Back to top

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

A helyszínen készített fotógalériánkat ide vagy a képre kattintva találja.

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban, mégsincsenek eléggé elismerve, sem a fejlett, sem a fejlődő országokban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Idén is október 15-én ünnepeljük őket. A „gyengébb nem” mezőgazdaságban dolgozó tagjait különösen nem érdemes gyengének nevezni – állhatatos munkájukról és kitartásukról kizárólag elismeréssel szabad beszélni. Sikereik ellenére általában a háttérben maradnak. Hadd mutassuk hát be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

A jogász végzettségű Kacz Ivett 2012-ben vette át az üzem vezetését. A szakmájában 2009-ig dolgozott, és addigra saját tanácsadó vállalkozást indított kereskedelmi bankok külső szaktanácsadójaként, eladósodott ügyfelekre fókuszálva.

Amikor 2008-ban a gazdasági világválság begyűrűzött Magyarországra, több vállalkozásnak is komoly anyagi problémái lettek, Ivett pedig több ilyen vállalkozás restrukturálásából is kivette a részét. Ezek egyike volt a Kereskedelmi és Hitelbanktól kapott megbízása, aminek köszönhetően megismerte – a rossz menedzsment miatt eladósodott – malomsoki céget.

Fotó: Csatlós Norbert

– Amikor megjelentem, a csőd szélén állt a cég. Óriási hitelállománya mellett az állatokat is rossz állapotban találtam. A jószágok nemcsak, hogy nem kaptak megfelelő minőségű takarmányt, hanem még elegendő sem jutott nekik belőle, és már a beszállítói sem voltak hajlandók kiszolgálni a céget.

A bank által kirendelt bankbiztosként a cég pénzügyeit és napi tevékenységét is ő felügyelte, és sikerült visszahoznia a céget a szakadék széléről.

Elkötelezettsége és eredményei alapján lehetőséget kapott rá, hogy saját elképzelései szerint vezesse a társaságot, így hamar a cég ügyvezetője lett.

Ezalatt annyira megerősödtek a gazdasághoz fűződő érzelmei, hogy a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosaként is el tudta képzelni magát, ami 2014-ben valóra is vált.

– Nem nevezném különösebben racionális döntésnek, bár mindig is tudtam, hogy egyszer majd az élelmiszer-előállításban, -feldolgozásban szeretnék tevékenykedni. Végül ez a döntés Malomsokon, a fejőházban született meg, miközben egyik nap a tehenek leltározásában vettem részt. Úgy éreztem, itt a helyem, most valóra válthatom ezt a vágyamat, elképzelésemet.

Fotó: Csatlós Norbert

Elmondta, hogy állatszeretete is erre a döntésre sarkallta, amit nagyszüleitől eredeztet, akik kistermelőként gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, vagy­is családi kötődése is volt a vidéki élethez.

Ivett azt mondja, két énje van, egy fővárosi és egy vidéki.

Budapesten járt egyetemre, és nemcsak egyetemi évei alatt, hanem azóta is élvezettel merül el a világvárosi nyüzsgésben, de a vidék nyugalma és természetessége nélkül sem tudja elképzelni már az életét.

A két életforma egyesül benne – ami a gazdaság vezetésében is megmutatkozik.

– Ahhoz, hogy a fővárosban érvényesülni tudjon az ember, gyorsan és professzionálisan kell dolgozni, mert óriási a konkurencia. A látszat ellenére vidéken is ugyanez a helyzet, talán csak a dinamikája mérsékeltebb a pesti közeghez képest.

A cégcsoport vezetését átvéve „pesti tempóra” kapcsolt, és bár az átállás nem volt kifejezetten gördülékeny, mostanra az alkalmazottai is már az általa elvárt teljesítményt nyújtják.

Fotó: Csatlós Norbert

A korábban láb- és tőgyproblémákkal küszködő jószágok mára genetikailag teljesen kicserélődtek, az akkor 23–24 literes napi fejési átlag az eltelt 8 évben 35–38 literre emelkedett, sőt, idén elérte a 40 literes átlagot is, a tehenek pedig szépek és egészségesek.

– Aki megugorja a 40 literes átlagot, az az ország top 30 tejtermelője közé tartozik.

Kizárólag holstein-fríz állománnyal dolgozunk, és ezek a tehenek nemcsak, hogy kiváló teljesítményt produkálnak, hanem az én szememben természetesen a legszebbek is.

A szarvasmarhatelep 1981-ben épült, ahol az elmúlt 40 évben gyakorlatilag semmi nem változott, az összes fejlesztést az utóbbi időben Ivett hajtotta végre. Mint mondja, ilyen körülmények közepette lényegesen nagyobb kihívás volt a 40 literes átlagtermelés elérése, mint korszerű technológiákkal.

Az állomány növendékkel együtt mintegy 2300 állatból áll, ebből 1050 a fejős. Korábban körülbelül 600 tehenet tartottak a malomsoki telepen.

A cég közel 2 ezer hektáron gazdálkodik, az itt termelt takarmány fedezi az állatok szükségletét, és még értékesíteni is tudnak belőle.
Fotó: Csatlós Norbert

Az említett fejlesztéseket egy 2016-os ATK-pályázattal valósította meg Ivett. Egymilliárd forintos támogatást nyert, ebből valósult meg egy 250 férőhelyes borjúfalu, ami a várakozásainak megfelelően, remekül működik. A konstrukciót is Ivett találta ki, és úgy tudja, Európában sincs ehhez hasonló komplex rendszer.

Az új helyen az itatásos borjakat egyedi műanyag házikókban tarják 1 hónapos korukig, majd ezt követően kerülnek át egy csoportos részre, ahol 10 állatot szállásolnak el, szintén műanyag házikókban, ahol egy nagy méretű külső karám biztosítja a még élhetőbb környezetet.

Kezdetben egy 10-es cumis itató rendszerből még tejet kapnak a jószágok, majd 2 hónapos korukban itt kerülnek elválasztásra, viszont ekkor már nem kell elszenvedniük a helyváltoztatással és a csoportba történő beszokással járó stresszt.

– Ennek a módszernek köszönhetően szinte az összes borjú egészségesen és gyorsan cseperedik. Szociális kapcsolataik hamarabb kialakulnak, mint más technológiákkal, mivel csoporttársaikkal korábban találkoznak és szoknak össze.

Körülbelül 4–5 hónapos korukig maradnak egy helyen, itt állítjuk őket át tömegtakarmányra, így a következő csoportváltásokat már sokkal könnyebben élik meg.

Fotó: Csatlós Norbert
A borjúfaluban teljesen egyedi itatót kaptak az állatok, egy új-zélandi fejlesztésű „Milk bar” elnevezésű cumis itatót, ami abban különbözik a szokásos cumis vödröktől, hogy szinte tökéletesen reprodukálja a tehén tőgybimbójának fiziológiáját, hatalmas lépést téve a természetes felnevelés irányába.

A Milk Bar itató egy lassú átfolyású membrános cumi, ami természetes sebességgel itatja a borjút, és aminek hatására a borjak nyelőcsővályúreflexe természetes módon alakul ki, gyorsabb kérődzővé válást és egyszerűbb csoportos tartást tesz lehetővé, mint a közismert vödrös borjúitatóval.

Kacz Ivett további fejlesztéseket tervez, ugyanis a hónapban induló szarvasmarha-telepek korszerűsítésére kiírt pályázaton is részt kíván venni egy újabb projekttel, aminek a keretében egy minimális humánerőforrás-igényű zöldmezős beruházás megvalósítását tervezi: egy 500 férőhelyes robotizált istálló építését 8 fejőrobottal.

Ha a pályázata sikeres lesz, 3 év alatt megvalósulhat a fejlesztés.

Ivett állatállomány-növekedést is tervez, viszont az üzem méretét is meghatározta magának, ami – ahogyan fogalmazott – „épp akkora, amiben még jól érzi magát és aminek irányítását is még egymaga képes ellátni”.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Exportértékesítéshez kapott támogatást az Univer Product

Romániai exportértékesítését fejlesztő marketingkommunikációjához kapott kormányzati támogatást az Univer Product Zrt. A kecskeméti társaság ételízesítőit, sűrített paradicsomát és bébiételeit több mint 15 országba exportálja. Legnagyobb mennyiségben, az idei tervek szerint 3,2 milliárd forint értékben a romániai piacra.

KAP – Egyre kevésbé lesz közös és agrár

A Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója, Mezei Dávid az EU közös agrárpolitika (KAP) kilátásait részletezte. A szakember úgy véli, hosszú távon a jelenlegi folyamatok akár a Közös Agrárpolitika megszűnéséhez is vezethetnek, hiszen egyre több hatáskör kerül vissza a tagállamokhoz.

Nagyon kell figyelni a Halloween-tökök és a sütőtökök közti különbségre

Október végén nagy hagyománya van a sütőtökfogyasztásnak, és – bár a Halloween hazánkban kultúridegen, kelta eredetű szokás - a tökfaragás is népszerű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja mindenki figyelmét arra, hogy körültekintően vásároljon illetve egyen tököt. Ugyanis míg a sütőtökök finom csemegék, a dísztökök kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

Zöld szőrrel született a kiskutya

Rendkívül ritka eset, hogy egy kiskutya, vagy bármilyen más állat zöld szőrrel szülessen. Az ABC News tudósítása szerint a Pisztácia névre keresztelt kiskutya egy olaszországi gazdaságban, Szardínia szigetén látta meg a napvilágot. Az október 9-én született alomban még öt másik – fehér színű – kölyök van, Pisztácia az egyetlen színes szőrrel született.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.