Back to top

Nemek aránya a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságban dolgozó nők szerint továbbra is egyenlőtlen a nemek viszonya az ágazatban, és ennek a felszámolása még mindig évtizedeket vehet igénybe – állapítja meg a Corteva AgriScience 17 országra kiterjedő 2018-as felmérése.

A DowDuPont mezőgazdasági divíziójának megbízásából készített vizsgálat szerint a nők érzékelnek ugyan előrelépést e téren, de lassúnak tartják. Az általános pénzügyi egyenlőtlenség említése mellett a megkérdezettek kevesebb mint fele érezte úgy, hogy elismerik, hogy hallgatnak rá, vagy hogy számítanak rá a döntéshozatalban.

A felmérés eredményei szerint a nők túlnyomó része büszke rá, hogy a mezőgazdaságból él, ennek ellenére azt tapasztalják, hogy a nemek megkülönböztetése általános. Ennek mértéke az indiai 78 százaléktól az Egyesült Államok 52 százalékáig terjed.

Csak a megkérdezettek fele érzi úgy, hogy nő létére ugyanolyan sikeres, mint férfi társai, 42 százalékuk válaszolta, hogy ugyanolyan lehetőségei vannak, mint a férfiaknak, és mindössze a megkérdezettek 38 százaléka gondolja úgy, hogy lehetősége van részt venni a gazdaságukat érintő pénzügyi döntésekben. A megkérdezettek közel 40 százaléka számolt be arról, hogy alacsonyabb a jövedelme, mint a férfi gazdálkodóké, továbbá kevesebb finanszírozási forráshoz jutottak hozzá.

A magyar Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, szeptember 30-án kiadott közleménye szerint 2020. júliusában a bruttó átlagkereset Magyarországon 401 800 forint volt, de ezen belül a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiaké 430 ezer, a nőké viszont 363,2 ezer forint volt. A női gazdálkodók leginkább a pénzügyi stabilitás, a család jóléte, valamint a munka és a magánélet egyensúlya miatt aggódnak.

Sokan említették, hogy több képzésre volna igényük, hogy alkalmazni tudják azokat a mezőgazdasági technológiákat, amelyekre a pénzügyi sikerhez és a környezet megfelelő színvonalú védelméhez szükség volna.

A nemek közötti egyenlőtlenség felszámolásával kapcsolatos akadályok közül az ilyen képzések iránti igényt említették a leggyakrabban a válaszadók. Említése gyakorisága mind a 17 országban jelentősen meghaladta az 50 százalékot, de Brazília, Nigéria, Kenya, Mexikó és Dél-Afrika voltak az élen. A nők többsége előrelépésről számolt be a nemek közötti egyenlőség terén, de a válasz­adók 72 százaléka szerint akár egy-három évtizedre is szükség lehet a teljes egyenlőség megvalósításához.

A válaszadók öt intézkedést tartanak kulcsfontosságúnak:

1) több technikai képzés

2) több tudományos képzés

3) több jogi és egyéb jellegű támogatás

4) a közvélemény tájékoztatása a nemek közötti megkülönböztetésről a mezőgazdaságban

5) a közvélemény tájékoztatása a nők mezőgazdaságban elért sikereiről.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Helyenként már leesett az idei első hó

Télies idővel búcsúzott az idei ősz, az északkeleti országrészben átmeneti hóréteg is kialakult, melyről részletesen beszámolunk. A folytatásban jelentősen megenyhül az idő, újabb csapadék is érkezik, főleg a Dunántúlra, ahol a november jelentős csapadékhiánnyal zárt.

Többéves börtönbüntetés mezőgazdasági támogatások elcsalása miatt

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt többéves börtönbüntetéseket szabott ki mezőgazdasági támogatások jogosulatlan igénybevételével zajló csalások ügyében a Pécsi Ítélőtábla - közölte a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség.

Agrárszakma iránytű segíti a pályaválasztást

Agrárszakma iránytű címmel készített kiadványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), mely az új szakképzési rendszer mezőgazdasági és élelmiszeripari képzéseit mutatja be. A NAK minél több fiatallal, illetve pályamódosítást tervezővel szeretné megismertetni az új szakképzési rendszer keretében kialakult agrár szakmastruktúrát, képzéseket.

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta

Új fajtával bővült a hazánkban tenyésztett, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre. Az akhal-teke lófajtát már honfoglalás-kori őseink is ismerték és használták, mára azonban állománya jelentősen visszaszorult, mindössze 68 törzskönyvben nyilvántartott egyede él a lelkes tenyésztőknél.

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Fiatal gazda - angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.

Agrár-innovációkat is várnak a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázatra

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiai partnerségével és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főtámogatásával 29. alkalommal hirdeti meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.

Új kapuk nyíltak a magyar termékek előtt

Noha a koronavírus-járvány okozta helyzet nem feltétlen szolgál a pozitív gondolatok táptalajául, a biztonságos, minőségi alapanyagokból készült magyar élelmiszereknek kétségtelenül kedvező közeget teremtett. Ugyanakkor az már kérdéses, hogy vajon az észérvek vagy inkább az érzelmek vezérlik a fogyasztókat, miközben leemelik a hazai termékeket a polcról.