Back to top

Tudtam, hogy nem elég a középszerű rendezés

Hosszú, és most már elmondhatjuk, sikeres „versenysorozat” után vagyunk. Egy helyen rendezték meg szinte egy időben a gyermek, ifjúsági, fiatal lovas, U25 és póni Európa-bajnokságokat. A bajnokságok között csupán két-három nap állt rendelkezésére a rendezőnek, hogy minden újból, ugyanazon a szinten kezdődjön elölről.

Egy hónapon át mindenkinek a maximumot kellett nyújtania, hiszen elég egy hiba, már nincs jó híre a versenynek. A póni Eb volt az utolsó megmérettetés a bajnokságmaratonon, mely szintén sikerrel zárult. A rendezőt és házigazdát, Arie Yom-Tovot kérdeztük.

A póni Eb csapatversenyének dobogósai

Hogyan értékeli a több mint egy hónapig tartó, szinte folyamatos versenyt?

Valódi kihívás volt négy héten át menedzselni az egymást követő Európa-bajnokságokat, ezt megelőzően pedig egy nemzeti versenyt.

Összesen öt héten keresztül zajlottak a versenyek az Unikornis Lovardában.

A nagy megmérettetés előtt beszéltem a csapatommal, felkészítettem őket mentálisan, és bónuszpénzzel is motiváltam őket. Elmondtam nekik, hogy számos hotel tulajdonosaként azt várom el, hogy a 25 nemzet ide érkező lovasainak úgy kell érezniük magukat, mint egy hotelben. Megbeszéltem velük, hogy bármilyen probléma merüljön is fel, mindig a megoldás megtalálására törekedjenek, s mindezt mosolyogva.

Sikerült?

Igen, nagyon sikeres volt, rengeteg elismerést kapunk azóta is. A német csapat itt hagyott nekem egy német zászlót, amit mindannyian aláírtak, de ugyanilyen elégedettek voltak a hollandok, az olaszok, a dánok, sorolhatnám… Azt kérték, legközelebb is itt legyen a gyermek, junior és fiatal lovas Eb. A német csapatvezető kétszer is odajött hozzám, hogy megköszönje a kiváló szervezést. Néhány héttel ezelőtt az FEI-től is kaptam egy e-mailt, Bettina de Rham igazgatótól, aki gratulációját fejezte ki, mert csak pozitív visszajelzéseket kapott a versenyről.

Amikor belekezdtem az egészbe, tudtam, hogy tökéletesnek kell lennie. A legfőbb célom az volt, hogy ebben a nehéz helyzetben életben tartsuk a sportot. A szervezésben a járványhelyzet pluszkihívást jelentett, hiszen a sportolók egészségére is vigyázni kellett.

Ezért mindent szigorúan a szabályoknak megfelelően kellett véghezvinnünk, és még annál is többet tennünk.

Tudtam, hogy nem elég a középszerű rendezés, százszázalékosan kell teljesítenünk. Együttműködést kértem Thomas Bauertől, aki nagy versenyeket szervezett már Amerikában, hogy legyen a verseny felügyelője, illetve felkértem Markus Hinzkét (a szeptemberi Pegazusban mutattuk be – a szerk.), aki szintén egy hónapig velünk volt, hogy segítsen az egyedülálló versenysorozat szervezésében és lebonyolításában. A versenyirodát is profi csapat vitte, a Horse-events. Nagy köszönet illeti a talaj karbantartóját, az osztrák Ripro cég szakemberét is, aki sokszor éjszakába nyúlóan tartotta karban a talajt, hogy másnap ugyanolyan feltételekkel tudjanak a versenyzők melegíteni, versenyezni. Tehát a profi háttér, a nagy tapasztalattal bíró emberek rendkívül sokat segítettek nekünk.

A póni Eb magyar indulója, Major Kíra Málna és Davida

Soha nem rendezték még egy helyen, egymás után ezeket a nagyversenyeket, melyekhez a végén még csatlakozott a póni Eb is.

Igen, az idei egyedülálló, a koronavírus miatt. Számos külföldi lovasszövetségtől érkezett hozzám kérés, hogy ha már megrendezem a gyermek, fiatal lovas, junior és U25 Európa-bajnokságokat, akkor vállaljam el a pónit is.

Beszéltem az FEI képviselőivel, és indítványoztam, hogy bár nekem sok pluszterhet jelentene, ha lehetséges, mégis tartsuk meg.

Végül elfogadták, és attól lett egyedülálló a verseny, hogy mind az öt korosztály szinte egy időben, egy helyen versenyzett. Ez volt egyben a leghosszabb nemzetközi bajnokság is.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

Hogy a színvonalat magasan tartsuk az első naptól az utolsóig, a boxok takarításától kezdve a talaj minőségén keresztül az étteremig. Nem akartam azt látni, hogy magas színvonalon kezdünk, aztán lépésről lépésre lejjebb adunk belőle.

Hány ember gondoskodott erről?

Körülbelül hetvenen voltak, minden reggel ötkor kezdték a munkát és késő estig meg sem álltak.

Mit gondol, megtennék még egyszer?

Mindenki nagyon fáradt volt, munkájuk elismeréseként nagyon sok bónuszt adtam nekik. Nem tudom, megtennék-e megint, de boldogok voltak, mert tudták, hogy valami fontosat tettünk, amely által a világ lovasélete elismerte Magyarországot.

Arie Yom-Tov házigazda és Dallos Zsófia szövetségi kapitány

És ön újrakezdené?

Jó kérdés. Mint ahogy már említettem, rengeteg telefonhívást kapok még mindig, hogy a következő gyermek, junior és fiatal lovas Eb-t is mi rendezzük (az U25-öt Németország rendezi).

Ez persze nagyon jót tenne Magyarország hírnevének, hiszen ezzel még inkább elismernék, hogy nálunk minőségi díjlovaglás van.

Mik a tervei?

Folytatni a magyar díjlovaglás fejlesztését, nem adtam fel azt a vágyam, hogy a 2024-es olimpián részt vehessünk, ez a mi álmunk, amit szeretnénk megvalósítani. Ehhez persze szükségem van mindenkinek a segítségére, támogatására a magyar díjlovas­életből. Ennek egyik első lépcsőfoka, hogy olyan szigorúvá tesszük a magyar versenyrendszert, mint a nemzetközit – például Szt. György-díjtól felfele nem engedélyezzük a pálcahasználatot –, mert csak így lehetséges az, hogy felzárkózzunk a nemzetközi szinthez.

Ön egy világot látott, sikeres üzletember, mit gondol a vírus okozta helyzetről?

Olyan helyzetben vagyunk, amiről semmi tapasztalatunk, nemhogy nekünk, de még a szüleinknek sem. A vírus szerintem el fog tűnni fél éven belül, de megtanított minket máshogy látni a dolgokat.

Véleményem szerint ez a vírus korrekció volt Istentől, hogy megálljon ez az őrült rohanás, amiben élünk, hogy újra észrevegyük a valóban fontos dolgokat, amit a család, az együtt töltött idő jelent, hogy elgondolkodjunk azon, mennyivel fontosabb teendők vannak az életben.

Ha változtat valamit, akkor mit fog változtatni az életében?

Én hosszú évekig rengeteget utaztam, minden héten a világ különböző tájaira. A vírus első hullámakor, amikor mindent lezártak, meg kellett tanulnom, hogy messziről szervezzem a munkám. Így persze nem lehet száz százalékot teljesíteni, de rá kellett jönnöm, hogy az üzleti életben elég a kilencvenöt is. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, nem szükséges megölnünk magunkat az állandó rohanással, úgy, hogy közben az igazán lényeges dolgokkal meg nem foglalkozunk.

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Lelkes múltunk, büszke jelenünk bíztató jövőképünk

Az idei évindító/évzáró cikkem fogalmazásakor kissé messzebbre tekintek vissza a 2020-as évnél. 2020 mindenki számára emlékezetes volt, kinek könnyebb, kinek nehezebb, mindenkinek újdonságot hozott az életébe. A Szabadidős Szakág azonban hivatalosan 2018-ban alakult meg egy év előkészítő bizottsági munkát követően, kezdjük onnan az események felidézését.

Amerikai fertőtlenítőrobotokat próbál ki a holland kereskedelmi lánc

A Covid-19 járvány idején különösen nagy figyelem irányul a fertőtlenítésre, többek közt a kereskedelemben is. A holland Ahold Delhaize ultraibolya sugárzással fertőtlenítő robotokat próbál ki két amerikai kereskedelmi központjában. Az Ava Robotics vállalat gépeit ők használják elsőként a világon a zöldség-gyümölcs kereskedelemben.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Megszabadulunk az egyszer használatos műanyagtól?

Az egyszer használatos, eldobható műanyag evőeszközöknek, poharaknak és szívószálaknak hamarosan el kell eltűnnie az Európai Unió országaiból. Az Európai Parlament 2019. márciusában hagyta jóvá az egyszer használatos műanyag csomagolóeszközökre vonatkozó irányelvet, amely 2021. július 3-án válik teljes mértékben alkalmazhatóvá.

Eredményesen zárult a téli szezonális ellenőrzés

A korábbi évekhez képest javuló eredményekkel zárult a 2020-as téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés. A december 1-31. között zajlott ellenőrzés-sorozatot Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára rendelte el. Az élelmiszerláncban végzett 2501 ellenőrzés során 49 figyelmeztetést, 117 esetben összesen több mint 8,1 millió forint bírságot szabtak ki.

Elköltöztek a Carlsberg sörfőzde legendás lovai

Koppenhágában, a Carlsberg sörfőzde négy, mára már ikonikussá vált lovát a régi sörfőzde felújítása idejére átszállították a helyi állatkertbe. A Carlsberg látogatóközpont jelentős renováláson és modernizációs programon megy majd keresztül annak érdekében, hogy még inkább korabeli hangulatot tükrözzön.

Bábolna lova – a Shagya-arab

„Igen száraz, harmonikus fej, széles homlokkal, nagy sötét, egymástól távol ülő, kifejező szemekkel, kicsi, figyelmet sugárzó fülekkel” – írja a Shagya-arabról a Debreceni Agrártudományi Egyetem ismertetője, ami azzal folytatódik, hogy „a ló mindent átütő örökítő erejét csak acélossága, kitartása, igénytelensége, temperamentuma múlja felül.