Back to top

Szarvasgomba-feldolgozó üzemet avattak Szolnokon

Ünnepélyes keretek közt adták át Szolnokon a NEFAG Zrt. szarvasgomba-feldolgozó üzemét, ahol a legkülönfélébb termékek készülnek e prémium minőségű alapanyagból. A beruházás a hazai szarvasgomba-gyűjtés és fogyasztás majd' elfeledett hagyományainak is lökést adna.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: noha hazánkban a szarvasgomba gyűjtésének és fogyasztásának évszázados hagyománya van, ez napjainkra már-már a feledés homályába veszett. A most átadott, szolnoki beruházás révén azonban újból erőre kaphat.

„A cél, hogy a kizárólag a Kárpát-medencében fellelhető homoki szarvasgomba, e minőségi, mással nem pótolható alapanyag legyen a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. feldolgozóüzemének nemzetközi hírvivője”

– mondta. Szavai szerint a szűk térség – a Jászság – kiemelten fontos szerepet tölt be e téren, amit az is bizonyít, hogy itt, egészen pontosan Jászivány határában találtak rá hazánk eddigi legnagyobb, 1280 gramm súlyú szarvasgombájára. A NEFAG Zrt. fenntartásában lévő erdőkben évente 20-30 tonna terem a gombából, melyet eddig elsősorban alapanyagként exportáltak a világ számos országába, de legfőképp olasz és német feldolgozó üzemekbe.

Mintegy 20 év tapasztalatával birtokában a társaság úgy döntött, saját feldolgozót épít, s a hangsúlyt a nagyobb hozzáadott értéket képviselő félkész és késztermékre helyezi. A fejlesztés, mely keretében elkészült a Bagolyvár Vadaspark fogadóépülete is, 280 millió forintból valósult meg, ehhez a tulajdonosi joggyakorló Agrárminisztérium 80 millió forintnyi beruházási támogatással járult hozzá.

Maga az üzem 350 négyzetméter alapterületű, benne pedig 21 helyiséget alakítottak ki a különböző élelmiszertechnológiai folyamatok számára. „A beruházás amellett, hogy lehetővé teszi a további piaci előnyök megszerzését, új munkahelyeket is teremt, erősítve a Jászság gazdasági erejét” – tette hozzá az államtitkár.

Dégi Zoltán, a NEFAG Zrt. vezérigazgatója ünnepi beszédében a többi közt elmondta, hogy nemcsak a kereskedelemre, hanem például a kutatásra is nagy hangsúlyt fektetnek, már ami a szarvasgombát illeti. A gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve például vizsgálják, hogy a jó termés reményében mely magyarországi területeken érdemes ültetvényeket létrehozni. Az sem mellékes, hogy az Országfásítási Programhoz csatlakozva facsemetéket is tudnak biztosítani azoknak, akik szarvasgomba-termő erdő telepítésén gondolkodnak.

Elmondása szerint az általuk fenntartott erdőkben a szarvasgombát saját dolgozóik, illetve a NEFAG Zrt.-vel szerződésben lévő gombagyűjtők is szedik, ugyanakkor más területekről, s nemcsak Magyarországról, hanem például Erdélyből, Szerbiából és Bulgáriából is vásárolnak fel.

A feldolgozóba került gombák egy részéből azonnal fogyasztható termékek – például kandírozott szarvasgombával ízesített akácméz – készülnek. Ugyanakkor sajt- vagy éppen tésztakészítő üzemek számára is készítenek elő a gombából. A termékek hamarosan a magyar boltok polcain is megtalálhatók lesznek.

„Mindemellett gasztroturizmussal is foglalkozunk: a vadászházainkba, vendégházainkba érkezők számára tudunk biztosítani olyan programot, mely során bemutatót tartunk a szarvasgombáról, amit gombakeresés követ, végül pedig egy finom, szarvasgombából készült étel zár le” – tette hozzá a vezérigazgató.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere elmondta, a következő évek egyik nagy feladatának tekintik a város, egyszersmind Jász-Nagykun-Szolnok megye egykoron híres feldolgozóiparának újbóli beindítását. E törekvés szempontjából is kiemelt jelentőségű a hazai viszonylatban kuriózumnak számító szarvasgomba-feldolgozó üzem átadásának ténye. Beszédében a NEFAG Zrt. természetet megőrző munkáját, szemléletformáló tevékenységét is példaértékűnek nevezte.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

„Mi lesz az ünnepi vacsora?” - A sertéshús népszerűsége töretlen

Az ünnepek közeledtével az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a minőségi sertéshús fogyasztását népszerűsíti.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Elstartolt a téli szezonális ellenőrzés

Téli szezonális élelmiszerlánc ellenőrzést rendelt el december elsejétől Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az akció célja, hogy a hatóság biztosítsa az ünnepeket megelőző időszakban is biztonságos élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira, majd az otthonokba – fogalmazott Erdős Norbert.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta

Új fajtával bővült a hazánkban tenyésztett, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre. Az akhal-teke lófajtát már honfoglalás-kori őseink is ismerték és használták, mára azonban állománya jelentősen visszaszorult, mindössze 68 törzskönyvben nyilvántartott egyede él a lelkes tenyésztőknél.