Back to top

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.

Azonban október 14-én, a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (Vadászkamara) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös állásfoglalást írtak alá az élő rendszerek védelméért.

Céljuk, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020-2027 közötti támogatási időszakában az agrárium jövőjét meghatározó támogatások a természeti sokféleség megőrzését szolgálják.

Bross Péter, az OMME elnöke, Dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke és Dr. Halmos Gergő, a MME igazgatója október 14-én, Hatvanban, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban ünnepélyes keretek között írta alá a dokumentumot
Bross Péter, az OMME elnöke, Dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke és Dr. Halmos Gergő, a MME igazgatója október 14-én, Hatvanban, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban ünnepélyes keretek között írta alá a dokumentumot
Mindez kiemelten fontos, mivel a Közös Agrárpolitika támogatási rendszere a mezőgazdasági termelésben alapvető jelentőségű, hiszen a hazai mezőgazdasági bevételek közel fele ebből a forrásból származik.

Magyarországon a mezőgazdasági művelés alatt álló területek kiterjedése az elmúlt egy évtizedben több mint 20 százalékkal, közel 1,5 millió hektárral csökkent. Ugyanakkor a területcsökkenések ellenére, az EU csatlakozás óta hasznosított mezőgazdasági területek kiterjedése a támogatási adatok alapján növekszik, vélhetően a korábban nem hasznosított területek művelésbe vonása miatt.

Mára bebizonyosodott, hogy a területalapú támogatási formák gazdaságilag kedvező hatásuk mellett számos környezeti problémát okozhatnak.

A területalapú támogatások azon tulajdonsága, mely a megművelt területek kiterjedéséhez köti az igényelhető közvetlen támogatás egészét, hozzájárul az erőltetett szántóföldi művelésben tartáshoz, valamint a földrészletek termőhelyi adottságoknak nem megfelelő használatához.

Ennek következtében csökken az szegélyélőhelyek kiterjedése, veszélybe kerülnek a természetes és természetközeli élőhelyfoltok, egyben ellehetetleníti a vízvisszatartásra vonatkozó törekvéseket – mindemellett területet von el a környezeti szempontból kedvezőbb, extenzívebb földhasználati módoktól, mint a gyepesítéstől és az erdősítéstől.

Az agrártáj mozaikosságát alkotó élőhelyfoltok és szegélyek hálózata a garancia a természeti sokféleség megőrzésére, az apróvadfajoknak állományaival való gazdálkodásra és a beporzó rovarok túlélésére.

Emellett igazoltan hasznosak gazdálkodási szempontból is: csökkentik a víz- és szél által előidézett talajeróziót, valamint kedvező mikroklimatikus viszonyokat teremtenek.

Napjainkra a mezőgazdaságban valamennyi mértékadó termelési mutató (kijuttatott anyagok használata, gépesítettség mértéke, terméshozam) erőteljesen emelkedik. Ennek a fejlődésnek ugyanakkor a természeti rendszereink látják kárát.

A mezőgazdasági természeti sokféleség 30 százalékkal csökkent 15 év alatt, apróvadfajaink állománya vészesen fogyatkozik, a mezőgazdasági termelés alapjaiul szolgáló vadon élő és háziasított beporzó rovarfajok állományai is aggasztóan alakulnak (mintegy 75 százalékos a csökkenés 30 év alatt).

A hazai folyamatokkal azonos tendenciát mutatnak a környező országok környezeti vizsgálatai is, Európa egészének mezőgazdasági élőhelyei vannak veszélyben.

Felismerve elemi közös érdekeinket a mezőgazdasági élőhelyek tekintetében, valamint annak tudatában, hogy a Közös Agrárpolitika alakulása érdemben befolyásolja az agrárium jövőjét, illetve a vonatkozó EU stratégiák (Európai Zöld Megállapodás, Termőföldtől az asztalig Stratégia, Biodiverzitás Stratégia 2030) ismeretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, valamint az Országos Magyar Vadászkamara a következő állásfoglalást teszi közzé:

1. Az agrártáj természetes és természetközeli élőhelyfoltjainak, valamint a szegélyélőhelyeknek a megőrzése, oly módon, hogy a földhasználók érdekeltté váljanak azok fenntartásában.

Ez egyrészt ezen élőhelyfoltok művelési kötelezettség nélküli támogathatóvá tételével, valamint az eltűnésük/leromlásuk esetén megfelelő szankcionálással érhető el.

2. Az agrártáj időszakos vízállásainak, belvizes foltjainak megőrzése.

Ez megítélésünk szerint az érintett területek támogathatóvá tételével és a vízmegőrzésre vonatkozó gazdálkodói együttműködések serkentésével érhető el.

3. A gyenge termőhelyi adottságú területek mentesítése a nem gazdaságos és indokolatlan környezetterhelést okozó szántóföldi művelés alól és a földhasználatváltás elősegítése.

Ez egyrészt a támogathatóság feltételéül szabott követelményrendszer alakításával, másrészt a földhasználatváltást segítő támogatási formák (ökorendszerek és nem termelő beruházások) kidolgozásával érhető el.

4. Az agrártáj mozaikosságának biztosítása a monokultúrás termelési rendszerek visszaszorításával és egybeművelt táblák maximális méretkorlátjának bevezetésével.

A monokultúrás termelésszerkezet és az egyre növekvő táblaméretek a természeti sokféleség, a talajállapot és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is aggályosak. A javasolt változtatás a támogathatóság feltételéül szabott követelményrendszer alakításával érhető el.

5. Szegélyélőhelyek és természetközeli élőhelyfoltok létrehozása a jelenleg művelés alatt álló területeken.

A gyepes szegélyek, mezsgyék, méhlegelők, bokorsávok, fasorok és vizes élőhelyek létrehozása a megfelelően kidolgozott – és a fenntartásukat szolgáló agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel tartalomban és időzítésben összehangolt – úgynevezett nem termelő beruházások támogatásával valósítható meg.

6. A mezőgazdasági földhasználattal érintett területeken a természeti sokféleség megőrzését szolgáló művelési módok és agrotechnika megvalósításának elősegítése.

A csökkentett inputanyag bevitellel, a kímélő agrotechnikai beavatkozásokkal (pl. madár- és vadbarát kaszálás), a vegyszermentes szegélyekkel és kaszálatlan sávokkal jellemezhető gazdálkodási módokat a valós környezeti hozzáadott értékkel rendelkező, a földhasználók önkéntes vállalásait támogató agrár-környezetgazdálkodási kifizetési rendszer kidolgozásával tartjuk megvalósíthatónak. A környezeti szempontból igazolt hatékonysággal jellemezhető Magas Természeti Értékű Területek kifizetéseinek megőrzése mellett indokoltnak tartjuk apróvad- és beporzóvédelmi programelemek kidolgozását és elindítását, valamint a magas szintű vállalások ösztönzését a gazdálkodók körében.

7. A környezetkímélő földhasználat speciális eszközigényének megteremtése.

A természetkímélő technológiára váltás (pl. kíméletes kaszálást biztosító gépek, méhkímélő növényvédelem eszközei, szegélyélőhelyek, vizes élőhelyek karbantartását szolgáló eszközök) támogatási lehetőségeit a KAP Stratégiai Terv beruházási támogatásainak megfelelő kialakításával tartjuk megvalósíthatónak.

8. A környezet- és természetkímélő mezőgazdasági földhasználat szaktanácsadás és végrehajtási rendszerének létrehozása.

A természetkímélő mezőgazdasági módok megvalósításához szükséges információhiány jelenleg akadályát képezi az extenzív földhasználati módok térnyerésének. A KAP Stratégiai Terv forrásaira és a kormányzati kapacitásokra alapozva nélkülözhetetlennek tartjuk a környezetbarát megoldások gyakorlati ismereteinek földhasználók részére történő megosztását a megfelelő szaktanácsadói hálózaton keresztül és ezek érvényesítését a támogatások végrehajtási folyamatában is.

A három szervezet egységesen úgy véli, a KAP Stratégiai Terv megalkotása során ezeknek a pontoknak a kivitelezése létfontosságú annak érdekében, hogy a küszöbön álló ökológiai válság és az apróvadfajok, valamint a beporzó rovarok – köztük a házi méh – állománya további csökkenése elkerülhető legyen.

Továbbá a szervezetek közösen kérik az Agrárminisztérium segítségét abban, hogy az említett célok prioritásként történő kezelésével és a természetkímélő mezőgazdaság támogatására szánt KAP pénzügyi eszközök megfelelő mértékű biztosításával segítse a fenti garanciák megteremtését.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta

Új fajtával bővült a hazánkban tenyésztett, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre. Az akhal-teke lófajtát már honfoglalás-kori őseink is ismerték és használták, mára azonban állománya jelentősen visszaszorult, mindössze 68 törzskönyvben nyilvántartott egyede él a lelkes tenyésztőknél.

Új lendületet kap a magyar agrárium

Megjelent a Magyar Közlönyben a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett jogszabály révén 2021 januárjától kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa

22 európai nyelven, köztük magyarul is elérhető a talajban kórokozó gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa a www.best4soil.eu honlapon keresztül.

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.

Fiatal gazda - angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.

Döntéstámogató rendszerek az állattartásban

Manapság a nagy cégek leginkább az SAP vállalatirányítási rendszert használják a cég folyamatainak ellenőrzésre. Összességében világszerte 12 millió felhasználó alkalmaz SAP-rendszert, amely az ügyviteli megoldások területén kimagasló szám. Azonban a NAK TechLab programjában számos olyan startup „kerül elő”, amely előbb-utóbb akár komoly konkurenciája is lehet az SAP-nak.

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.