Back to top

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Egy vadásztörténet érdekes, átélhető és szenvedélyes leiratához tehetséges tollforgatóra van szükség. Az ízes, jól előadott anekdotákat mindenki szereti, a jó történetnek pedig nem csak eleje és vége van, a leírások részletességétől függ, mennyire tudja magát beleképzeli az olvasó az elbeszélt helyzetbe. Emellett pedig a sorok közé csempészett üzenet teszi a jó írást még jobbá. A hazai vadászirodalom igen gazdag, jeles, nemzetközileg is elismert képviselőinek műveit bibliai lenyomatként tartják számon a vadászat szerelmesei.

Dr. Studinka László az Aulock-bika agancsával (1967)
Dr. Studinka László az Aulock-bika agancsával (1967)
Fotó: SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészet Dr. Studinka László Természetismereti Központ archívuma
A világkiállítás szervezői ezeket a kulturális értékeket szeretné megőrizni, ezért vállalkozott a klasszikusok műveinek megújított kiadására. Az elképzelések szerint több mint 30, egységes megjelenésű kötetből álló sorozat a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében lesz elérhető.

Az első hat kötet, Kittenberger Kálmán három (Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában; A megváltozott Afrika; A Kilimandzsárótól Nagymarosig), valamint Studinka László szintén három (Örök vadászmezők; Minden nap vadásznap; Egy marék vadászemlék) könyve viszont már az idei FeHoVa kiállításon debütált.

Ezért elsőként most e két neves íróról emlékezünk meg.

Gyűjtött a múzeumnak

A Kittenberger Kálmántól kapott örökségünket nem lehet csak a könyvei alapján fémjelezni. Az ismert Afrika-kutató kiérdemelt nimbusza 1920-1948 között a Nimród Vadászújság főszerkesztőjeként került méltó helyére, a vezetésével végzett színvonalas munkának köszönhetően a lap az egyik legelismertebb szakújsággá emelkedett. A Kittenberger-féle útmutatás, életfelfogás, valamint barátjával, Láng Rudolffal (írói nevén Sólyom), a „vadászok lelkiismeretével” végzett közös elv eredményeképpen a magyar vadászetika és -kultúra máig őrzött és művelt szellemi értéke a vadásztársadalomnak.

A hányattatott sorsú ifjú Kittenbergert természetszeretete és az élővilág iránti tisztelete jutatta el Afrikába.

A Nemzeti Múzeum (a mai Magyar Természettudományi Múzeum jogelődje) segédpreparátoraként érte a lehetőség, hogy elkísérheti kelet-afrikai vadászatára Damaszkin Arzén földbirtokost, aki segédet keresett a trófeák szakszerű kikészítéséhez. Kint megtanulta a szuahéli nyelvet, túlélte a maláriát, eközben vadászott és gyűjtött a múzeum számára. A gyűjtögető munkájáért járó fizetségét nem minden esetben kapta meg munkáltatójától, ezért mérgében formaldehidben hazaküldte ujjpercét, melyet leharapott egy oroszlán, és amin nyomott hagyott a preparálás során használt arzén. Így jelezte a múzeumnak, hogy ő továbbra is kitartóan dolgozik, megérdemli a fizetséget.

Kittenberger Kálmán és a „Szimba ya Uleja”
Kittenberger Kálmán és a „Szimba ya Uleja”

A múzeumnak nemcsak emlősöket és madarakat küldött, nagy tehetséggel gyűjtötte a rovarokat is. Összesen több mint 26 ezer bogarat és több ezer lepkét juttatott el a Nemzeti Múzeum Állattárába.

Élményeit, beszámolóit, útleírásait tíz könyvben adta közre, de nem csupán a vadászatról ír, a természeti viszonyokat és az afrikai lakosság életmódját, szokásait is részletezi. Kittenberger 16 évet töltött Afrikában.

Az ez idő alatt hazaküldött zsákmányból a Nemzeti Múzeum Európa-hírű Afrika-kiállítást hozott létre, elismerve az Afrika-vadász munkáját és teljesítményét. A sors kegyetlensége, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a múzeumot ért lövés miatt tűzvészben megsemmisült az Afrika-kiállítás. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az általa gyűjtött rovarok preparátumai túlélték a sorscsapást.

Vadgazdálkodási sikerek

Dr. Studinka László munkájának a mai napig sokat köszönhet a vadbiológia és természettudomány. Tíz éves kora óta vadászott. Gyakorlati ismereteit papírra vetette és még csak 11 éves volt, amikor első publikációja megjelent a Nimród Vadászújság hasábjain. Később napvilágot látott egy madártani témával foglalkozó közleménye is.

Az ornitológia iránti érdeklődése és szerzett tudása lehetőséget adott számára, hogy a Nemzeti Múzeum Állattárában előadást tartson Moson vármegye madárvilágáról, 16 évesen pedig Oxfordba a nemzetközi Ornitológiai Kongresszusra hívták előadónak.

A budapesti jogi diploma megszerzése után Edinburghban kezdte meg vadászati tanulmányait. Hazatérve dolgozott vadőrként, a Bakonyban pedig kerületvezető vadászként, és a tudományos pályájától nem elszakadva, szakfordításokat végzett a madártani intézet számára. Jelentős érdemei vannak az állami gazdaságok vadászterületeinek megszervezésében és fejlesztésben, amit főként az 1955-ben vadgazdasági főelőadóként betöltött pozíciójában ért el, majd a lábodi rezervátum vadászati vezetője lett. Irányításának 10 éve alatt egyedülálló vadgazdálkodási eredményeket tudott felmutatni a terület. E tevékenységnek köszönhetően 1994-ben a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács a lehető legmagasabb elismerést, az Edmond Blanc-díjat adományozta a vadászterületnek.

Nyugdíjazása után több vadászati és ornitológiai lapba publikált itthon és külföldön.

Nem utolsósorban részt vett az 1971-es Budapesten megrendezett Vadászati Világkiállítás előkészítésében, ő volt a Magyar Trófeabemutató rendezője.

Értékes ajánlások

Ezekre az emberekre büszkék lehetünk valamennyien, függetlenül attól, hogy vadászszív dobog-e a mellkasunkban. Kitartásukkal és szakszerű munkájukkal méltó helyre emelték a magyar vadgazdálkodást, felhívták a figyelmet a természeti értékek óvására és megőrzésére, valamint természettudományi sikereket is elértek. A példaképek sorát lehetne folytatni, és életük, alkotásaik bemutatása a továbbiakban is folytatódik.

A 2021-es vadászati és természeti világkiállításon az újragondozott kötetek között olyan elismert vadászemberek és szaktekintélyek alkotásaival találkozhatunk még, mint Széchenyi Zsigmond, gróf Károlyi Lajos vagy éppen Madersprach Viktor.

Az életműsorozat kiadója a Dénes Natur Műhely, a könyvpiacon eddig gondozásukban megjelent művek szavatolják a minőségi könyv- és olvasásélményt.

Az új külcsín és a tartalom értéket teremt és őriz egyszerre. A kötetek modern, letisztult, minimalista stílust képviselnek – ebből a szempontból szakítanak a régi vadászkönyvek megjelenésétől –, méretük pedig kivétel nélkül 155x215 milliméteres. Valamennyi könyvben az első kiadásban látható illusztrációkat és fotókat jelenítik meg, ám azok a kor technológiájának köszönhetően még élvezhetőbbek. A hitelességet erősíti, hogy korábbi kiadásokból hiányzó ajánlások is bekerülnek a könyvekbe. Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című könyvének új kiadásában például olvasható lesz a szerző feleségének, Mangi asszonynak szóló bensőséges üzenete. Studinka László Egy marék vadászemlék című kötetében pedig helyet kap az író bátyjának szóló ajánlása.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lombhullató vonatozás Mahócára

A nemzeti ünnepen, ragyogó őszi időben rendezte meg az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a már hagyományos Lombhullató vonatozást.

Az erdészek és vadászok zarándoklatát tartják Mátraverebély-Szentkúton

Az erdészek és vadászok zarándoklatát, a Szent Hubertus búcsút rendezik meg szombaton Mátraverebély-Szentkúton, egybekötve a IV. Kelet-Cserháti Trófeaszemlével - tájékoztatta az MTI-t a kegyhely sajtófőnöke.

A faanyagok piacát is átvizsgálja a versenyhatóság

Gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat, ugyanis számos jelzés érkezett a versenyhivatalhoz a faanyagok árának az egész országban érezhető, nagymértékű emelkedéséről, illetve készlethiányairól - közölte a hivatal az MTI-vel.

Új típusú oktatási szemlélet

A szakmák Európa-, illetve világbajnokságának nevezett EuroSkills és WorldSkills versenyek az elmúlt négy évben átírták a parképítő középiskolai képzést.

A világkiállítás világszínvonalú szakmai rendezvénye

Október 14-én véget ért az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. A 20 nap során számos látnivalóban és programban lehetett része a közönségnek; csak a HUNGEXPO-ra több mint 600 ezren látogattak ki, összességében pedig másfél millió fölötti a világkiállításhoz kapcsolódó programsorozatok összlátogatottsága.

Az utolsó mohikán

Az északi szélesszájú orrszarvú a kihalás szélén áll. A faj megőrzéséért dolgozó kutatócsoport bejelentette, hogy kivonják a programból az alfaj két utolsó élő egyedének egyikét, a 32 éves Najint. Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető.

„Vidd haza a szemeted!” - szemléletformáló kampányt indított a NYÍRERDŐ Zrt.

„Vidd haza a szemeted!” – ezzel az elnevezéssel indított szemléletformáló kampányt a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. Ennek részeként megszüntette a társaság Debrecen közelében, a Panoráma út melletti Fancsikai pihenőnél levő hulladékgyűjtőket, és később több helyről is eltávolítja a tárolókat. Az erdőterületeken figyelemfelhívó táblákat is elhelyeznek majd.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Gigantikus gorilla tornyosul a Wall Street-en sétálók fölé

Harambe-t a gorillát 2016 májusában lőtte le egy cincinnati állatkert gondozója, aki féltette annak a kisgyermeknek biztonságát, aki bemászott a gorilla ketrecébe.

Dámok násza

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.