Back to top

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

Ezek a mikroszkopikus gombák környezeti stressz hatására, például a szélsőséges időjárás következtében méreganyagokat termelhetnek, amelyek gyakran alig észrevehetően megfertőzhetik a különféle növénykultúrákat.

Ezek a toxinok állatra és emberre egyaránt veszélyesek lehetnek, és mondjuk abban az esetben, ha egy gabonaszállítmányban kimutatják, fogyasztásra alkalmatlannak minősítik.

Bevált módszer, hogy a szennyezett gabonát tiszta takarmánnyal elkeverik, és azt növényi trágyaként felhasználva kijuttatják a talajba.

A kutatók megvizsgálták, hogy a szennyezett kukorica trágyaként milyen hatást gyakorol a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásoknak nevezett, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lényekre.

Az ugróvillások szerepe kulcsfontosságú a humuszképzésben, valamint a növények növekedésében.

A vizsgálat során először különböző mennyiségekben aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek mesterséges talajba, majd laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy bár az ugróvillások túlélését nem befolyásolja a szennyezett trágya, azonban szaporodását igen.

Az utódok száma a felére csökkent a legkisebb alkalmazott koncentráció esetében is a tiszta talajhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett fiatal egyedet találni.

A kutatók további meglepő eredményre jutottak, miszerint az ugróvillások nem kerülték el az aflatoxin tartalmú talajt, sőt igyekeztek ott maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a méreg hatására. A szakemberek véleménye szerint az ok az lehet, hogy a kísérletben használt gomba toxinmentes állapotában alapvetően jó minőségű táplálék az ugróvillásoknak, a vizsgált esetben azonban – a magas toxintartalom miatt – csapdának bizonyult a számukra.

A vizsgálati eredmények azt bizonyították, hogy erősen ajánlott kerülni az aflatoxinnal szennyezett gabona trágyaként való használatát a mezőgazdaságban, mivel az hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet.

A kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportja, a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszéke, valamint Állattani és Állatökológiai Tanszéke közös kutatásában végezte.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Helyenként már leesett az idei első hó

Télies idővel búcsúzott az idei ősz, az északkeleti országrészben átmeneti hóréteg is kialakult, melyről részletesen beszámolunk. A folytatásban jelentősen megenyhül az idő, újabb csapadék is érkezik, főleg a Dunántúlra, ahol a november jelentős csapadékhiánnyal zárt.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Új mobilalkalmazás méri a növényvédelmi termékek környezeti hatását

Egy olyan új mobilalkalmazás vált elérhetővé, amely segíti a termelőket a növényvédelemben és abban, hogy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági termelési rendszereket alakítsanak ki.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Oroszország gabonaexport-kvótája 17,5 millió tonnára nőhet

Oroszország 15 millió tonnáról 17,5 millió tonnára növelheti a február 15-től június 30-ig tervezett gabonaexport-kvóta mennyiségét – közölte az orosz agrárminisztérium.

Árutőzsde - Csökkent a repce ára

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Nagyteljesítményű traktort adott át az AGRI CS Magyarország Kft. Mezőhegyesen

Az AGRI CS Magyarország Kft. egy nagyteljesítményű CASE IH Quadtrac traktort adott át Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek 2020. november 12-én. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és azon belül is a búza, árpa, hibridkukorica vetőmagtermesztés.

Többéves börtönbüntetés mezőgazdasági támogatások elcsalása miatt

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt többéves börtönbüntetéseket szabott ki mezőgazdasági támogatások jogosulatlan igénybevételével zajló csalások ügyében a Pécsi Ítélőtábla - közölte a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség.

Agrárszakma iránytű segíti a pályaválasztást

Agrárszakma iránytű címmel készített kiadványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), mely az új szakképzési rendszer mezőgazdasági és élelmiszeripari képzéseit mutatja be. A NAK minél több fiatallal, illetve pályamódosítást tervezővel szeretné megismertetni az új szakképzési rendszer keretében kialakult agrár szakmastruktúrát, képzéseket.

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta

Új fajtával bővült a hazánkban tenyésztett, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre. Az akhal-teke lófajtát már honfoglalás-kori őseink is ismerték és használták, mára azonban állománya jelentősen visszaszorult, mindössze 68 törzskönyvben nyilvántartott egyede él a lelkes tenyésztőknél.