Back to top

EU-s klímarendelet: nagyratörőbb célkitűzésre van szükség

A tagállamoknak 2050-re klímasemlegessé kell válniuk, ehhez pedig nagyratörő, 60 százalékos csökkentési célok kellenek 2030-ra és 2040-re: erről döntöttek csütörtökön az Európai Parlament képviselői.

A Parlament elfogadta az uniós klímarendeletre vonatkozó tárgyalási megbízatását.

Az új jogszabály célja, hogy jogilag kötelezővé tegye azt a jelenleg csupán politikai ígéretként hangoztatott célkitűzést, hogy az Unió 2050-ig éghajlatsemlegessé váljon,

és biztosítsa az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot.

A képviselők kitartanak amellett, hogy 2050-re mind az Uniónak, mind az egyes tagállamoknak klímasemlegessé kell válniuk, azt követően pedig ún. „negatív kibocsátást” kell elérniük, azaz a légkörből ki kell vonniuk, illetve meg kell kötniük a szén-dioxidot. Ehhez a Parlament megfelelő finanszírozást is kér.

A képviselők szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság 2023. május 31-ig tervezze meg az Unió számára a 2050-re elérni kívánt karbonsemlegességhez vezető lépéseket. A teljesítés ütemezéséhez a Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy 2050-ig még mennyi üvegházhatású gáz bocsátható ki az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak veszélyeztetése nélkül.

A képviselők ezenkívül fel kívánják állítani az EU Éghajlatváltozási Tanácsát (ECCC), amely független tudományos testületként figyelné a szakpolitika következetességét és a teljesítés menetét.

Nagyratörőbb 2030-as célkitűzésekre van szükség, érvelt a képviselők többsége.

Az Unió eredetileg 40 százalékos csökkentést tűzött ki célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest. A Bizottság nemrég azt javasolta, hogy a csökkentés mértéke legyen legalább 55 százalékos. Az európai parlamenti képviselők most ennél is tovább mentek:

2030-ra 60 százalékos csökkentést kértek, hozzátéve, hogy ehhez a nemzeti célértékeket költséghatékony és méltányos módon kell megemelni.

Végezetül az Uniónak és a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig fokozatosan meg kellene szüntetniük a fosszilis tüzelőanyagok mindennemű közvetlen és közvetett támogatását. A képviselők azonban hangsúlyozzák, hogy mindeközben nem szabad felhagyni az energiaszegénység elleni küzdelemmel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/europarl.europa.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Túlzásba vitt a antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és a Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikum használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fogkan vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Árutőzsde - Csökkent a repce ára

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Szankcionálható lesz a kettős minőség

Hatékonyabban szankcionálják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Az Országgyűlés 171 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány fogyasztóvédelemmel összefüggő törvénymódosítását.