Back to top

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Egy vadásztörténet érdekes, átélhető és szenvedélyes leiratához tehetséges tollforgatóra van szükség. Az ízes, jól előadott anekdotákat mindenki szereti, a jó történetnek pedig nem csak eleje és vége van, a leírások részletességétől függ, mennyire tudja magát beleképzeli az olvasó az elbeszélt helyzetbe. Emellett pedig a sorok közé csempészett üzenet teszi a jó írást még jobbá. A hazai vadászirodalom igen gazdag, jeles, nemzetközileg is elismert képviselőinek műveit bibliai lenyomatként tartják számon a vadászat szerelmesei.

Dr. Studinka László az Aulock-bika agancsával (1967)
Fotó: SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészet Dr. Studinka László Természetismereti Központ archívuma
A világkiállítás szervezői ezeket a kulturális értékeket szeretné megőrizni, ezért vállalkozott a klasszikusok műveinek megújított kiadására. Az elképzelések szerint több mint 30, egységes megjelenésű kötetből álló sorozat a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében lesz elérhető.

Az első hat kötet, Kittenberger Kálmán három (Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában; A megváltozott Afrika; A Kilimandzsárótól Nagymarosig), valamint Studinka László szintén három (Örök vadászmezők; Minden nap vadásznap; Egy marék vadászemlék) könyve viszont már az idei FeHoVa kiállításon debütált.

Ezért elsőként most e két neves íróról emlékezünk meg.

Gyűjtött a múzeumnak

A Kittenberger Kálmántól kapott örökségünket nem lehet csak a könyvei alapján fémjelezni. Az ismert Afrika-kutató kiérdemelt nimbusza 1920-1948 között a Nimród Vadászújság főszerkesztőjeként került méltó helyére, a vezetésével végzett színvonalas munkának köszönhetően a lap az egyik legelismertebb szakújsággá emelkedett. A Kittenberger-féle útmutatás, életfelfogás, valamint barátjával, Láng Rudolffal (írói nevén Sólyom), a „vadászok lelkiismeretével” végzett közös elv eredményeképpen a magyar vadászetika és -kultúra máig őrzött és művelt szellemi értéke a vadásztársadalomnak.

A hányattatott sorsú ifjú Kittenbergert természetszeretete és az élővilág iránti tisztelete jutatta el Afrikába.

A Nemzeti Múzeum (a mai Magyar Természettudományi Múzeum jogelődje) segédpreparátoraként érte a lehetőség, hogy elkísérheti kelet-afrikai vadászatára Damaszkin Arzén földbirtokost, aki segédet keresett a trófeák szakszerű kikészítéséhez. Kint megtanulta a szuahéli nyelvet, túlélte a maláriát, eközben vadászott és gyűjtött a múzeum számára. A gyűjtögető munkájáért járó fizetségét nem minden esetben kapta meg munkáltatójától, ezért mérgében formaldehidben hazaküldte ujjpercét, melyet leharapott egy oroszlán, és amin nyomott hagyott a preparálás során használt arzén. Így jelezte a múzeumnak, hogy ő továbbra is kitartóan dolgozik, megérdemli a fizetséget.

Kittenberger Kálmán és a „Szimba ya Uleja”

A múzeumnak nemcsak emlősöket és madarakat küldött, nagy tehetséggel gyűjtötte a rovarokat is. Összesen több mint 26 ezer bogarat és több ezer lepkét juttatott el a Nemzeti Múzeum Állattárába.

Élményeit, beszámolóit, útleírásait tíz könyvben adta közre, de nem csupán a vadászatról ír, a természeti viszonyokat és az afrikai lakosság életmódját, szokásait is részletezi. Kittenberger 16 évet töltött Afrikában.

Az ez idő alatt hazaküldött zsákmányból a Nemzeti Múzeum Európa-hírű Afrika-kiállítást hozott létre, elismerve az Afrika-vadász munkáját és teljesítményét. A sors kegyetlensége, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a múzeumot ért lövés miatt tűzvészben megsemmisült az Afrika-kiállítás. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az általa gyűjtött rovarok preparátumai túlélték a sorscsapást.

Vadgazdálkodási sikerek

Dr. Studinka László munkájának a mai napig sokat köszönhet a vadbiológia és természettudomány. Tíz éves kora óta vadászott. Gyakorlati ismereteit papírra vetette és még csak 11 éves volt, amikor első publikációja megjelent a Nimród Vadászújság hasábjain. Később napvilágot látott egy madártani témával foglalkozó közleménye is.

Az ornitológia iránti érdeklődése és szerzett tudása lehetőséget adott számára, hogy a Nemzeti Múzeum Állattárában előadást tartson Moson vármegye madárvilágáról, 16 évesen pedig Oxfordba a nemzetközi Ornitológiai Kongresszusra hívták előadónak.

A budapesti jogi diploma megszerzése után Edinburghban kezdte meg vadászati tanulmányait. Hazatérve dolgozott vadőrként, a Bakonyban pedig kerületvezető vadászként, és a tudományos pályájától nem elszakadva, szakfordításokat végzett a madártani intézet számára. Jelentős érdemei vannak az állami gazdaságok vadászterületeinek megszervezésében és fejlesztésben, amit főként az 1955-ben vadgazdasági főelőadóként betöltött pozíciójában ért el, majd a lábodi rezervátum vadászati vezetője lett. Irányításának 10 éve alatt egyedülálló vadgazdálkodási eredményeket tudott felmutatni a terület. E tevékenységnek köszönhetően 1994-ben a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács a lehető legmagasabb elismerést, az Edmond Blanc-díjat adományozta a vadászterületnek.

Nyugdíjazása után több vadászati és ornitológiai lapba publikált itthon és külföldön.

Nem utolsósorban részt vett az 1971-es Budapesten megrendezett Vadászati Világkiállítás előkészítésében, ő volt a Magyar Trófeabemutató rendezője.

Értékes ajánlások

Ezekre az emberekre büszkék lehetünk valamennyien, függetlenül attól, hogy vadászszív dobog-e a mellkasunkban. Kitartásukkal és szakszerű munkájukkal méltó helyre emelték a magyar vadgazdálkodást, felhívták a figyelmet a természeti értékek óvására és megőrzésére, valamint természettudományi sikereket is elértek. A példaképek sorát lehetne folytatni, és életük, alkotásaik bemutatása a továbbiakban is folytatódik.

A 2021-es vadászati és természeti világkiállításon az újragondozott kötetek között olyan elismert vadászemberek és szaktekintélyek alkotásaival találkozhatunk még, mint Széchenyi Zsigmond, gróf Károlyi Lajos vagy éppen Madersprach Viktor.

Az életműsorozat kiadója a Dénes Natur Műhely, a könyvpiacon eddig gondozásukban megjelent művek szavatolják a minőségi könyv- és olvasásélményt.

Az új külcsín és a tartalom értéket teremt és őriz egyszerre. A kötetek modern, letisztult, minimalista stílust képviselnek – ebből a szempontból szakítanak a régi vadászkönyvek megjelenésétől –, méretük pedig kivétel nélkül 155x215 milliméteres. Valamennyi könyvben az első kiadásban látható illusztrációkat és fotókat jelenítik meg, ám azok a kor technológiájának köszönhetően még élvezhetőbbek. A hitelességet erősíti, hogy korábbi kiadásokból hiányzó ajánlások is bekerülnek a könyvekbe. Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című könyvének új kiadásában például olvasható lesz a szerző feleségének, Mangi asszonynak szóló bensőséges üzenete. Studinka László Egy marék vadászemlék című kötetében pedig helyet kap az író bátyjának szóló ajánlása.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Újszülöttek erdeje is segít a klímavédelemben

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megvalósuló fásításokról tartott sajtótájékoztatót július 22-én Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) a II. kerületi, Pilisi Parkerdő gondozása alá tartozó Árpád-kilátó környékén.

Ilyen egy játszótér, ahol a fogyatékkal élők is biztonságosan játszhatnak

Visszafogott színek, nagyobb és belátható terek, speciális hinták: így néz ki egy integrált játszótér, ahol a fogyatékkal élők is biztonságosan játszhatnak. A magyarok háromnegyede nem találkozott még olyan játszótérrel, ahol fogyatékkal élők is játszhatnak, miközben az emberek több mint fele szívesen járna ilyen játszótérre a lakóhelye környékén - derült ki a Royalkert kutatásából.

A baleset zöme az üzekedés alatt következik be

Az őz a legelterjedtebb, hazánkban legnagyobb egyedszámban előforduló nagyvadunk. Üzekedése (párzási időszak) július második felétől egészen augusztus elejéig-közepéig tart. Ebben az időszakban többet mozogva nagyobb területet bejárnak, mint általában, útjuk gyakran keresztezi a közutakat. Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy ebben az időszakban hatványozott figyeljenek vezetés közben!

A fővárosban és az ország 10 megyéjében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően megszűnt a fokozott tűzveszély a hazai erdő- és mezőgazdasági területek jelentős részén, ezért 2021. július 20-tól (kedd) Budapesten és Magyarország 10 megyéjében visszavonja a hatóság a tűzgyújtási tilalmat.

Versenyképesség és fenntarthatóság

"Hazánkban a precíziós gazdálkodást elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók alkalmazzák, így a precíziós technológiák sikere részben a generációváltás sikerétől is függ" - mondta Dr. Feldman Zsolt a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA) megnyitóján.

Elfogadhatatlan az Európai Bizottság Új Erdő Stratégiája

Elfogadhatatlan az a törekvés, ahogy az Európai Bizottság a tagállamok és az Európai Parlament véleményét figyelmen kívül hagyva el akarja lehetetleníteni az erdőgazdálkodást - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Új Erdő Stratégia kapcsán.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Számos tényezőtől függ az őz agancsminősége

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

A pásztor

„Pásztor voltam, egy kirekesztett, aki mellett elhaladt az élet” – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.