Back to top

Agancsgondok az őzállományban

Békés megyét tartják az apróvad fellegvárának. Ennek, ha úgy tetszik, szerepnek a betöltése azonban komoly kihívásokkal jár, mivel napjainkban az apróvadállomány mértéke igencsak kritikus, figyelembe véve az előző évtizedek terítéknagyságát. Békés azonban egy másik komoly kihívással is szembenéz, őzállományában egy rejtélyes betegség ütötte fel a fejét.

A békési őzállomány megközelítőleg negyvenezer egyedet számlál. A kiváló minőségű állományból rendszerint kimagasló, érmes trófeák kerülnek ki évről évre. Ezáltal az eladott apróvadvadászatok mellett az őzbakidényben juthatnak jelentős bevételi forráshoz a helyi vadásztársaságok.

Azonban egy kór, megnevezése szerint az agancstő-gyulladás megjelenése drasztikus változásokat idézett elő az őzagancsok fejlődésében, formájában; abnormis alak, deformált szárak és ágvégek alakulnak ki.

A betegség feltáráshoz szükséges vizsgálatokat a megyei vadászkamara szervezésében más szakemberek bevonásával megkezdték. Az agancstő-rendellenesség a ’90-es években Tolna és Somogy megyében már megjelent, kezdetben a dám-, majd a gímbikáknál, később az őzbakoknál is.

Mindazonáltal az említett megyéken kívül a betegség szerte az országban egyre nagyobb fejtörést okoz a vadgazdálkodóknak, egyes területeken akár 40-50 százalékos a terítékre hozott agancstő-problémás egyedek aránya.

A betegség során lényegében az agancstő deformálódik, esetenként gennyes gyulladás is kialakulhat, ezáltal az agancsfelrakás során torz agancsot épít a vad. Ezalatt a tömör csontból álló körcentrikus agancstő méreteiben és szerkezetében megváltozik. A problémás oldalon az agancstő az agancslevetés ideje előtt általában kitörik.

A rendellenesség az állatnál mindaddig megismétlődhet, amíg az agancstő a koponya síkjáig ki nem törik.

Jelenleg a betegségre megoldás nincs. A kutatási eredmények ott tartanak, hogy a bakteriológiai fertőzést lényegében kizárták, és megállapították, hogy az elváltozás másodlagos fertőződés eredménye, amely az agancstisztítási időszak után keletkezik. Ezek a rendellenességek több faktor együttesével alakulnak ki. A kutatók szerint rengeteget számít, hogy milyen takarmánnyal etetik a vadat. A háziállatokénál jobb minőségű takarmányra van szükség a vad esetében, illetve a takarmány szennyezettségéből, tárolásából adódóan a mikotoxinok megjelenésére is oda kell figyelni, ami szintén közrejátszhat az agancstő-gyulladás kialakulásában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Szklerotinia: a talajból érkező veszedelem

Egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy még ideális vetésforgó mellett sincs teljes biztonság a szklerotiniától! A fehérpenész rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) gombája polifág kórokozó, több száz gazdanövénye van. Három nagy szántóföldi kultúránkat - a repcét, a napraforgót és a szóját - is „kedveli”.

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zártan tartását

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos azonnali hatállyal, országszerte elrendelte a baromfik kötelező zártan tartását. A megelőzés érdekében, a zárt tartás mellett, a további járványvédelmi előírások szigorú betartása is kiemelten fontos!

"Hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”

Négy ember ellen emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség csalás és közokirat-hamisítás miatt, miután egy osztrák vadaskertben nevelt gímszarvasbikát hoztak Zala megyébe, amit egy francia vendégvadásznak kínálták fel elejtésre. Az egyik zalai vadásztársaság 3 tagja még 2017-ben 9000 euróért vett egy kulminációs korában járó gímszarvasbikát „némi” haszon reményében.

Az emberek 8,9%-a éhezik és ez az arány folyamatosan növekszik

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) sürgeti a világ 20 legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportot (G20), hogy a vírus időszak alatt is juttassanak elegendő élelmiszert a rászorulóknak.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.