Back to top

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Egy vadásztörténet érdekes, átélhető és szenvedélyes leiratához tehetséges tollforgatóra van szükség. Az ízes, jól előadott anekdotákat mindenki szereti, a jó történetnek pedig nem csak eleje és vége van, a leírások részletességétől függ, mennyire tudja magát beleképzeli az olvasó az elbeszélt helyzetbe. Emellett pedig a sorok közé csempészett üzenet teszi a jó írást még jobbá. A hazai vadászirodalom igen gazdag, jeles, nemzetközileg is elismert képviselőinek műveit bibliai lenyomatként tartják számon a vadászat szerelmesei.

Dr. Studinka László az Aulock-bika agancsával (1967)
Dr. Studinka László az Aulock-bika agancsával (1967)
Fotó: SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészet Dr. Studinka László Természetismereti Központ archívuma
A világkiállítás szervezői ezeket a kulturális értékeket szeretné megőrizni, ezért vállalkozott a klasszikusok műveinek megújított kiadására. Az elképzelések szerint több mint 30, egységes megjelenésű kötetből álló sorozat a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében lesz elérhető.

Az első hat kötet, Kittenberger Kálmán három (Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában; A megváltozott Afrika; A Kilimandzsárótól Nagymarosig), valamint Studinka László szintén három (Örök vadászmezők; Minden nap vadásznap; Egy marék vadászemlék) könyve viszont már az idei FeHoVa kiállításon debütált.

Ezért elsőként most e két neves íróról emlékezünk meg.

Gyűjtött a múzeumnak

A Kittenberger Kálmántól kapott örökségünket nem lehet csak a könyvei alapján fémjelezni. Az ismert Afrika-kutató kiérdemelt nimbusza 1920-1948 között a Nimród Vadászújság főszerkesztőjeként került méltó helyére, a vezetésével végzett színvonalas munkának köszönhetően a lap az egyik legelismertebb szakújsággá emelkedett. A Kittenberger-féle útmutatás, életfelfogás, valamint barátjával, Láng Rudolffal (írói nevén Sólyom), a „vadászok lelkiismeretével” végzett közös elv eredményeképpen a magyar vadászetika és -kultúra máig őrzött és művelt szellemi értéke a vadásztársadalomnak.

A hányattatott sorsú ifjú Kittenbergert természetszeretete és az élővilág iránti tisztelete jutatta el Afrikába.

A Nemzeti Múzeum (a mai Magyar Természettudományi Múzeum jogelődje) segédpreparátoraként érte a lehetőség, hogy elkísérheti kelet-afrikai vadászatára Damaszkin Arzén földbirtokost, aki segédet keresett a trófeák szakszerű kikészítéséhez. Kint megtanulta a szuahéli nyelvet, túlélte a maláriát, eközben vadászott és gyűjtött a múzeum számára. A gyűjtögető munkájáért járó fizetségét nem minden esetben kapta meg munkáltatójától, ezért mérgében formaldehidben hazaküldte ujjpercét, melyet leharapott egy oroszlán, és amin nyomott hagyott a preparálás során használt arzén. Így jelezte a múzeumnak, hogy ő továbbra is kitartóan dolgozik, megérdemli a fizetséget.

Kittenberger Kálmán és a „Szimba ya Uleja”
Kittenberger Kálmán és a „Szimba ya Uleja”

A múzeumnak nemcsak emlősöket és madarakat küldött, nagy tehetséggel gyűjtötte a rovarokat is. Összesen több mint 26 ezer bogarat és több ezer lepkét juttatott el a Nemzeti Múzeum Állattárába.

Élményeit, beszámolóit, útleírásait tíz könyvben adta közre, de nem csupán a vadászatról ír, a természeti viszonyokat és az afrikai lakosság életmódját, szokásait is részletezi. Kittenberger 16 évet töltött Afrikában.

Az ez idő alatt hazaküldött zsákmányból a Nemzeti Múzeum Európa-hírű Afrika-kiállítást hozott létre, elismerve az Afrika-vadász munkáját és teljesítményét. A sors kegyetlensége, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a múzeumot ért lövés miatt tűzvészben megsemmisült az Afrika-kiállítás. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az általa gyűjtött rovarok preparátumai túlélték a sorscsapást.

Vadgazdálkodási sikerek

Dr. Studinka László munkájának a mai napig sokat köszönhet a vadbiológia és természettudomány. Tíz éves kora óta vadászott. Gyakorlati ismereteit papírra vetette és még csak 11 éves volt, amikor első publikációja megjelent a Nimród Vadászújság hasábjain. Később napvilágot látott egy madártani témával foglalkozó közleménye is.

Az ornitológia iránti érdeklődése és szerzett tudása lehetőséget adott számára, hogy a Nemzeti Múzeum Állattárában előadást tartson Moson vármegye madárvilágáról, 16 évesen pedig Oxfordba a nemzetközi Ornitológiai Kongresszusra hívták előadónak.

A budapesti jogi diploma megszerzése után Edinburghban kezdte meg vadászati tanulmányait. Hazatérve dolgozott vadőrként, a Bakonyban pedig kerületvezető vadászként, és a tudományos pályájától nem elszakadva, szakfordításokat végzett a madártani intézet számára. Jelentős érdemei vannak az állami gazdaságok vadászterületeinek megszervezésében és fejlesztésben, amit főként az 1955-ben vadgazdasági főelőadóként betöltött pozíciójában ért el, majd a lábodi rezervátum vadászati vezetője lett. Irányításának 10 éve alatt egyedülálló vadgazdálkodási eredményeket tudott felmutatni a terület. E tevékenységnek köszönhetően 1994-ben a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács a lehető legmagasabb elismerést, az Edmond Blanc-díjat adományozta a vadászterületnek.

Nyugdíjazása után több vadászati és ornitológiai lapba publikált itthon és külföldön.

Nem utolsósorban részt vett az 1971-es Budapesten megrendezett Vadászati Világkiállítás előkészítésében, ő volt a Magyar Trófeabemutató rendezője.

Értékes ajánlások

Ezekre az emberekre büszkék lehetünk valamennyien, függetlenül attól, hogy vadászszív dobog-e a mellkasunkban. Kitartásukkal és szakszerű munkájukkal méltó helyre emelték a magyar vadgazdálkodást, felhívták a figyelmet a természeti értékek óvására és megőrzésére, valamint természettudományi sikereket is elértek. A példaképek sorát lehetne folytatni, és életük, alkotásaik bemutatása a továbbiakban is folytatódik.

A 2021-es vadászati és természeti világkiállításon az újragondozott kötetek között olyan elismert vadászemberek és szaktekintélyek alkotásaival találkozhatunk még, mint Széchenyi Zsigmond, gróf Károlyi Lajos vagy éppen Madersprach Viktor.

Az életműsorozat kiadója a Dénes Natur Műhely, a könyvpiacon eddig gondozásukban megjelent művek szavatolják a minőségi könyv- és olvasásélményt.

Az új külcsín és a tartalom értéket teremt és őriz egyszerre. A kötetek modern, letisztult, minimalista stílust képviselnek – ebből a szempontból szakítanak a régi vadászkönyvek megjelenésétől –, méretük pedig kivétel nélkül 155x215 milliméteres. Valamennyi könyvben az első kiadásban látható illusztrációkat és fotókat jelenítik meg, ám azok a kor technológiájának köszönhetően még élvezhetőbbek. A hitelességet erősíti, hogy korábbi kiadásokból hiányzó ajánlások is bekerülnek a könyvekbe. Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című könyvének új kiadásában például olvasható lesz a szerző feleségének, Mangi asszonynak szóló bensőséges üzenete. Studinka László Egy marék vadászemlék című kötetében pedig helyet kap az író bátyjának szóló ajánlása.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyerekek százai fedezték fel a nyíregyházi erdőt

A XXV. Erdők Hete nyitónapján a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdei Iskolája a Tuzson János Botanikus Kertben tartott foglalkozást. A gyerekek – a Nyíregyházi Erdőjáró Szakkör tagjai – megismerkedhettek a botanikus kert történetével és az elkövetkező évek terveivel. A program részeként elültették az idei év fája, a lisztes berkenye egy példányát is.

Lázár Chef a vadakkal van

Azt tudjuk, hogy a vadhús egészséges, de még is keveset fogyasztunk belőle. Lázár Chef elárulja, hogy mostantól miért lesz könnyebb a háziasszonyoknak vadhúst készíteni. Emellett egyéb fortélyokat is megoszt a most zajló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár látványkonyhájában.

A MATE a jótékonysági vadászat egyik kiemelt támogatója

Kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit Kft. az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás keretében. Az ünnepélyes aláírási ceremónián a megállapodást Dr. Gyuricza Csaba rektor és Fejes László ügyvezető látta el kézjegyével.

Alapítvány a magyar kertörökségért

Magyar Kertörökség Alapítvány szakmai civil ernyőszervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy kiegészítse, összekösse és segítse az örökségvédelemben aktív, meglévő szervezetek tevékenységét.

A magyar állatvédelmi jogszabályok részletesek és korszerűek

A magyar állatvédelmi jogszabályi környezet "minden rétegre kiterjed és elég korszerű", az Európai Unió világszinten az élen jár ezen a területen - mondta Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításon a Hungexpo területén hétfőn.

Az EU erdészeti stratégiájának végrehajtása nem elég eredményes

Az uniós szakpolitikák foglalkoznak az erdők biológiai sokféleségével, megőrzésével és az erdőket érintő éghajlatváltozás kezelésével, azonban hiányosságok mutatkoznak a rendelet tagállami végrehajtásában, és gyakran hiányoznak az ellenőrzések az Európai Bizottság részéről - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn.

2021-ben az Év Emlőse a hermelin

Október 4-én ünnepeljük az Állatok Világnapját, mely egyben Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentjének az emléknapja is. A jeles dátumra a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az Év Emlősének megválasztott fajáról előadással készült.

Száz programmal vár az idei Erdők Hete

A XXV. Erdők Hete programsorozat az erdőgazdálkodás fenntartható gazdálkodásban betöltött szerepét és azon belül a szakértelem fontosságát hangsúlyozza – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára az Erdők Hete alkalmából.

A MATE a legmodernebb dróntechnológiai kutatásokkal áll az agrárium szolgálatában

Az agráriumot érintő, drónokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések, azok összehangolása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. és a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft. A kölcsönös előnyökön alapuló keretmegállapodás a III. ZalaZONE Innovációs nap keretében, a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán került aláírásra.