0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Agancsgondok az őzállományban

Békés megyét tartják az apróvad fellegvárának. Ennek, ha úgy tetszik, szerepnek a betöltése azonban komoly kihívásokkal jár, mivel napjainkban az apróvadállomány mértéke igencsak kritikus, figyelembe véve az előző évtizedek terítéknagyságát. Békés azonban egy másik komoly kihívással is szembenéz, őzállományában egy rejtélyes betegség ütötte fel a fejét.

A békési őzállomány megközelítőleg negyvenezer egyedet számlál. A kiváló minőségű állományból rendszerint kimagasló, érmes trófeák kerülnek ki évről évre. Ezáltal az eladott apróvadvadászatok mellett az őzbakidényben juthatnak jelentős bevételi forráshoz a helyi vadásztársaságok.

Azonban egy kór, megnevezése szerint az agancstő-gyulladás megjelenése drasztikus változásokat idézett elő az őzagancsok fejlődésében, formájában; abnormis alak, deformált szárak és ágvégek alakulnak ki.

A betegség feltáráshoz szükséges vizsgálatokat a megyei vadászkamara szervezésében más szakemberek bevonásával megkezdték. Az agancstő-rendellenesség a ’90-es években Tolna és Somogy megyében már megjelent, kezdetben a dám-, majd a gímbikáknál, később az őzbakoknál is.

Mindazonáltal az említett megyéken kívül a betegség szerte az országban egyre nagyobb fejtörést okoz a vadgazdálkodóknak, egyes területeken akár 40-50 százalékos a terítékre hozott agancstő-problémás egyedek aránya.

A betegség során lényegében az agancstő deformálódik, esetenként gennyes gyulladás is kialakulhat, ezáltal az agancsfelrakás során torz agancsot épít a vad. Ezalatt a tömör csontból álló körcentrikus agancstő méreteiben és szerkezetében megváltozik. A problémás oldalon az agancstő az agancslevetés ideje előtt általában kitörik.

A rendellenesség az állatnál mindaddig megismétlődhet, amíg az agancstő a koponya síkjáig ki nem törik.

Jelenleg a betegségre megoldás nincs. A kutatási eredmények ott tartanak, hogy a bakteriológiai fertőzést lényegében kizárták, és megállapították, hogy az elváltozás másodlagos fertőződés eredménye, amely az agancstisztítási időszak után keletkezik. Ezek a rendellenességek több faktor együttesével alakulnak ki. A kutatók szerint rengeteget számít, hogy milyen takarmánnyal etetik a vadat. A háziállatokénál jobb minőségű takarmányra van szükség a vad esetében, illetve a takarmány szennyezettségéből, tárolásából adódóan a mikotoxinok megjelenésére is oda kell figyelni, ami szintén közrejátszhat az agancstő-gyulladás kialakulásában.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu