Back to top

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

A helyszínen készített fotógalériánkat ide vagy a képre kattintva találja.

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban, mégsincsenek eléggé elismerve, sem a fejlett, sem a fejlődő országokban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Idén is október 15-én ünnepeljük őket. A „gyengébb nem” mezőgazdaságban dolgozó tagjait különösen nem érdemes gyengének nevezni – állhatatos munkájukról és kitartásukról kizárólag elismeréssel szabad beszélni. Sikereik ellenére általában a háttérben maradnak. Hadd mutassuk hát be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

A jogász végzettségű Kacz Ivett 2012-ben vette át az üzem vezetését. A szakmájában 2009-ig dolgozott, és addigra saját tanácsadó vállalkozást indított kereskedelmi bankok külső szaktanácsadójaként, eladósodott ügyfelekre fókuszálva.

Amikor 2008-ban a gazdasági világválság begyűrűzött Magyarországra, több vállalkozásnak is komoly anyagi problémái lettek, Ivett pedig több ilyen vállalkozás restrukturálásából is kivette a részét. Ezek egyike volt a Kereskedelmi és Hitelbanktól kapott megbízása, aminek köszönhetően megismerte – a rossz menedzsment miatt eladósodott – malomsoki céget.

Fotó: Csatlós Norbert

– Amikor megjelentem, a csőd szélén állt a cég. Óriási hitelállománya mellett az állatokat is rossz állapotban találtam. A jószágok nemcsak, hogy nem kaptak megfelelő minőségű takarmányt, hanem még elegendő sem jutott nekik belőle, és már a beszállítói sem voltak hajlandók kiszolgálni a céget.

A bank által kirendelt bankbiztosként a cég pénzügyeit és napi tevékenységét is ő felügyelte, és sikerült visszahoznia a céget a szakadék széléről.

Elkötelezettsége és eredményei alapján lehetőséget kapott rá, hogy saját elképzelései szerint vezesse a társaságot, így hamar a cég ügyvezetője lett.

Ezalatt annyira megerősödtek a gazdasághoz fűződő érzelmei, hogy a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosaként is el tudta képzelni magát, ami 2014-ben valóra is vált.

– Nem nevezném különösebben racionális döntésnek, bár mindig is tudtam, hogy egyszer majd az élelmiszer-előállításban, -feldolgozásban szeretnék tevékenykedni. Végül ez a döntés Malomsokon, a fejőházban született meg, miközben egyik nap a tehenek leltározásában vettem részt. Úgy éreztem, itt a helyem, most valóra válthatom ezt a vágyamat, elképzelésemet.

Fotó: Csatlós Norbert

Elmondta, hogy állatszeretete is erre a döntésre sarkallta, amit nagyszüleitől eredeztet, akik kistermelőként gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, vagy­is családi kötődése is volt a vidéki élethez.

Ivett azt mondja, két énje van, egy fővárosi és egy vidéki.

Budapesten járt egyetemre, és nemcsak egyetemi évei alatt, hanem azóta is élvezettel merül el a világvárosi nyüzsgésben, de a vidék nyugalma és természetessége nélkül sem tudja elképzelni már az életét.

A két életforma egyesül benne – ami a gazdaság vezetésében is megmutatkozik.

– Ahhoz, hogy a fővárosban érvényesülni tudjon az ember, gyorsan és professzionálisan kell dolgozni, mert óriási a konkurencia. A látszat ellenére vidéken is ugyanez a helyzet, talán csak a dinamikája mérsékeltebb a pesti közeghez képest.

A cégcsoport vezetését átvéve „pesti tempóra” kapcsolt, és bár az átállás nem volt kifejezetten gördülékeny, mostanra az alkalmazottai is már az általa elvárt teljesítményt nyújtják.

Fotó: Csatlós Norbert

A korábban láb- és tőgyproblémákkal küszködő jószágok mára genetikailag teljesen kicserélődtek, az akkor 23–24 literes napi fejési átlag az eltelt 8 évben 35–38 literre emelkedett, sőt, idén elérte a 40 literes átlagot is, a tehenek pedig szépek és egészségesek.

– Aki megugorja a 40 literes átlagot, az az ország top 30 tejtermelője közé tartozik.

Kizárólag holstein-fríz állománnyal dolgozunk, és ezek a tehenek nemcsak, hogy kiváló teljesítményt produkálnak, hanem az én szememben természetesen a legszebbek is.

A szarvasmarhatelep 1981-ben épült, ahol az elmúlt 40 évben gyakorlatilag semmi nem változott, az összes fejlesztést az utóbbi időben Ivett hajtotta végre. Mint mondja, ilyen körülmények közepette lényegesen nagyobb kihívás volt a 40 literes átlagtermelés elérése, mint korszerű technológiákkal.

Az állomány növendékkel együtt mintegy 2300 állatból áll, ebből 1050 a fejős. Korábban körülbelül 600 tehenet tartottak a malomsoki telepen.

A cég közel 2 ezer hektáron gazdálkodik, az itt termelt takarmány fedezi az állatok szükségletét, és még értékesíteni is tudnak belőle.
Fotó: Csatlós Norbert

Az említett fejlesztéseket egy 2016-os ATK-pályázattal valósította meg Ivett. Egymilliárd forintos támogatást nyert, ebből valósult meg egy 250 férőhelyes borjúfalu, ami a várakozásainak megfelelően, remekül működik. A konstrukciót is Ivett találta ki, és úgy tudja, Európában sincs ehhez hasonló komplex rendszer.

Az új helyen az itatásos borjakat egyedi műanyag házikókban tarják 1 hónapos korukig, majd ezt követően kerülnek át egy csoportos részre, ahol 10 állatot szállásolnak el, szintén műanyag házikókban, ahol egy nagy méretű külső karám biztosítja a még élhetőbb környezetet.

Kezdetben egy 10-es cumis itató rendszerből még tejet kapnak a jószágok, majd 2 hónapos korukban itt kerülnek elválasztásra, viszont ekkor már nem kell elszenvedniük a helyváltoztatással és a csoportba történő beszokással járó stresszt.

– Ennek a módszernek köszönhetően szinte az összes borjú egészségesen és gyorsan cseperedik. Szociális kapcsolataik hamarabb kialakulnak, mint más technológiákkal, mivel csoporttársaikkal korábban találkoznak és szoknak össze.

Körülbelül 4–5 hónapos korukig maradnak egy helyen, itt állítjuk őket át tömegtakarmányra, így a következő csoportváltásokat már sokkal könnyebben élik meg.

Fotó: Csatlós Norbert
A borjúfaluban teljesen egyedi itatót kaptak az állatok, egy új-zélandi fejlesztésű „Milk bar” elnevezésű cumis itatót, ami abban különbözik a szokásos cumis vödröktől, hogy szinte tökéletesen reprodukálja a tehén tőgybimbójának fiziológiáját, hatalmas lépést téve a természetes felnevelés irányába.

A Milk Bar itató egy lassú átfolyású membrános cumi, ami természetes sebességgel itatja a borjút, és aminek hatására a borjak nyelőcsővályúreflexe természetes módon alakul ki, gyorsabb kérődzővé válást és egyszerűbb csoportos tartást tesz lehetővé, mint a közismert vödrös borjúitatóval.

Kacz Ivett további fejlesztéseket tervez, ugyanis a hónapban induló szarvasmarha-telepek korszerűsítésére kiírt pályázaton is részt kíván venni egy újabb projekttel, aminek a keretében egy minimális humánerőforrás-igényű zöldmezős beruházás megvalósítását tervezi: egy 500 férőhelyes robotizált istálló építését 8 fejőrobottal.

Ha a pályázata sikeres lesz, 3 év alatt megvalósulhat a fejlesztés.

Ivett állatállomány-növekedést is tervez, viszont az üzem méretét is meghatározta magának, ami – ahogyan fogalmazott – „épp akkora, amiben még jól érzi magát és aminek irányítását is még egymaga képes ellátni”.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Helyenként már leesett az idei első hó

Télies idővel búcsúzott az idei ősz, az északkeleti országrészben átmeneti hóréteg is kialakult, melyről részletesen beszámolunk. A folytatásban jelentősen megenyhül az idő, újabb csapadék is érkezik, főleg a Dunántúlra, ahol a november jelentős csapadékhiánnyal zárt.

A magyar piac meghatározó szereplője

Az egyetlen termelői tulajdonban lévő, egyben a második legnagyobb magyar tejipari cég ez év júliusában tartott taggyűlésén újabb 3 évvel meghosszabbították Rózsás Mónika ügyvezető igazgató megbízatását. A pénzügyi szakember 2018 őszén vette át a vállalat irányítását, aminek korábban a gazdasági igazgatója, illetve ügyvezetőigazgató-helyettese volt.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Pálmaolajmentes karácsonyi sütemény forgalmazásába kezd a Spar

Az osztrák Spar közleménye szerint új, saját márkás karácsonyi sütemény forgalmazásába kezd, amely nem tartalmaz pálmaolajat. A termékkínálatban megtalálhatóak a vaníliás croissantok, a fűszeres mézeskalácsok és az ízletes fahéjas csillagok.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

A Főmenüben a humor is az alapanyagok között szerepel

Főmenű címmel új gasztroműsor indul karácsonykor Széll Tamással és Anger Zsolttal a Dunán, amelyben jobbnál jobb, otthon is elkészíthető receptekkel készülnek a nézőknek

Nagyteljesítményű traktort adott át az AGRI CS Magyarország Kft. Mezőhegyesen

Az AGRI CS Magyarország Kft. egy nagyteljesítményű CASE IH Quadtrac traktort adott át Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek 2020. november 12-én. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és azon belül is a búza, árpa, hibridkukorica vetőmagtermesztés.

Szankcionálható lesz a kettős minőség

Hatékonyabban szankcionálják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Az Országgyűlés 171 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány fogyasztóvédelemmel összefüggő törvénymódosítását.