0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A nemzeti össztermék egyre nagyobb százaléka származik a mezőgazdaságból

Legutóbbi vajdasági helyzetjelentésemet azzal kezdtem, hogy az ideihez hasonló ideális nyári csapadékeloszlásra még az idősebb gazdák sem emlékeznek itt a Duna és a Tisza közének csücskében: június 1-jétől augusztus végéig nem kevesebb, mint 384 liter áztatta a termőföldet.

A szerző korábbi cikke: Rekordhozamokat várnak Szerbiában

Ehhez egy hónappal később annyit tehetek hozzá, hogy továbbra is kegyes maradt az időjárás a növénytermesztőkhöz, ugyanis e sorok írásáig, tehát szeptember végéig az időjárás csak 1–2 napig akadályozta esővel a betakarítást, így a gazdálkodók mindenütt, ahol megérett rá a helyzet, elvégezhették a kinti munkát.

A napraforgó és a szója betakarítása gyakorlatilag befejeződött Szerbiában, már csak a későbbi éréscsoportba tartozó kukoricahibridek kombájnozása és a cukorrépa szedése maradt hátra.

Összegezésképpen már most megállapítható, hogy a termésátlagok szempontjából közepesre sikeredett ez az év Szerbiában. Viszont az agrárpiaci helyzet a mezőgazdaság minden ágazatában kedvezőbben alakul, mint a korábbi években – a szarvasmarha-hizlalók esetét leszámítva. A felvásárlási árak ugyanis magasabbak, mint az előző években voltak szeptemberben. A szójáért és a napraforgóért idén 20–30 százalékkal magasabb árat kaptak a termelők, mint 2019-ben, a kezdeti nehézségek dacára.

Milan Prostran agrárközgazdász rámutatott, hogy míg korábban a mezőgazdasági termelés értéke a nemzeti össztermék 9,5 százalékát tette ki Szerbiában, addig idén minden bizonnyal eléri a
15 százalékot. Ez nagyon jó eredménynek számít, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a koronavírus-járvány miatt a falusi turizmus idén keveset hozott a konyhára, a szarvasmarha-kivitel pedig gyakorlatilag teljesen leállt. Másrészt hatással lesz a szerbiai mezőgazdaságra az is, hogy Kína leállította a sertéshús importját Németországból, a felszabadult német sertés egy részére pedig lecsaptak a szerbiai húsfeldolgozók, aminek a behozatala negatív hatással lesz a belföldi hizlalás eredményességére.

Miroslav Malešević, az Újvidéki Egyetem mezőgazdasági karának nyugalmazott professzora szerint a híresztelésekkel ellenére sem lesz rekordhozama idén a kukoricának, az ő számításai szerint 6–7,5 ton­na között alakulhat a hektáronkénti átlagtermése.

Szerinte ugyanis az ideális nyári csapadékeloszlás sem tudta pótolni teljes egészében a tavaszi szárazság okozta nedvességhiányt. Ennek tudható be az is, hogy a napraforgó és a szója termése az átlagosnál alacsonyabb lett. Ugyanakkor a legfontosabb szántóföldi termények iránti kereslet most meghaladja a kínálatot, ami általában nem jellemző az őszi időszakra. Ez eredményezi a viszonylag magas árakat.

Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy a termelők szorgalmának és a kiváló időjárásnak köszönhetően Szerbia jelenleg 2 évre elegendő élelmiszerkészlettel rendelkezik, és hogy a többlettermésnek köszönhetően Szerbia 2 millió tonna búzát és 3 millió tonna kukoricát külföldön értékesít.

A járvány növelte a földi-eper-termesztők jövedelmét

Az idei gyümölcstermés 5–6 százalékkal alacsonyabb volt Szerbiában a szokásosnál, azonban több gyümölcsféle esetében 20–30 százalékkal magasabb volt a felvásárlási ár a megszokottnál. Ennek köszönhetően az idén mintegy 600 millió dolláros bevétele lesz az országnak a gyümölcs-kivitelből, számolt be róla Zoran Keserović, az újvidéki mezőgazdasági kar gyümölcsészeti tanszékének a vezetője.

Mint rámutatott, 15 éve nem volt ilyen magas a földi eper ára, aminek termesztése az elmúlt években megtöbbszöröződött Szerbiában.

Az eper iránti hatalmas keresletet ő azzal magyarázza, hogy a járvány miatt tavasszal megnőtt a fogyasztók igénye a természetes vitaminforrásokra. Ugyancsak jó ára van az almának, viszont idén nem mondható el ugyanez a meggy, a szeder és a szilva esetében.

Állami mentőöv a szarvasmarha- hizlalóknak

A marhahús világpiaci keresletének nagyarányú, 70 százalékos csökkenése miatt a szerb kormány szeptember elején úgy döntött, hogy intervenciós felvásárlással igyekszik enyhíteni a szarvasmarhatartók gondjait. A mezőgazdasági minisztérium 2 millió eurót különített el vágómarha felvásárlására, így a hizlalók kb. 2,15 eurót kapnak a bikák kilójáért élősúlyban. Azóta visszafogottan, de újrandult a Kínába és Törökországba irányuló kivitel, ennek ellenére a szaktárca kitart az intervenciós felvásárlás mellett, hogy ezzel is enyhítse a koronajárvány kedvezőtlen hatását a húspiacra, valamint hogy megőrizze a szerbiai szarvasmarha-tenyésztést.

A mezőgazdasági minisztérium az állami tartalékalap segítségével már három ízben szervezett „kukoricát húsmarháért” akciót az utóbbi hónapokban, a legutóbbi kampány keretében 3 ezer marhát vettek át a vágóhidak.

Ennek ellenére az utóbbi hónapokban megint több ezer eladásra kész állat halmozódott fel a szerbiai gazdáknál a kereslet csökkenése miatt.

Szeptember 24-én a kormány újabb döntést hozott, aminek az a lényege, hogy a szarvasmarha-hizlalók november 5-éig újabb felvásárlási támogatást igényelhetnek a szaktárcánál. Ezzel minden legálisan értékesített, 600 kilogrammosnál súlyosabb marha kilója után 26 dinár
(1 RSD = 3,12 HUF) támogatást nyújt a szerb állam a termelőknek.

Szerbiában sokat jelent ez a segítség, ugyanis az országban 12 és 16 ezer közöttire tehető a szarvasmarha-hizlalással foglalkozó kisgazdaságok száma. Az ilyen gazdaságok átlagosan 5-6 bikát hizlalnak. A nagygazdaságokat is beleszámítva évente mintegy 220 ezer hízómarhát állítanak elő az országban, amiből 120 ezret rendszerint külföldön értékesítenek.

A mezőgazdasági idénymunkások felét legálisan foglalkoztatják

Az utóbbi 1,5 évben, mióta az ideiglenes munkavállalókat egyszerűsített eljárás keretében, elektronikusan lehet bejelenteni Szerbiában, becslések szerint a mezőgazdasági idénymunkások 47 százalékát alkalmazták legálisan a munkaadóik. Mostanra 37 597 szezonmunkás került át a legális gazdaságba, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatásuk idejére fizettek vagy fizetnek nyugdíjbiztosítást, és munkahelyi sérülés esetére is biztosítják őket, írta a szerb Nemzeti Helyi Gazdaságfejlesztési Egyesülés, a NALED szeptemberi közleményében.

Becslések szerint Szerbiában évente nagyjából 80 ezer ember vállal idénymunkát a mezőgazdaságban.

Közülük eddig csak körülbelül 3 ezer fő dolgozott szerződéses keretek között, elsősorban azok, akiket hosszabb időre, 90–95 napra vettek fel.

Az idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvény alkalmazásának elemzéséből kiderült, hogy a mezőgazdasági cégek és a gazdálkodók zöme elfogadta az új, elektronikus bejelentési rendszert. Főleg a gyorsaságát és az adó fix összegét tartják kedvezőnek a drágább és bonyolultabb szerződés-aláírással szemben. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az agrárgazdaságok átlagosan 15 napra, a vállalatok pedig 21 napra alkalmaztak idénymunkásokat.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság