0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

Ezek a mikroszkopikus gombák környezeti stressz hatására, például a szélsőséges időjárás következtében méreganyagokat termelhetnek, amelyek gyakran alig észrevehetően megfertőzhetik a különféle növénykultúrákat.

Ezek a toxinok állatra és emberre egyaránt veszélyesek lehetnek, és mondjuk abban az esetben, ha egy gabonaszállítmányban kimutatják, fogyasztásra alkalmatlannak minősítik.

Bevált módszer, hogy a szennyezett gabonát tiszta takarmánnyal elkeverik, és azt növényi trágyaként felhasználva kijuttatják a talajba.

A kutatók megvizsgálták, hogy a szennyezett kukorica trágyaként milyen hatást gyakorol a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásoknak nevezett, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lényekre.

Az ugróvillások szerepe kulcsfontosságú a humuszképzésben, valamint a növények növekedésében.

A vizsgálat során először különböző mennyiségekben aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek mesterséges talajba, majd laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillás szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy bár az ugróvillások túlélését nem befolyásolja a szennyezett trágya, azonban szaporodását igen.

Az utódok száma a felére csökkent a legkisebb alkalmazott koncentráció esetében is a tiszta talajhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett fiatal egyedet találni.

A kutatók további meglepő eredményre jutottak, miszerint az ugróvillások nem kerülték el az aflatoxin tartalmú talajt, sőt igyekeztek ott maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a méreg hatására. A szakemberek véleménye szerint az ok az lehet, hogy a kísérletben használt gomba toxinmentes állapotában alapvetően jó minőségű táplálék az ugróvillásoknak, a vizsgált esetben azonban – a magas toxintartalom miatt – csapdának bizonyult a számukra.

A vizsgálati eredmények azt bizonyították, hogy erősen ajánlott kerülni az aflatoxinnal szennyezett gabona trágyaként való használatát a mezőgazdaságban, mivel az hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet.

A kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportja, a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszéke, valamint Állattani és Állatökológiai Tanszéke közös kutatásában végezte.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu