Back to top

A nemzeti össztermék egyre nagyobb százaléka származik a mezőgazdaságból

Legutóbbi vajdasági helyzetjelentésemet azzal kezdtem, hogy az ideihez hasonló ideális nyári csapadékeloszlásra még az idősebb gazdák sem emlékeznek itt a Duna és a Tisza közének csücskében: június 1-jétől augusztus végéig nem kevesebb, mint 384 liter áztatta a termőföldet.

A szerző korábbi cikke: Rekordhozamokat várnak Szerbiában

Ehhez egy hónappal később annyit tehetek hozzá, hogy továbbra is kegyes maradt az időjárás a növénytermesztőkhöz, ugyanis e sorok írásáig, tehát szeptember végéig az időjárás csak 1–2 napig akadályozta esővel a betakarítást, így a gazdálkodók mindenütt, ahol megérett rá a helyzet, elvégezhették a kinti munkát.

Sajnos még ma is gyakori látván
A napraforgó és a szója betakarítása gyakorlatilag befejeződött Szerbiában, már csak a későbbi éréscsoportba tartozó kukoricahibridek kombájnozása és a cukorrépa szedése maradt hátra.

Összegezésképpen már most megállapítható, hogy a termésátlagok szempontjából közepesre sikeredett ez az év Szerbiában. Viszont az agrárpiaci helyzet a mezőgazdaság minden ágazatában kedvezőbben alakul, mint a korábbi években – a szarvasmarha-hizlalók esetét leszámítva. A felvásárlási árak ugyanis magasabbak, mint az előző években voltak szeptemberben. A szójáért és a napraforgóért idén 20–30 százalékkal magasabb árat kaptak a termelők, mint 2019-ben, a kezdeti nehézségek dacára.

Milan Prostran agrárközgazdász rámutatott, hogy míg korábban a mezőgazdasági termelés értéke a nemzeti össztermék 9,5 százalékát tette ki Szerbiában, addig idén minden bizonnyal eléri a
15 százalékot. Ez nagyon jó eredménynek számít, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a koronavírus-járvány miatt a falusi turizmus idén keveset hozott a konyhára, a szarvasmarha-kivitel pedig gyakorlatilag teljesen leállt. Másrészt hatással lesz a szerbiai mezőgazdaságra az is, hogy Kína leállította a sertéshús importját Németországból, a felszabadult német sertés egy részére pedig lecsaptak a szerbiai húsfeldolgozók, aminek a behozatala negatív hatással lesz a belföldi hizlalás eredményességére.

Miroslav Malešević, az Újvidéki Egyetem mezőgazdasági karának nyugalmazott professzora szerint a híresztelésekkel ellenére sem lesz rekordhozama idén a kukoricának, az ő számításai szerint 6–7,5 ton­na között alakulhat a hektáronkénti átlagtermése.

Szerinte ugyanis az ideális nyári csapadékeloszlás sem tudta pótolni teljes egészében a tavaszi szárazság okozta nedvességhiányt. Ennek tudható be az is, hogy a napraforgó és a szója termése az átlagosnál alacsonyabb lett. Ugyanakkor a legfontosabb szántóföldi termények iránti kereslet most meghaladja a kínálatot, ami általában nem jellemző az őszi időszakra. Ez eredményezi a viszonylag magas árakat.

Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy a termelők szorgalmának és a kiváló időjárásnak köszönhetően Szerbia jelenleg 2 évre elegendő élelmiszerkészlettel rendelkezik, és hogy a többlettermésnek köszönhetően Szerbia 2 millió tonna búzát és 3 millió tonna kukoricát külföldön értékesít.

15 éve nem volt olyan magas a földi eper ára, mint az idén

A járvány növelte a földi-eper-termesztők jövedelmét

Az idei gyümölcstermés 5–6 százalékkal alacsonyabb volt Szerbiában a szokásosnál, azonban több gyümölcsféle esetében 20–30 százalékkal magasabb volt a felvásárlási ár a megszokottnál. Ennek köszönhetően az idén mintegy 600 millió dolláros bevétele lesz az országnak a gyümölcs-kivitelből, számolt be róla Zoran Keserović, az újvidéki mezőgazdasági kar gyümölcsészeti tanszékének a vezetője.

Mint rámutatott, 15 éve nem volt ilyen magas a földi eper ára, aminek termesztése az elmúlt években megtöbbszöröződött Szerbiában.

Az eper iránti hatalmas keresletet ő azzal magyarázza, hogy a járvány miatt tavasszal megnőtt a fogyasztók igénye a természetes vitaminforrásokra. Ugyancsak jó ára van az almának, viszont idén nem mondható el ugyanez a meggy, a szeder és a szilva esetében.

Állami mentőöv a szarvasmarha- hizlalóknak

A marhahús világpiaci keresletének nagyarányú, 70 százalékos csökkenése miatt a szerb kormány szeptember elején úgy döntött, hogy intervenciós felvásárlással igyekszik enyhíteni a szarvasmarhatartók gondjait. A mezőgazdasági minisztérium 2 millió eurót különített el vágómarha felvásárlására, így a hizlalók kb. 2,15 eurót kapnak a bikák kilójáért élősúlyban. Azóta visszafogottan, de újrandult a Kínába és Törökországba irányuló kivitel, ennek ellenére a szaktárca kitart az intervenciós felvásárlás mellett, hogy ezzel is enyhítse a koronajárvány kedvezőtlen hatását a húspiacra, valamint hogy megőrizze a szerbiai szarvasmarha-tenyésztést.

A mezőgazdasági minisztérium az állami tartalékalap segítségével már három ízben szervezett „kukoricát húsmarháért” akciót az utóbbi hónapokban, a legutóbbi kampány keretében 3 ezer marhát vettek át a vágóhidak.

Ennek ellenére az utóbbi hónapokban megint több ezer eladásra kész állat halmozódott fel a szerbiai gazdáknál a kereslet csökkenése miatt.

Szeptember 24-én a kormány újabb döntést hozott, aminek az a lényege, hogy a szarvasmarha-hizlalók november 5-éig újabb felvásárlási támogatást igényelhetnek a szaktárcánál. Ezzel minden legálisan értékesített, 600 kilogrammosnál súlyosabb marha kilója után 26 dinár
(1 RSD = 3,12 HUF) támogatást nyújt a szerb állam a termelőknek.

Szerbiában sokat jelent ez a segítség, ugyanis az országban 12 és 16 ezer közöttire tehető a szarvasmarha-hizlalással foglalkozó kisgazdaságok száma. Az ilyen gazdaságok átlagosan 5-6 bikát hizlalnak. A nagygazdaságokat is beleszámítva évente mintegy 220 ezer hízómarhát állítanak elő az országban, amiből 120 ezret rendszerint külföldön értékesítenek.

A szerb kormány 2 millió eurót fordít a hízott marhák intervenciós felvásárlására

A mezőgazdasági idénymunkások felét legálisan foglalkoztatják

Az utóbbi 1,5 évben, mióta az ideiglenes munkavállalókat egyszerűsített eljárás keretében, elektronikusan lehet bejelenteni Szerbiában, becslések szerint a mezőgazdasági idénymunkások 47 százalékát alkalmazták legálisan a munkaadóik. Mostanra 37 597 szezonmunkás került át a legális gazdaságba, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatásuk idejére fizettek vagy fizetnek nyugdíjbiztosítást, és munkahelyi sérülés esetére is biztosítják őket, írta a szerb Nemzeti Helyi Gazdaságfejlesztési Egyesülés, a NALED szeptemberi közleményében.

Becslések szerint Szerbiában évente nagyjából 80 ezer ember vállal idénymunkát a mezőgazdaságban.

Közülük eddig csak körülbelül 3 ezer fő dolgozott szerződéses keretek között, elsősorban azok, akiket hosszabb időre, 90–95 napra vettek fel.

Az idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvény alkalmazásának elemzéséből kiderült, hogy a mezőgazdasági cégek és a gazdálkodók zöme elfogadta az új, elektronikus bejelentési rendszert. Főleg a gyorsaságát és az adó fix összegét tartják kedvezőnek a drágább és bonyolultabb szerződés-aláírással szemben. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az agrárgazdaságok átlagosan 15 napra, a vállalatok pedig 21 napra alkalmaztak idénymunkásokat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kína szigorítja az import vizsgálatát, torlódások várhatók a fontos kikötőkben

Mivel Kína a téli hónapokban tart a megnövekvő koronavírus-kockázattól, megszigorítja az importszállítmányok vizsgálatát. A szárazföldi Kínába szánt zöldség és gyümölcsszállítmányok egy részét emiatt Hongkongba irányíthatják át a kereskedők.

Túlzásba vitt a antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és a Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikum használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fogkan vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Online étterem a nagy ukrán éhínség ételeivel

Ételek krumplihéjból, nyírfakéregből, kukoricacsutkából, ezekkel a fogásokkal emlékeztek meg a nagy ukrán éhínség áldozatiról a napokban. Egy virtuális étteremben mutatták be azokat az ételeket, amelyek megmentették az emberek életét, a szervezők ezzel hívták fel a figyelmet a történelmi eseményre.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Könnyen hámlik a gyömbér héja

Tárolási problémák miatt a kínai gyömbér nem túl mutatós, mert foszlik a héja. Idén a friss gyömbért egy hónappal hamarabb kezdték el exportálni a kínai szállítók. Ez azonban kockázatos, mivel így a gyömbér könnyebben penészedhet.

„Mi lesz az ünnepi vacsora?” - A sertéshús népszerűsége töretlen

Az ünnepek közeledtével az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a minőségi sertéshús fogyasztását népszerűsíti.

Környezettudatos csomagolásra vált a Tesco

A brit Tesco közleményében kifejtette, hogy többé nem alkalmazza azokat a műanyag tálcákat, amelyeket a sajátmárkás csirkéik csomagolásához használnak.

Megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt

Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon. Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből.

Az áruházláncok megsértődtek, a gazdák felháborodtak és traktorba ültek

Traktorokkal vonultak a német gazdálkodók néhány áruházlánc központi raktárához, és állták el a bejáratot, ezzel tiltakozva egyrészt a láncok árpolitikája ellen, másrészt így adva hangot annak, hogy felháborodtak a láncok felsővezetői által Angela Merkelnek írt levél tartalmán.

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.