakozva facsemetéket is tudnak biztosítani azoknak, akik szarvasgomba-termő erdő telepítésén gondolkodnak.

Elmondása szerint az általuk fenntartott erdőkben a szarvasgombát saját dolgozóik, illetve a NEFAG Zrt.-vel szerződésben lévő gombagyűjtők is szedik, ugyanakkor más területekről, s nemcsak Magyarországról, hanem például Erdélyből, Szerbiából és Bulgáriából is vásárolnak fel.

A feldolgozóba került gombák egy részéből azonnal fogyasztható termékek – például kandírozott szarvasgombával ízesített akácméz – készülnek. Ugyanakkor sajt- vagy éppen tésztakészítő üzemek számára is készítenek elő a gombából. A termékek hamarosan a magyar boltok polcain is megtalálhatók lesznek.

„Mindemellett gasztroturizmussal is foglalkozunk: a vadászházainkba, vendégházainkba érkezők számára tudunk biztosítani olyan programot, mely során bemutatót tartunk a szarvasgombáról, amit gombakeresés követ, végül pedig egy finom, szarvasgombából készült étel zár le” – tette hozzá a vezérigazgató.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere elmondta, a következő évek egyik nagy feladatának tekintik a város, egyszersmind Jász-Nagykun-Szolnok megye egykoron híres feldolgozóiparának újbóli beindítását. E törekvés szempontjából is kiemelt jelentőségű a hazai viszonylatban kuriózumnak számító szarvasgomba-feldolgozó üzem átadásának ténye. Beszédében a NEFAG Zrt. természetet megőrző munkáját, szemléletformáló tevékenységét is példaértékűnek nevezte.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.