Back to top

EU-s klímarendelet: nagyratörőbb célkitűzésre van szükség

A tagállamoknak 2050-re klímasemlegessé kell válniuk, ehhez pedig nagyratörő, 60 százalékos csökkentési célok kellenek 2030-ra és 2040-re: erről döntöttek csütörtökön az Európai Parlament képviselői.

A Parlament elfogadta az uniós klímarendeletre vonatkozó tárgyalási megbízatását.

Az új jogszabály célja, hogy jogilag kötelezővé tegye azt a jelenleg csupán politikai ígéretként hangoztatott célkitűzést, hogy az Unió 2050-ig éghajlatsemlegessé váljon,

és biztosítsa az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot.

A képviselők kitartanak amellett, hogy 2050-re mind az Uniónak, mind az egyes tagállamoknak klímasemlegessé kell válniuk, azt követően pedig ún. „negatív kibocsátást” kell elérniük, azaz a légkörből ki kell vonniuk, illetve meg kell kötniük a szén-dioxidot. Ehhez a Parlament megfelelő finanszírozást is kér.

A képviselők szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság 2023. május 31-ig tervezze meg az Unió számára a 2050-re elérni kívánt karbonsemlegességhez vezető lépéseket. A teljesítés ütemezéséhez a Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy 2050-ig még mennyi üvegházhatású gáz bocsátható ki az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak veszélyeztetése nélkül.

A képviselők ezenkívül fel kívánják állítani az EU Éghajlatváltozási Tanácsát (ECCC), amely független tudományos testületként figyelné a szakpolitika következetességét és a teljesítés menetét.

Nagyratörőbb 2030-as célkitűzésekre van szükség, érvelt a képviselők többsége.

Az Unió eredetileg 40 százalékos csökkentést tűzött ki célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest. A Bizottság nemrég azt javasolta, hogy a csökkentés mértéke legyen legalább 55 százalékos. Az európai parlamenti képviselők most ennél is tovább mentek:

2030-ra 60 százalékos csökkentést kértek, hozzátéve, hogy ehhez a nemzeti célértékeket költséghatékony és méltányos módon kell megemelni.

Végezetül az Uniónak és a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig fokozatosan meg kellene szüntetniük a fosszilis tüzelőanyagok mindennemű közvetlen és közvetett támogatását. A képviselők azonban hangsúlyozzák, hogy mindeközben nem szabad felhagyni az energiaszegénység elleni küzdelemmel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/europarl.europa.eu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa

22 európai nyelven, köztük magyarul is elérhető a talajban kórokozó gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa a www.best4soil.eu honlapon keresztül.

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.

Rekordot döntött a banánexport

Új eladási csúcsot ért el ebben az évben Ecuador a banánexport terén. A világjárvány ideje alatt több banánt értékesítettek, mint egy évvel korábban.

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Négyszáz év óta először épült hódgát az angliai Exmoor területén

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén. A rágcsálókat január végén költöztették át Somersetbe egy skóciai vadpopulációból a National Trust nevű brit szervezet projektje részeként, amelynek célja a térség folyóinak helyreállítása és az áradások csökkentése - írja a BBC.

Természetvédelmi kapacitásfejlesztés öt balkáni országban magyar segítséggel

Természetvédelmi kapacitásfejlesztésbe kezd öt balkáni államban (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia) a debreceni székhelyű BioAqua Pro Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum.

Az eredetvédett, sós túró története

A Görgény völgyét sajátos földrajzi adottságai, gazdag növény- és állatvilága miatt évszázadok óta Erdély különös zónájaként tartják számon. A hasonló nevű havasok lábánál és az ugyanezt a nevet viselő patak mentén emberemlékezet óta fakitermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

Új természetismereti központ jön létre a Nyugat-Mecsekben

Az aktív ökoturizmus fellendülésével egyre nagyobb az igény az élményközpontú és természetközeli szolgáltatások iránt. A Mecsekerdő elkötelezett a térség turisztikai desztinációinak fejlesztésében, ezúttal egy határmenti együttműködés keretében a Nyugat-Mecsekben új természetismereti központ jöhet létre. A projekt nyitókonferenciája 2020. november 25-én zajlott.