A seregély az európai és afrikai mediterrán régióból az egyik legkorábban visszatérő madarunk. A hazai fészkelők zöme szeptemberben vonul el, de enyhébb időjárás esetén egy részük télire is itthon marad. Általában kétszer fészkel.
A seregély védett madár, mert rengeteg kártevőt (hernyók, legyek stb.) elpusztít a fészkelés idején. Az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak minősül, emiatt a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint gyérítésére akkor kerülhet sor, ha az okszerű mezőgazdasági termelés érdekében az nem sért természetvédelmi érdeket.
Egy-egy seregélycsapat látogatása több tíz kilós veszteséget is okozhat a szőlőtermesztőknek, ezért az érés időszakában riasztással védekezünk ellenük.
Klasszikus megoldás, amikor madárijesztőkkel, műmadarakkal (sas, varjú, bagoly) próbáljuk elriasztani a seregélyeket, de elterjedt módszer a hanghatású riasztás is.
A seregélyek nagyon okosak, és a legkisebb rést is megtalálják a szőlőhálón, a szalagoktól és a ragadozószemtől sem riadnak meg. A lövéstől vagy a hangágyútól is csak átmenetileg rettennek el, mert egy idő után rájönnek, hogy nem éri őket baj a durranást követően. Tartósan leginkább a fizikai tárgyak (pl. traktor), vagy az ember mozgása tarthatják távol őket.
A legújabb megoldások közül említést érdemel egy olyan speciális eszköz, amely mintegy 4 cm átmérőjű, mozgó lézerfoltot bocsát ki, ami a madarakban egy fizikai tárgy közeledtének érzetét kelti. Ettől megriadnak és elhagyják a területet. Sem zajjal, sem zavaró látvánnyal nem jár, így nem jelent veszélyt a madarak testi épségére.
Van megoldás seregély ellen!Hihetetlen károkat okoznak a seregélyek az érőfélben lévő gyümölcsök és szőlő termésében, minden ismert védekezési módszer ellenére. Egy új, olcsó és főleg halk megoldást alkalmaztak sikerrel a Bács-Zöldért ültetvényeiben. Az idén kipróbálták a mozgó „műsast”, ami egy nagyon hosszú, rugalmas rúdra erősített ragadozómadár-figura, amit a legkisebb szellő is mozgásba hoz. A ragadozó sziluettje az eddigi tapasztalatok szerint 4-5 hektárról tartja távol a termést dézsmáló kisebb madarakat. Az idén, miután kirakták a riasztó figurát, 10 percen belül eltűntek a seregélyek. A cseresznyeültetvények több tagban, körülbelül 8 kilométeres körben találhatók, de egy kisebb, egyhektáros tábláról megfeledkeztek, ott a madarak szüreteltek. Nagyon nagy dolog, hogy ez a pár tízezer forintos eszköz ilyen megbízhatóan távol tartja a seregélyeket. Az a legfontosabb, hogy jó magasra, 7-8 méterrel a föld fölé kell elhelyezni. Szükség szerint át lehet vinni a következő veszélyeztetett ültetvénybe. |
Késő nyáron a szőlőbogyót is károsíthatják a bagolylepkék (gyapottok-, káposzta-, saláta-bagolylepke). A gyapottok-bagolylepke elsősorban a szántóföldi növények és a zöldségfélék kártevője, de tömeges előfordulása esetén a nőstények a szőlőbe is berepülnek, s tojásaikat szétszórtan a szőlőbogyók felületére rakják. A kikelő hernyók megrágják a szőlőbogyók felületét és a felső rétegét, kaput nyitva ezzel a szürkerothadásnak, főleg a kórokozónak kedvező, csapadékos időben. Száraz, meleg évjáratokban a sebek beszáradnak.
Augusztus folyamán mindenképpen védjük meg a szőlőfürtöket a hernyók okozta sérülésektől. A szőlőmolyok ellen használt rovarölő szerek hatásosak gyapottok-bagolylepke hernyói ellen is.
A káposzta- és a saláta-bagolylepke hernyói esősorban akkor kerülnek a szőlőre, ha a sorok közötti gyomokon (pl. apró szulákon) károsítottak és annak lombja eléri a szőlőt, vagy a nyári gyomirtást követően áttelepülnek a szőlőbe. A kártétel a leveleken és a fürtön is megfigyelhető, következtében nagy szabálytalan rágások jelennek meg. A hernyók jellegzetesen fénykerülők, és csak este bújnak elő. Sokszor a kártevőktől mentesnek gondolt csemegeszőlő leszüretelésekor a hernyók a ládákba kerülnek.
Az amerikai fehér medvelepke második nemzedéke okozhat kárt a szőlőben, általában augusztusban.
A fiatal, sárgászöld vagy szürkés árnyalatú, hosszú szőröket viselő hernyók kezdetben csak a szövedékkel sűrűn bevont fészkekben együtt hámozgatják a leveleket, majd szétmásznak. Ilyenkor az idősebb hernyók a szőlőfürtöket is károsíthatják.
Ismert, és gyakran alkalmazott módszer a hernyófészkek hernyózóollóval történő eltávolítása, majd összegyűjtése. A lepkék rajzása szexferomon- és fénycsapdákkal is nyomon követhető.
Dr. Koleva Roszica