Back to top

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

Ezek a mikroszkopikus gombák környezeti stressz hatására, például a szélsőséges időjárás következtében méreganyagokat termelhetnek, amelyek gyakran alig észrevehetően megfertőzhetik a különféle növénykultúrákat.

Ezek a toxinok állatra és emberre egyaránt veszélyesek lehetnek, és mondjuk abban az esetben, ha egy gabonaszállítmányban kimutatják, fogyasztásra alkalmatlannak minősítik.

Bevált módszer, hogy a szennyezett gabonát tiszta takarmánnyal elkeverik, és azt növényi trágyaként felhasználva kijuttatják a talajba.

A kutatók megvizsgálták, hogy a szennyezett kukorica trágyaként milyen hatást gyakorol a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásoknak nevezett, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lényekre.

Az ugróvillások szerepe kulcsfontosságú a humuszképzésben, valamint a növények növekedésében.

A vizsgálat során először különböző mennyiségekben aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek mesterséges talajba, majd laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy bár az ugróvillások túlélését nem befolyásolja a szennyezett trágya, azonban szaporodását igen.

Az utódok száma a felére csökkent a legkisebb alkalmazott koncentráció esetében is a tiszta talajhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett fiatal egyedet találni.

A kutatók további meglepő eredményre jutottak, miszerint az ugróvillások nem kerülték el az aflatoxin tartalmú talajt, sőt igyekeztek ott maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a méreg hatására. A szakemberek véleménye szerint az ok az lehet, hogy a kísérletben használt gomba toxinmentes állapotában alapvetően jó minőségű táplálék az ugróvillásoknak, a vizsgált esetben azonban – a magas toxintartalom miatt – csapdának bizonyult a számukra.

A vizsgálati eredmények azt bizonyították, hogy erősen ajánlott kerülni az aflatoxinnal szennyezett gabona trágyaként való használatát a mezőgazdaságban, mivel az hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet.

A kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportja, a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszéke, valamint Állattani és Állatökológiai Tanszéke közös kutatásában végezte.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Létrehozták a növényfajok legnagyobb katalógusát

Új, kibővített növényfaj katalógust tettek közzé, amelyben német kutatók több mint 1,3 millió fajt ismertetnek.

Online étterem a nagy ukrán éhínség ételeivel

Ételek krumplihéjból, nyírfakéregből, kukoricacsutkából, ezekkel a fogásokkal emlékeztek meg a nagy ukrán éhínség áldozatiról a napokban. Egy virtuális étteremben mutatták be azokat az ételeket, amelyek megmentették az emberek életét, a szervezők ezzel hívták fel a figyelmet a történelmi eseményre.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Újabb áttörés a Jordán-vírus elleni rezisztencianemesítésben

Korábban már említettük, hogy az egyik nagy nemesítőcég nagy sikert ért el a paradicsomot megbetegítő veszélyes vírus elleni rezisztencianemesítésben, röviddel később pedig egy másik ismert nemesítő is óriási áttörést jelentett be.

Tehetünk a talajromlás ellen

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közelmúltban tartott online konferenciáján több előadásban is szóltak a klímaváltozás és a talajállapot romlásának mezőgazdasági következményeiről. A mezőgazdaság a második legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó ágazat, de e káros folyamatok enyhítésére számos eszköz áll a rendelkezésére.

A növénykárok jelentős részét a tavaszi fagy és a jégeső okozta

A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állították a gazdákat. A Groupama Biztosító adatai szerint 2020-ban a károk jelentős többségét a jégeső és a tavaszi fagy okozta a mezőgazdaságban. A vagyoni jellegű károk biztosításában tudatosabbak lettek a magyar gazdák

Megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt

Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon. Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből.

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.