Back to top

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.

Azonban október 14-én, a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara (Vadászkamara) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezetői közös állásfoglalást írtak alá az élő rendszerek védelméért.

Céljuk, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020-2027 közötti támogatási időszakában az agrárium jövőjét meghatározó támogatások a természeti sokféleség megőrzését szolgálják.

Bross Péter, az OMME elnöke, Dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke és Dr. Halmos Gergő, a MME igazgatója október 14-én, Hatvanban, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban ünnepélyes keretek között írta alá a dokumentumot
Bross Péter, az OMME elnöke, Dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke és Dr. Halmos Gergő, a MME igazgatója október 14-én, Hatvanban, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban ünnepélyes keretek között írta alá a dokumentumot
Mindez kiemelten fontos, mivel a Közös Agrárpolitika támogatási rendszere a mezőgazdasági termelésben alapvető jelentőségű, hiszen a hazai mezőgazdasági bevételek közel fele ebből a forrásból származik.

Magyarországon a mezőgazdasági művelés alatt álló területek kiterjedése az elmúlt egy évtizedben több mint 20 százalékkal, közel 1,5 millió hektárral csökkent. Ugyanakkor a területcsökkenések ellenére, az EU csatlakozás óta hasznosított mezőgazdasági területek kiterjedése a támogatási adatok alapján növekszik, vélhetően a korábban nem hasznosított területek művelésbe vonása miatt.

Mára bebizonyosodott, hogy a területalapú támogatási formák gazdaságilag kedvező hatásuk mellett számos környezeti problémát okozhatnak.

A területalapú támogatások azon tulajdonsága, mely a megművelt területek kiterjedéséhez köti az igényelhető közvetlen támogatás egészét, hozzájárul az erőltetett szántóföldi művelésben tartáshoz, valamint a földrészletek termőhelyi adottságoknak nem megfelelő használatához.

Ennek következtében csökken az szegélyélőhelyek kiterjedése, veszélybe kerülnek a természetes és természetközeli élőhelyfoltok, egyben ellehetetleníti a vízvisszatartásra vonatkozó törekvéseket – mindemellett területet von el a környezeti szempontból kedvezőbb, extenzívebb földhasználati módoktól, mint a gyepesítéstől és az erdősítéstől.

Az agrártáj mozaikosságát alkotó élőhelyfoltok és szegélyek hálózata a garancia a természeti sokféleség megőrzésére, az apróvadfajoknak állományaival való gazdálkodásra és a beporzó rovarok túlélésére.

Emellett igazoltan hasznosak gazdálkodási szempontból is: csökkentik a víz- és szél által előidézett talajeróziót, valamint kedvező mikroklimatikus viszonyokat teremtenek.

Napjainkra a mezőgazdaságban valamennyi mértékadó termelési mutató (kijuttatott anyagok használata, gépesítettség mértéke, terméshozam) erőteljesen emelkedik. Ennek a fejlődésnek ugyanakkor a természeti rendszereink látják kárát.

A mezőgazdasági természeti sokféleség 30 százalékkal csökkent 15 év alatt, apróvadfajaink állománya vészesen fogyatkozik, a mezőgazdasági termelés alapjaiul szolgáló vadon élő és háziasított beporzó rovarfajok állományai is aggasztóan alakulnak (mintegy 75 százalékos a csökkenés 30 év alatt).

A hazai folyamatokkal azonos tendenciát mutatnak a környező országok környezeti vizsgálatai is, Európa egészének mezőgazdasági élőhelyei vannak veszélyben.

Felismerve elemi közös érdekeinket a mezőgazdasági élőhelyek tekintetében, valamint annak tudatában, hogy a Közös Agrárpolitika alakulása érdemben befolyásolja az agrárium jövőjét, illetve a vonatkozó EU stratégiák (Európai Zöld Megállapodás, Termőföldtől az asztalig Stratégia, Biodiverzitás Stratégia 2030) ismeretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, valamint az Országos Magyar Vadászkamara a következő állásfoglalást teszi közzé:

1. Az agrártáj természetes és természetközeli élőhelyfoltjainak, valamint a szegélyélőhelyeknek a megőrzése, oly módon, hogy a földhasználók érdekeltté váljanak azok fenntartásában.

Ez egyrészt ezen élőhelyfoltok művelési kötelezettség nélküli támogathatóvá tételével, valamint az eltűnésük/leromlásuk esetén megfelelő szankcionálással érhető el.

2. Az agrártáj időszakos vízállásainak, belvizes foltjainak megőrzése.

Ez megítélésünk szerint az érintett területek támogathatóvá tételével és a vízmegőrzésre vonatkozó gazdálkodói együttműködések serkentésével érhető el.

3. A gyenge termőhelyi adottságú területek mentesítése a nem gazdaságos és indokolatlan környezetterhelést okozó szántóföldi művelés alól és a földhasználatváltás elősegítése.

Ez egyrészt a támogathatóság feltételéül szabott követelményrendszer alakításával, másrészt a földhasználatváltást segítő támogatási formák (ökorendszerek és nem termelő beruházások) kidolgozásával érhető el.

4. Az agrártáj mozaikosságának biztosítása a monokultúrás termelési rendszerek visszaszorításával és egybeművelt táblák maximális méretkorlátjának bevezetésével.

A monokultúrás termelésszerkezet és az egyre növekvő táblaméretek a természeti sokféleség, a talajállapot és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is aggályosak. A javasolt változtatás a támogathatóság feltételéül szabott követelményrendszer alakításával érhető el.

5. Szegélyélőhelyek és természetközeli élőhelyfoltok létrehozása a jelenleg művelés alatt álló területeken.

A gyepes szegélyek, mezsgyék, méhlegelők, bokorsávok, fasorok és vizes élőhelyek létrehozása a megfelelően kidolgozott – és a fenntartásukat szolgáló agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel tartalomban és időzítésben összehangolt – úgynevezett nem termelő beruházások támogatásával valósítható meg.

6. A mezőgazdasági földhasználattal érintett területeken a természeti sokféleség megőrzését szolgáló művelési módok és agrotechnika megvalósításának elősegítése.

A csökkentett inputanyag bevitellel, a kímélő agrotechnikai beavatkozásokkal (pl. madár- és vadbarát kaszálás), a vegyszermentes szegélyekkel és kaszálatlan sávokkal jellemezhető gazdálkodási módokat a valós környezeti hozzáadott értékkel rendelkező, a földhasználók önkéntes vállalásait támogató agrár-környezetgazdálkodási kifizetési rendszer kidolgozásával tartjuk megvalósíthatónak. A környezeti szempontból igazolt hatékonysággal jellemezhető Magas Természeti Értékű Területek kifizetéseinek megőrzése mellett indokoltnak tartjuk apróvad- és beporzóvédelmi programelemek kidolgozását és elindítását, valamint a magas szintű vállalások ösztönzését a gazdálkodók körében.

7. A környezetkímélő földhasználat speciális eszközigényének megteremtése.

A természetkímélő technológiára váltás (pl. kíméletes kaszálást biztosító gépek, méhkímélő növényvédelem eszközei, szegélyélőhelyek, vizes élőhelyek karbantartását szolgáló eszközök) támogatási lehetőségeit a KAP Stratégiai Terv beruházási támogatásainak megfelelő kialakításával tartjuk megvalósíthatónak.

8. A környezet- és természetkímélő mezőgazdasági földhasználat szaktanácsadás és végrehajtási rendszerének létrehozása.

A természetkímélő mezőgazdasági módok megvalósításához szükséges információhiány jelenleg akadályát képezi az extenzív földhasználati módok térnyerésének. A KAP Stratégiai Terv forrásaira és a kormányzati kapacitásokra alapozva nélkülözhetetlennek tartjuk a környezetbarát megoldások gyakorlati ismereteinek földhasználók részére történő megosztását a megfelelő szaktanácsadói hálózaton keresztül és ezek érvényesítését a támogatások végrehajtási folyamatában is.

A három szervezet egységesen úgy véli, a KAP Stratégiai Terv megalkotása során ezeknek a pontoknak a kivitelezése létfontosságú annak érdekében, hogy a küszöbön álló ökológiai válság és az apróvadfajok, valamint a beporzó rovarok – köztük a házi méh – állománya további csökkenése elkerülhető legyen.

Továbbá a szervezetek közösen kérik az Agrárminisztérium segítségét abban, hogy az említett célok prioritásként történő kezelésével és a természetkímélő mezőgazdaság támogatására szánt KAP pénzügyi eszközök megfelelő mértékű biztosításával segítse a fenti garanciák megteremtését.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.

Advent idején nagyobb a lakástüzek veszélye

Vasárnap gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját, ezzel elkezdődik az ünnepi készülődés, a várakozás időszaka. Ha azonban nem biztonságos koszorút veszünk vagy készítünk, esetleg nem megfelelő helyre tesszük az adventi díszt, könnyen bekövetkezhet a baj, amikor már csak a tűzoltók segíthetnek.

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zártan tartását

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos azonnali hatállyal, országszerte elrendelte a baromfik kötelező zártan tartását. A megelőzés érdekében, a zárt tartás mellett, a további járványvédelmi előírások szigorú betartása is kiemelten fontos!

„Jobbak lehetünk, mint a versenytárs” - Interjú az EXIM elnök-vezérigazgatójával

Komoly zuhanást élt meg a világkereskedelem az idei évben, de fontos különbség a mostani helyzet és a 2008-as válság között, hogy ma meglehetősen nagy mennyiségű forrás áll rendelkezésre, ráadásul kedvező feltételek mellett – mondta el lapunknak Jákli Gergely. Az EXIM elnök-vezérigazgatója értékelte a tavasszal bejelentett Kárenyhítő csomag eddigi eredményeit.

"Hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”

Négy ember ellen emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség csalás és közokirat-hamisítás miatt, miután egy osztrák vadaskertben nevelt gímszarvasbikát hoztak Zala megyébe, amit egy francia vendégvadásznak kínálták fel elejtésre. Az egyik zalai vadásztársaság 3 tagja még 2017-ben 9000 euróért vett egy kulminációs korában járó gímszarvasbikát „némi” haszon reményében.

Agrometeorológia - Nyugalomba vonuló vegetáció

Az ősz végéhez közeledve a vegetációnak az eddig még aktív része is egyre inkább téli nyugalomba vonul. Az elmúlt napokban kialakult erősebb fagyok, a napközben is nulla Celsius-fok körül alakuló hőmérséklet mind ezt erősíti. A szürke, ködös napok után a folytatásban lehűlés várható, sokfelé erősebb éjszakai fagyokkal, és szombattól helyenként már hó is hullhat.

Az emberek 8,9%-a éhezik és ez az arány folyamatosan növekszik

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) sürgeti a világ 20 legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportot (G20), hogy a vírus időszak alatt is juttassanak elegendő élelmiszert a rászorulóknak.

Az agrárium modernizációja növeli a termelés jövedelmezőségét

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára magas szintű Európai Uniós szakpolitikai kerekasztal beszélgetésen mutatta be Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját. Az egyeztetés 21 ország, valamint az EU Bizottság aktív részvételével zajlott. 

A Kárpátok összekötik a térség népeit

A Kárpátok vonulata fizikailag és lelkileg is összeköt bennünket – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 6. konferenciáján.

Kutatók értékelték a tőzegmentes kertészet fejlődési irányát

A Coventry Egyetem egy kimutatást készített arról, hogy az Egyesült Királyság kertészeti tevékenysége milyen eredményeket tud felmutatni a tőzegmentes növénytermesztés területén. A brit kormány évek óta elkötelezett a tőzegfelhasználás csökkentése mellett.